Hochgeladen von Nutzer2502

Hetszinvirag 3 kézikönyv

Werbung
Burai Lászlóné – dr. Faragó Attiláné
KÉZIKÖNYV
a 3. osztályos HÉTSZÍNVIRÁG
olvasókönyv
és munkafüzet használatához
hetszinvirag.indd 1
6/10/14 8:51 AM
Szerzők
BURAI LÁSZLÓNÉ – DR. FARAGÓ ATTILÁNÉ
Korrektor
KUTAS ÉVA
AP–030131
ISBN 978-963-464-715-7
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.
A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.
9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés
Széll Ildikó
Terjedelem: 7,73 A/5 ív
Tömeg: 160 g
hetszinvirag.indd 2
6/10/14 8:51 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Előszó
Ezzel a kézikönyvvel az Apáczai Kiadó azokat a pedagógusokat szeretné segíteni, akik a Hétszínvirág olvasókönyvből és munkafüzetből tanítanak. E taneszközök megújultak. Szerkezeti felépítésük alapvetően nem
változott, de tartalmuk korszerűsödött, és megfelel a
17/2004. OM számú, az Apáczai Kerettantervcsaládról
szóló rendeletnek.
A taneszközök felépítésének bemutatásával, az anyanyelvi nevelés feladatainak meghatározásával, a tanterv
fejlesztési követelményeinek felsorolásával, a különböző óratípusok felépítési javaslataival szeretnénk egy kis
elméleti, módszertani segítséget nyújtani kollégáinknak
az éves és a mindennapi felkészüléshez.
Az óraleírásokat ötletadónak szántuk. Megvalósításuk során természetesen mindenki a saját egyéniségének és osztálya összetételének, adottságainak megfelelően megváltoztathatja azokat.
Az Ötlettárban beszédművelő gyakorlatokkal, olvasásgyakorlási módokkal, szólás- és közmondásgyűjteménnyel, a tanórákon felhasználható, illetve a tanulóknak ajánlható bibliográfiával, az olvasóvá nevelés néhány
eszközével, a 2. osztályos kézikönyvben megkezdett írói
arcképcsarnok folytatásaként az olvasókönyvben szereplő írók, költők képével, rövid életrajzával találkozhatnak. A felsoroltak a tanulók motiválásához, az órák
színesebbé tételéhez, a sokoldalú szemléltetéshez járulnak hozzá.
A kézikönyv végén található tanmenetjavaslat neve is
mutatja, hogy csak egyfajta ajánlás a 3. osztályos tananyag feldolgozására. Tehát nem kötelező előírás, rugalmasan lehet használni az adott tanulócsoport ismeretében. A témák megkezdése előtt ajánlatos áttekinteni,
eldönteni, hogy mely szövegeket kívánjuk feldolgozni,
melyikre hány órát szánunk, illetve milyen legyen a gyakorlóórák aránya. A tervezéskor figyelmükbe ajánljuk
az Eszterlánc és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok c.
kiadványokat, amelyek a képességfejlesztésben nyújtanak segítséget és differenciáltan is alkalmazhatók.
Bízunk abban, hogy az átdolgozott kézikönyv minden kollégánknak hasznos segítséget nyújt mindennapi
munkájához
2008. július
A szerzők és a szerkesztő
3
hetszinvirag.indd 3
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
„Minden nemzetnek fő kincse a nyelve,
bármit elveszthet, visszaszerezheti,
de ha nyelvét elveszti,
Isten se adja vissza többé.”
(Gárdonyi Géza)
Az olvasástanítás feladatai
Az anyanyelvtanítás fontosságát át kell éreznie minden
magyar pedagógusnak. Feszültségekkel, ellentmondásokkal teli világunkban sok negatív hatás is éri a tanulókat, ezért az olvasás nyújtotta minden lehetőséget ki
kell használni a jellemnevelésben. Csak ez a szemléletmód vezethet az eredményes személyiségformáláshoz,
amelynek során a tanulók az olvasást szerető, értő emberekké válnak.
Az általános iskola első két évfolyamában a családból és az óvodából hozott ismeretek tervszerű továbbfejlesztése, bővítése, rendszerezése valósul meg. Ezt a
folyamatot a harmadik osztályban is tovább kell építeni, szélesíteni. Első osztálytól fontos szerepet szánunk a
beszédfejlesztésnek, amely minden olvasásórát át- meg
átsző.
A különböző képességek fejlesztéséhez és a nevelési feladatok megvalósításához az olvasástanítás számos
lehetőséget teremt. Az olvasási tudás segítségével az
elemzés során feltárjuk a szövegek szépségét, igazságát,
az ítélőképesség fejlesztésével pedig a tanulságok megértésére, elfogadására nevelünk. A szemelvények gazdagon tárják a tanulók elé a példákat egymás segítésére,
megbecsülésére, illemtudó viselkedésre, a természet, a
környezet védelmére, szeretetére, történelmi elődeink
helytállására, önfeláldozására, hazaszeretetére, népkultúránk gyöngyszemeinek megismerésére. Az ezernyi
szépséget megrajzoló irodalmi alkotások a jellemformálás legjobb segítőtársai.
Az önálló tanulásra való szoktatás súlyponti kérdés
harmadik osztályban. A memoritereken kívül fokozatosan próbálkozni kell az önálló tartalmi felidézéssel is,
nemcsak mesék, elbeszélések, hanem ismeretközlő szövegek esetében is. Mindenkor hasznos segítséget nyújt
a közösen, majd később önállóan alkotott vázlat. Az
alkalmankénti önálló szövegfeldolgozás is a tankönyv
önálló használatára nevel. A fokozatosság alapelve az
önállóságra nevelésben is nagyon fontos.
A tanulók önállósága akkor igazán értékes, ha munkaszeretettel és tudatos fegyelemmel párosul. Nagyon
fontos, hogy az otthonra adott írásbeli feladatok mellett
a szóbelieket is rendszeresen, következetesen számon
kérjük, ellenőrizzük.
Elengedhetetlen a folyamatos értékelés, amely az olvasástanulás minden területére terjedjen ki. Az értékelés
során először mindig a pozitívumokat emeljük ki, majd
mutassunk rá arra, ami javítandó vagy hibás! Minden
esetben tapintatosan járjunk el! Az önismeret fejlesztése
érdekében gyakran végeztessünk a tanulókkal önértékelést is! A tervszerű, folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel biztosítjuk leginkább a fejlődés egyenletességét.
4
hetszinvirag.indd 4
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Az APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD tartalma
és követelményrendszere
Alapelvek, célok
Az általános iskola kezdő szakaszában az anyanyelv
és irodalom tanulása alapvetően két célt szolgál. A fejlesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pedig az
irodalmi műveltség alapozására irányul.
Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és
az írásbeli kommunikáció eszközi használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív
fejlesztése, új nyelvhasználati módok tanítása, illetve
a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre
épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak
feldolgozása kedvező feltételeket teremt anyanyelvi
örökségünk ápolásához, hagyományozásához, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel
gyakorlásához, valamint az önálló tanulás és önművelés
képesség- és szokásbeli alapjainak megerősítéséhez.
A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor – általában – birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos
és egyre emeltebb igényekkel fellépő gyakoroltatás a
különféle nyelvhasználati tevékenységekben, különös
tekintettel a szókincs gazdagságának és felhasználási lehetőségeinek felfedeztetésére, a játékos, önkifejező gyakorlatok ösztönzésére. E tanulás tapasztalataira – mint
szilárd alapra – épülhet majd rá a továbbiakban a nyelvi rendszer fogalmi megközelítésének folyamata és az
anyanyelv tudatos, kulturált használata.
Az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fejleszti.
Elsődleges feladata az irodalom, az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv megerősítése és szokássá alakítása. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás
korban a szövegolvasáshoz és gyakorláshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező feladatok megoldása, a
szövegről való együttgondolkodás, egymás olvasatának
megismerése, valamint az elemi irodalmi ismeretekkel
kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és
valóságértékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott
befogadása nyit utat.
A különféle nyelvhasználati tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak
megismeréséhez és gyakorlásához.
A fejlesztés területei
Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a
kulturált nyelvi magatartást.
Olvasás-szövegértés; elemi ismeretek az irodalomról:
az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott
szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek
értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb
tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi
és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét,
erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák,
stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az
olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva
a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási
szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat
helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek
megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása.
Írás-helyesírás: lényege az írástechnikának a tanulást
és az írásos önkifejezést kiszolgáló eszközzé fejlesztése
a helyesség, az olvashatóság és a rendezettség igényével.
Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók elsajátítják az
írásbeli anyanyelvhasználat normáihoz igazodó szövegalkotás alapjait. Bátorítást kap a képzelet, az egyéni stílus kipróbálása, az önkifejezés megtapasztalása különféle szövegformákban.
Ismeretek szerzése az anyanyelvről: hogy a tapasztalati
megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek
szerzésével megkezdődhessen a tudatos nyelvszemlélet
kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség és az
igényes nyelvhasználatra való törekvés.
5
hetszinvirag.indd 5
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
A változat
8 óra/hét
B változat
7,5 óra/hét
1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése
15 óra
13 óra
2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról
Szövegfeldolgozás.
Olvasásgyakorlás.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése.
35 óra
66 óra
18 óra
30 óra
63 óra
16 óra
3. Írás, íráshasználat
Az írástechnika fejlesztése.
Az írás eszközi használatának gyakorlása.
14 óra
16 óra
14 óra
15 óra
4. Írásbeli szövegek alkotása
Fogalmazási alapismeretek.
Szövegalkotási gyakorlatok.
12 óra
20 óra
12 óra
20 óra
5. Ismeretek az anyanyelvről
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása.
Helyesírási szabályismeret és alkalmazás.
30 óra
56 óra
26 óra
54,5 óra
6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során
14 óra
14 óra
ÖSSZESEN
296 óra
277,5 óra
Témakörök
A heti óraszám javasolt felosztása:
A
B változat
olvasás:
3,5/4* 3/3,5*
(A * félévenként váltó óraszámot jelöl.)
Fejlesztési feladatok
– A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és
kifejezőerejének egymással összefüggő fej­lesztése.
– Az olvasás és az írás készségeinek eszköz­szintre
emelése. E tevékenységekben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.
– A szövegelemzésben való jártasság elmé­lyítésével a
szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése.
– Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása
iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat alapozása.
– Új ismeretfeldolgozási technikák tanítása.
– Az önkifejezés iránti igény erősítése, külön­féle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.
– A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és -felhasználásban.
6
hetszinvirag.indd 6
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Témakörök, tartalmak
Tanulói tevékenységek
1. Beszédkészség, szóbeli
szövegalkotás és a megértés
fejlesztése
A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök
alkalmazásának gyakorlása kommunikációs helyzetekben. Szólások,
közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek
értelmezésekor szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése.
A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben.
Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelem­szerű
használata a kifejezés segítésében. Páros és csoportos beszélgetések
a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált
megfogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és
érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmező versmondás.
Kiegészítő anyag
2. Olvasás-szövegértés, ele­mi
ismeretek az irodalom­ról
Szövegfeldolgozás.
Prózai művek, versek, népköltészeti alkotások a hazai és a
külföldi szépirodalomból.
Történelmi tárgyú
olvasmányok.
Néphagyományokat
feldolgozó, nemzeti ünnepeket, jelképeket, a természetet és
a társadalom életét bemu­tató
írások.
Hétköznapi szövegek.
– Emberismeret
– Népköltészet és műkölté­szet
A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a
gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos
közvetítése.
Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése.
Szövegek megismerése önálló, csendes olvasással.
Beszélgetés a szövegről.
Drámás megközelítéssel a beleélés fokozása.
A szöveghez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szövegértés, -értelmezés gyakorlása.
Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.
Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.
Dramatikus játékok
– Műélvezet, átélés, bele­feledkezés.
Lényegkiemelés, vázlatkészítés.
A szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek kifejezésének
megfigyelése. Véleményalkotás cselekedetekről, helyzetekről,
magatartásról.
Jellegzetes irodalmi témák (emberi kapcsolatok, hazaszeretet,
barátság, szeretet, segítőkészség) megfigyelése, értékelése.
Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok,
ismétlődő motívumok megfigyelése.
Tapasztalatszerzés versekből művészi eszközökről (ritmus, rím,
hasonlat, refrén).
Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi
közlésformákban.
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriafejlesztő gyakorlatok.
Beleélő játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más
élőlények megjelenítése. Szövegek dramatizálása, megjelenítése.
Egyéni és csoportos improvizációk. Gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. A produkciók megbeszélése.
Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása rajzzal,
zenével, képzőművészeti alkotással.
7
hetszinvirag.indd 7
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Témakörök, tartalmak
Olvasásgyakorlás.
Az önálló tanulás képességének
fejlesztése.
– Könyv- és könyvtárismeret
– Gyakorlatok a könyvtárban
– Prózai szöveg- és verstanulási
technikák
Tanulói tevékenységek
Műsorok összeállítása és előadása nemzeti és családi ünnepekre.
Folyamatosságra és pontosságra figyelő felolvasási tréningek.
A szöveget értelmező felolvasás felkészülés után, a mondatfonetikai
eszközök használatával.
A nagyobb terjedelmű szövegek olvasását elősegítő értelmező
olvasás tanulói és tanítói kérdések megválaszolásával.
Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény elolvasása a tanító irányításával.
Tájékozódás a szövegben. A szövegből kiemelt tények, információk felhasználása új összefüggésben, más feladathelyzetben.
Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, eseményeinek,
szereplőinek mélyebb megismeréséhez.
Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések
készítése és felhasználása szóbeli beszámolóhoz. Lexikonok, szótárak
használata feladatmegoldáshoz.
Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítő elmondása. Beszámolók pl.:
kutató-, gyűjtőmunkáról több összefüggő mondattal.
A könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének megfigyelése.
Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott szempontok szerint.
Könyvek adatainak ismertetése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő
alkotások megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján.
Memoriterek tanulása: Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok;
Vörösmarty Mihály: Szózat (legalább az 1–2. vsz.); Petőfi Sándor:
A füstbement terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi Géza: Éjjel
a Tiszán; József Attila: Betlehemi királyok; 5-8 soros prózai szövegek
történelmi olvasmányokból.
A továbbfejlesztés alapjai
– A tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondolatait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel
beszélgetőtársaira.
– Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát helyes időrendben, több összefüggő mondattal
mondja el.
– Megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és tulajdonságaikat. Magyarázza cselekedeteiket. Az olvasmányok témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz,
illetve az ilyen kérdésekre választ tud adni.
– Tanítója segítségével felismeri az olvasottak lényegét. A szövegrészekhez vázlatpontot fogalmaz.
– Konkrét esetekben felismer mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket.
– Fél-egy oldal terjedelmű, életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt néma olvasás útján megért. Megoldja a megértést vizsgáló ismert típusú
szövegelemző feladatokat.
– Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezően
olvas fel felkészülés után. Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt. Hanglejtése és tempója élő beszédéhez közelítő.
– Szöveghűen, jól érthetően mondja el a memoritereket. Kapcsolatot tart a hallgatósággal.
– Feladatainak megoldásakor szükség szerint használ
lexikont, szótárt.
– Eligazodik az iskola könyvtárában. Röviden ismertet egy általa olvasott könyvet, újságcikket vagy érdekesnek talált ismeretterjesztő filmet.
– Szívesen vesz részt a közös tevékenységekben.
A közös produkciókban segítő, együttműködő attitűd
és a szabályokhoz igazodásra való törekvés jellemzi.
– A könyvtárban egyszerű kutatási feladatokat elvégez, tapasztalatairól beszámol.
8
hetszinvirag.indd 8
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
A 3. osztályos taneszközökről
A Hétszínvirág olvasókönyv
Felépítése
Az olvasókönyv hét fejezetből áll, mindegyik elején a
fejezet tartalmára utaló mottóval. A sokoldalú ké­pes­
ségfejlesztést szolgálják a benne található szép­iro­­dalmi,
ismeretközlő és mindennapi szö­ve­gek. Az ol­­vasmányok
tartalmilag logikusan kap­csolódnak egymáshoz. Ter­je­
de­lemben és ne­héz­ségben a fokozatosság elvét követik.
A próza és a vers megfelelő arányban fordul elő, főként
magyar szerzőktől. A szövegelemzés műveletei, a kü­
lön­böző típusú szövegfeldolgozási algoritmusok jól
gya­­ko­rol­tathatók, az olvasás technikája fejleszthető az
olvasmányok feldolgozása során. Ehhez részben se­gít­
séget nyújtanak az olvasmányok utáni Kér­dé­sek, fe­la­
datok is, amelyek nem helyettesítik, csak kiegészítik a
munkafüzet feladatait.
Több helyen Illemtanoda címmel alapvető illem­
szabályok segítik a tanulókat a helyes vi­selkedési
szo­ká-sok megtanulásában. A Könyvajánló olyan
iro­dalmi műveket javasol elolvasásra, ame­lyek­ből
rész­letek olvashatók a könyvben, illetve a tanulók
életkori sajátosságainak megfelelő ol­vas­nivalót kínál.
Hallottad-e, Tudod-e, mit jelent? címmel kiegészítő
ismeretek szerepelnek bizonyos olvasmányok után.
Az illusztrációk, a művészi reprodukciók, a fény­képek
a szemléletességet és a mondanivaló ki­emelését szolgálják, többnyire feladatokon ke­resz­tül.
Fejezetei
„Gyertek elő irka, táska…”
Ráhangolja a tanulókat az iskolai életre. Bemutatja a
múltat és a jelent. Fejleszti a közösségi érzést.
„Volt egyszer, hol nem volt…”
Megismerteti a népművészet műfajait, a mesefajtákat,
azok jellemzőit. Lehetőséget ad a nép- és műköltészeti
alkotások összehasonlítására. Szórakoztatva nevel.
„Együtt lenni jó”
Az érzelmi nevelésre fekteti a hangsúlyt. A szeretet, a
megbecsülés, az összetartozás, egymás segítésének
fontossága jelenik meg szövegeiben, amelyeknek fő
témaköre a család.
„Száll a madár, ágrul ágra…”
Célja a hazaszeretetre nevelés, a nemzeti identitástudat
kialakítása és a történelem iránti érdeklődés felkeltése
népünk múltjának megismerésén keresztül, mondafüzér
segítségével.
„Éren-nádon…”
Főként ismeretterjesztő művekkel a természet
megismerésére, szeretetére és védelmére nevel.
„Én szeretek minden ünnepet”
Hagyományápolásra, a nemzeti és családi ünnepek
fontosságára hívja fel a figyelmet.
„Jó a játék kinn a téren”
A szabadidő tartalmas eltöltésére ad ötleteket. Be­
pillanthatnak a tanulók más népek gyermekeinek
életébe, és olvasnivalót is kínál a nyári szünidőre.
A Hétszínvirág munkafüzet
Az olvasmányok értelmezésében, elemzésében nyújt
segítséget a könyvhöz szervesen hozzá tartozó munkafüzet. A tanmenetben feldolgozásra javasolt olvasmányok
legtöbbjéhez készült feladatsor, valamint mintát ad
gyakorlóóra tervezéséhez is. A fejezeteket összefoglaló
oldalakkal zárja. A feladatok megoldhatók fron­tális,
egyéni, páros és csoportmunkával is. A mun­­kafüzet
feladatai a kompetenciaalapú fejlesztést szolgálják:
– az analizáló-szintetizáló képességet a szövegek
tartalmi és formai elemzése; a szöveg rétegeinek a
vizsgálata, kibontása; a mondanivaló, az írói üzenet
megfogalmazása, történettérkép készítése
– a megfigyelőképességet a szereplők, helyszín, idő
megállapítása; a szereplők tulajdonságai cselekedeteik
tükrében, jellemfejlődésük; az illusztráció kapcsolata a
szöveggel
– a lényegkiemelőképességet a főbb események meg­
fogalmazása; a vázlat; a mondanivaló megfogalmazása;
a tartalom felidézése, kérdések megválaszolása; mon­
datok kiegészítése, -befejezése
– a logikus gondolkodás képességét az ok-okozati
összefüggések megkeresése; az előzmény-következmény
feltárása; az események sorba rendezése; következtetések
levonása; igaz-hamis állítások; találós kérdések,
rejtvények
– a problémamegoldó képességet a szövegbeli helyzetek levetítése az olvasóra; történetek továbbgondolása;
a cselekmény egy ponton való megváltoztatása
– a kommunikációs képességet a vitákban, be­szél­
getésekben való részvétel, kérdések meg­fogalmazása;
szituációs és dramatikus játékok
9
hetszinvirag.indd 9
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
– a rendszerezőképességet az egyes szövegek és az
egyes fejezetek összefoglalása; táblázatok kitöltése;
összehasonlítások, visszautalások; ötsoros írása az adott
olvasmányhoz
– az ismeretszerző képességet adott szövegek ön­
álló megismerése, a kapcsolódó feladatsor önálló
megoldása
– az asszociációs képességet a különböző szempontú
el­képzelések (helyszín, szereplők, körülmények); tör­
ténetmondás más szereplő nevében; fürtábrák készítése;
ötletbörze
Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos
szö­vegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá
nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására.
Az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvről
Kiegészítő szerepet tölt be a Hétszínvirág olvasókönyv
mellett. A mű szerkezete logikusan illeszkedik a tankönyv témáihoz, és megfelel a tantervi követelményeknek. Alkalmas a tanulók differenciált fejlesztésére,
egyéni érdeklődésük kielégítésére. A legkülönbözőbb
fejlettségi szinten álló tanulók is találnak maguknak
olvasni, és feldolgoznivalót. Igényes és hiteles szövegek,
főként magyar írók művei szerepelnek benne.
E taneszköz egyben a munkafüzet funkcióját is
betölti, mert a szövegek után közvetlenül megtalálhatók
a feldolgozást segítő feladatok. A könyv eredetileg
az önálló szövegfeldolgozás fejlesztésére készült, de
az átdolgozás során kiegészült az olvasástechnika
fejlesztését is szorgalmazó feladatokkal. Jól elkülönül
benne a szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek
feldolgozásának algoritmusa. Ezzel is az önálló tanulásra
készíti fel a tanulókat.
Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos
szövegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá
nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására.
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok
című kiadványról
Rövid terjedelmű szövegei alkalmassá teszik a
szövegértő képesség differenciált fejlesztésére, a tanulás
technikájának megismerésére. Az olvasókönyvektől
eltérően csak ismeretterjesztő és mindennapi szövegeket
tartalmaz. Főként önálló munkáltatásra készült, de az
újonnan belépő feladattípusok magyarázata, illetve
eleinte közös megoldása ajánlott.
Interaktív tananyag digitális táblához
Reméljük, hogy hamarosan sok iskolában elérhető lesz
az interaktív tábla. Ennek nagy előnye, hogy a tanulók
is gyorsan és könnyen el tudják sajátítani a kezelését,
működtetését. Annak érdekében, hogy kollégáink ezt
a hasznos eszközt minél hamarabb használni tudják, a
kiadó elkészített a HÉTSZÍNVIRÁG olvasókönyvhöz
is egy interaktív CD-t, amelyen harminc tankönyvi
szöveghez találhatók változatos feladatok. Nagy
részükhöz megoldás is társul, tehát ellenőrizhető
az elvégzett munka. Ahol nem jelennek meg a kis
piktogramok a feladat bal oldalán, ott a tanító kezében
van az ellenőrző szerep. Mivel az irodalmi műveknek
annyi olvasata van, ahányan olvassák, ezért többféle
jó feladatmegoldás is lehet. Bízunk abban, hogy
ezek mintájára a kollégák is kedvet kapnak feladatok
készítéséhez.
A CD-n a feladatsorokon kívül egyes olvasmányok
részletei is olvashatók és kivetíthetők. Ezeken is tudnak
munkálkodni a tanulók, tanítói segédlettel. Emellett
jónéhány vers, verses mese meg is hallgatható a CD-ről,
művészi tolmácsolásban.
A szövegelemzés műveleteiről általában
1. A szövegtartalom befogadásának előkészítése
Mélységét és milyenségét a feldolgozandó tananyag
szabja meg. Sok új ismeretet tartalmazó szöveg hosszabb
és tematikusabb előkészítést igényel. Ha gyűjtő-,
kutatómunkával bíztuk meg a tanulókat, kezdjük ennek
meghallgatásával a munkát!
Szépirodalmi művek megközelítésében a társművészeti alkotások bemutatása is segíthet.
Esetenként kulcsszavak, fogalmak tisztázása is szük­
séges (ez nem jelent rendszeres előzetes szó­ma­gya­
rázatot).
Szükség esetén, nehezebb műveknél, technikai elő­
készítést is végezhetünk.
Itt szerepelhet az óra célkitűzése is.
2. A cím értelmezése
Abban az esetben végezzük itt, ha előfeltevéseket teszünk
a szöveg tartalmával kapcsolatosan.
Ez sokkal mélyebben előkészítheti a szöveget, mint az
előzetes szómagyarázat.
Egyébként a későbbiekben a feldolgozás során ér­
telmezzük a címet. Vizsgálata vagy új cím meg­fo­gal­
mazása megvilágítja a tanulók előtt a címadás funkcióját,
előkészíti az írásbeli szövegalkotás egyik részműveletét.
10
hetszinvirag.indd 10
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
3. A szöveg megismerése
A tanulók a szövegekkel többféle módon ismerkedhetnek meg:
– bemutató olvasással (tanítói, esetleg jól olvasó ta­
nulói)
– önálló néma olvasással.
A tanítói bemutatást indokolja a nehezebb szö­veg­tar­
talom, terjedelem vagy a mű érzelmi, esztétikai ha­
tásának érzékeltetése. (pl. A csaló, A szánkó…) A ver­
set mindig a nevelőnek kell bemutatnia. A tanítónak
nincs joga elvenni azt a plusz érzelmet, értelmet a
gyermekektől, amellyel felnőtt létére felkészültsége,
tehetsége folytán rendelkezik. A szépirodalmi művek
értelmi-érzelmi hatása utólag semmi mással nem pó­
tol­ható. Az így szerzett első benyomások meghatározó
olvasási élmények. A tanulóknak első alkalommal egy
egész szöveget kell megismerniük. Ez azonban nem
jelenti az azonnali teljes megértést, ezt a szövegelemzés
biztosítja.
A néma olvasás célja az önálló megismerés, megértés.
Ez a képesség csak valóságos értelmező tevékenységgel
fejleszthető, amely gyakorlással alakul ki. Mindenkor
arra törekszünk, hogy a tanulók önálló megismeréssel
jussanak el a globális felfogásig, mert az eredeti élmények
fokozzák az olvasási kedvet.
4. Beszélgetés az olvasottakról
A szövegmegismerés után először spontán módon
reagálhatnak a tanulók a hallottakra vagy olvasottakra.
Ezek a megnyilatkozások jól hasznosíthatók a
beszédfejlesztésben. Az irodalmi szövegek olvasása
után érzelmileg gazdag és őszinte beszélgetés alakulhat
ki, amelyben megmutatkozik a tanulók személyisége;
viszonyuk, állásfoglalásuk társaik véleménye alapján
tovább mélyül, finomodik. A tanító is mondja el saját
gondolatait, érzéseit, amely sok szempontból minta
lehet a gyerek számára. (pl. A paca, A századik könyv,
Batyu…)
Előzetes megfigyelési szemponthoz akkor kötjük a
tanulók megnyilatkozásait, ha mindjárt a lényegre, a
mondanivalóra akarjuk a figyelmüket ráirányítani.
5. Szövegtagolás
Az olvasmánytárgyalás egyik legfontosabb művelete a
gondolategységek elemzése, mert a részek fel­dol­go­zá­
sá­val jutnak el a tanulók a szöveg teljes tartalmának,
mon­danivalójának megértéséhez. Ez a tanítótól alapos
felkészülést igényel.
A szövegelemzés műveletei: szövegtagolás, -ér­tel­me­
zés, összefüggések keresése, információk, tények, adatok kiemelése, kérdések megfogalmazása, nyelvi esz­
közök megfigyelése, véleményalkotás, állásfoglalás.
A vázlatkészítés fejleszti a tanulók lényeglátását.
A szövegtagolás és lényegkiemelés műveletének rend­
szeres tréningje teremt alapot az önálló vázlatkészítéshez. A vázlatpontok egyre tömörebb megfogalmazása
el­vezet a jegyzetkészítéshez, amely az önálló tanulás
alapja. Világos szerkezetű műveket válasszunk váz­
latkészítésre!
Amennyiben a mű szerkezete egyszerű, egy ese­
ménymozzanatból áll vagy kevés információt tartalmaz,
akkor globális úton dolgozzuk fel! Ebben az esetben
többször áttekintjük a teljes szöveget, de mindig más
és más szempont szerint (pl. szereplők, helyszín, idő;
esemény; szereplők jelleme; nyelvi, stilisztikai eszközök…).
6. Szintetizálás
Tartalmi összefoglalást, a mű alapgondolatának meg­
fogalmazását jelenti. Emeljük ki a legfontosabb ese­
mé­nyeket logikai rendben, illetve a tanulók mondják
el véleményüket, fogalmazzák meg a tanulságot, a
mű „üzenetét”! Amennyiben lehetőség kínálkozik rá,
aktualizáljuk az olvasottakat!
Végeztessünk utólagos rögzítő olvasást új szempont
szerint! Időt takarítunk meg, ha válogató olvasással
emeljük ki a lényeges gondolatokat.
Szövegelemző modellek
Napjainkban három alapformája él:
1. Részenkénti szövegfeldolgozás
a) Hagyományos
– azokat a szövegeket, amelyek szerkezeti egységei jól
elkülönülnek egymástól
– az egész szövegből indulunk ki, de kisebb egy­
ségenként dolgozzuk fel
– részegységek elemzését részcélkitűzés indítja el,
amely­­nek szempontja jól megfogalmazott és meg­egyez­
hető legyen; részösszefoglalás zárja le
– alaposan végiggondolt tanítói kérdések alapján
értelmezzük a szöveget, de beleszőjük a tanulók számára
ismeretlen kifejezések és a mélyebb gondolati tartalmak
magyarázatát
– gondos, sokoldalú szintetizálást igényel; újra­ol­va­
sás­kor alkalmazzunk változatos olvasási módokat
b) Szakaszos
­– komplex eljárás a szövegek értelmezésére, amellyel
irányítjuk az olvasás és a gondolkodás folyamatát
– olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyeknél vá­
lasztási lehetőség nyílik adott szakaszok végén a történet
többféle folytatására
11
hetszinvirag.indd 11
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
– arra késztetjük a tanulókat, hogy a már olvasottak
birtokában következtessenek a várható fordulatokra,
fogalmazzanak meg előfeltevéseket
– a „jóslatokat” mindig vessék össze az olvasottakkal
– elvégeztetjük az ily módon megismert szöveggel
kapcsolatos sokrétű elemző feladatokat
– fontos a szöveg újbóli összefüggő felolvasása
Felépítési javaslat a különböző óratípusokhoz
A tananyag feldolgozása során különböző óratípusokat
alkalmazunk attól függően, hogy milyen feladatokat
kívánunk megvalósítani:
A) Új ismeretet feldolgozó óra
B) Gyakorlóóra
C) Rendszerező, összefoglaló óra
2. Globális szövegfeldolgozás
– olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyek nem ta­go­
lódnak részekre
– egyetlen eseménymozzanatból állnak
– az élmény egysége, pillanatnyisága hat
– a költeményeket mindig ezzel a modellel e­le­mez­zük
– a szöveget többször áttekintjük más-más szem­
pontok alapján, és fokozatosan haladunk a szöveg egyre
mélyebb rétegei felé
– gyengébbek nehezen tájékozódnak az egész szö­veg­
ben, ezért gyakran alkalmazzunk differenciálást
A) Új ismeretet feldolgozó óra
Ezeken az órákon szövegelemzést végzünk, melynek
feladatai:
– a szövegből tanulás előkészítése,
– az önálló ismeretszerzés, önművelés alapozása,
– a művek értelmezése,
– olvasóvá nevelés.
3. A drámapedagógia módszereinek alkalmazása
Sajátos eszköz a tanítás-tanulás folyamatában és a
személyiség fejlesztésében.
A szövegtartalom élményszerű átélésével támogatjuk
a megértést.
Új szemléletmódot kíván, ahol a középpontban nem
a tananyag és a tanító, hanem a gyermek áll.
A szövegfeldolgozásban három fajtáját alkalmazzuk:
– irodalmi művekre épülő szerepjátékok
– a társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok
– szabályjátékok
Szövegfeldolgozás RJR-modellel
RJR: Ráhangolódás – Jelentésteremtés – Reflektálás
Ezzel az eljárással a tanulók kritikai, elemző munkát
végeznek, megdolgoznak a jelentésért. Leghatékonyabb
csoportmunka alkalmazásával.
– A ráhangolódás szakaszában a tanulók a feladatok
segítségével mozgósítják a témáról korábban szerzett
ismereteiket, illetve feleleveníthetik azokat, amelyekhez
az új téma kapcsolható.
– A jelentésteremtés fázisában megismerkednek az új
információkkal és gondolatokkal. Az új információk a
megértési folyamat során beépülnek a rendszerbe.
– Reflektáláskor megszilárdulnak az újonnan tanult
ismeretek, a tanulók saját nyelvükön fogalmazzák meg
az új gondolatokat.
A folyamat során a tanulók aktív részvételével gon­
dolkodásmódjuk rugalmassá válik, megtanulják a ha­
tékony együttműködést.
1. Ismerettartalmú szövegek elemzése
Lényegét tekintve a szövegből való tanulást készíti elő.
Középpontjában az információ és annak gyors kiemelése áll, a köztük lévő viszony feltárása, ezek elraktározása, későbbi felidézése érdekében. Két módja van:
– globális vizsgálat: akkor alkalmazzuk, ha az
adott szöveg rövid vagy kevés ismeretet tartalmaz (pl.
Hajoljatok le a földig, A csalafinta kakukk, A Balaton)
– részletes, szakaszról szakaszra haladó vizsgálat:
terjedelmesebb, több információt tartalmazó szöveg
esetén (pl. Amiről a tűz mesél, Miért színesek a virágok?
Énekes madarak, Erdő – mező állatai, A nagy varázsló és
teremtményei)
Az ismerettartalmú szövegek elemzésekor a következő
feladatokra térünk ki:
a) A szövegbefogadás előkészítése
1. A gyermek személyes élményeinek felelevenítése
2. Az ismeretek kötése a meglévő struktúrához.
Irodalmi szöveggel, verssel való előkészítés nem
javasolt.
b) Ismerkedés a szöveggel
A néma olvasás túlsúlyára törekedjünk, de kezdetben
segíthetjük a tanulókat értelmező felolvasással.
c) A szöveg tagolása
Az ismerettartalmú szövegeket általában bekezdésenként dolgozzuk fel. Előfordul azonban, hogy több bekezdés is ugyanahhoz a szemponthoz kapcsolódik, illetve
egy-egy szemponthoz a szöveg többszöri áttekintésével
több helyről kell az adatokat összegyűjteni.
A tagolás a szöveg megtanulásában, elmondásában
segíti a tanulókat, és a leíró fogalmazások alkotásához
is mintát nyújt.
12
hetszinvirag.indd 12
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
d) Tények, ismeretek, fogalmak vizsgálata
Központjában a kulcsszavak megkeresése, jelentésük
tisztázása, pontosítása áll. Arra szoktassuk tanulóinkat,
hogy a szöveget olvasva addig ne menjenek tovább, amíg
egy ismeretlen szó, fogalom útját állja a megértésnek!
Használják a szótárakat, lexikonokat! A sokat olvasó
tanulóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a témával
kapcsolatos többletismeretekről beszámoljanak.
e) Az összefüggések feltárása és megfogalmazása
Ennek kapcsán vizsgáljuk:
– a tények, adatok közti kapcsolatot (pl. A füstifecske,
Erdő – mező állatai, Amiről a tűz mesél…)
– az ok-okozati összefüggéseket (A levegő, Parányi
bölcsőlakók…)
– az új ismeretek rendszerbe illesztését
– a lényeges információk elválasztását a lé­nyeg­te­
lentől.
Az összefüggések feltárásához segítséget nyújtanak a
munkafüzet feladatai:
– bekezdések vizsgálata, tételmondat kiemelése
– vázlatkészítés
– lényegre utaló kérdések
– adatgyűjtés
– adatok összehasonlítása, táblázatba foglalása
– igaz-hamis állítások
– szövegkiegészítés
– mondatbefejezés
– képek, ábrák értelmezése
– jegyzetkészítés, beszámoló
Az ismeretfeldolgozásnak kötött az algoritmusa. Például
egy állatról:
1. Helye az állatvilágban
– közös tulajdonságok
– a fajra, fajtára jellemző tulajdonságok
2. Külső testi tulajdonságok
– méretek, nagyság, súly
– testtájak
3. Élő- és lakhelye
4. Életmódja
5. Táplálkozása
6. Szaporodása
7. Haszna, kára
8. Védettsége
9. Érdekességek
f) Nyelvezet és stílus vizsgálata
– tömörség, szakszerűség, pontosság,
– leíró jellegű
2. Szépirodalmi szövegek elemzése
Ez a feladat összetettebb, mint az ismerettartalmú
szövegek feldolgozása. Ahány irodalmi alkotást vizs­
gálunk, szinte annyi elemzési szempontrendszert hasz­
nálhatunk:
– a cím vizsgálata
– a legjelentősebb események, helyszín, időrend, a
főbb szereplők bemutatása, jellemük vizsgálata
– a mű témája, mondanivalója, üzenete
– szerkezete
– a szöveghangulat nyelvi-stilisztikai eszközeinek
megkeresése, esztétikai értékek
– illusztráció készítése, kép vagy zene kiválasztása az
irodalmi műhöz
Elemzés közben kerülni kell a szempontok halmozását.
Értékesebb fejlesztőmunkát végzünk, ha egy-egy
mű vizsgálatakor a legjellemzőbb értékeket, jegyeket
vétetjük észre. A szépirodalmi szövegek elemzésével
műélvezetre is nevelünk.
A történelmi olvasmányok feldolgozása
Fontos szerepük van a hazaszeretet erősítésében, a
magyarságtudat kialakításában.
A szövegek különböző műfajúak (mondák, elbeszélések, ismeretterjesztő szövegek, versek). Ez meghatározza a feldolgozás módját. Mégis vannak közös vonások.
Fontos tudnunk, hogy nem történelmet tanítunk, hanem fő feladatunk a szemléletformálás. Cél: felkelteni
a tanulók érdeklődését hazánk múltja iránt, fejleszteni
tér- és időszemléletüket.
Egy-egy korról érdemes előkészítő órát tartani, elhelyezni a kort az időszalagon, felidézni az előzményeket,
kiemelni a kor fontos eseményeit, nagy alakjait. Közös
tanítói-tanulói tevékenységre, gyűjtőmunkára épüljön. (könyvek, rajzok, film, zene, internet, tablók…)
A szövegfeldolgozások során sokszor lapozzunk az időszalaghoz!
3. Versek elemzése
A verselemzéssel a tanulók képi látásmódját fejlesztjük,
a hangulati, képi, érzelmi élmények befogadását segítjük. Az epikai művek elemzésekor legtöbbször a szö­vegt­artalomból kiindulva jutunk el a formai jellemzők
feltárásához, a lírai versek esetében a formai elemek
kibontása útján haladunk a tartalom és a forma egy­
sé­géhez. Itt is érvényes, hogy kevesebb szempont
alaposabb vizsgálatával többre jutunk. A középpontban
mindig az álljon, hogy hogyan hat a tanulóra a vers!
Néhány szempont az elemzéshez:
– a vers keltette érzelmek, benyomások, gondolatok,
vélemények
– a cím, a téma vizsgálata
13
hetszinvirag.indd 13
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
– a hangulati jellemzők
– képszerű elemek (megszemélyesítés, hasonlat,
költői jelző)
– rímkeresés, egyszerű rímképletek megfigyelése
– a vers ritmusának érzékeltetése kopogással, tapssal
– hangsúlyok, szünettartás, áthajlás a versben.
B) Gyakorlóóra
A gyakorlóórák szükségességét a sokoldalú jártasság-,
készség- és képességfejlesztés indokolja:
– az olvasástechnika fejlesztése
– tartalmi megértés elmélyítése
– beszédfejlesztés
– nevelési lehetőségek minél teljesebb kihasználása.
A gyakorlóórák helyét, számát mindig az adott ta­
nulócsoport igényeihez igazítjuk.
Az olvasási készséget fejlesztő gyakorlatokat úgy
válogassuk meg, hogy az olvasás helyessége, értelmessége és üteme harmonikusan fejlődjön! Ennek érdekében emeljük ki az olvasástechnikailag nehezebb ré­
szeket, a hosszú mondatszakaszokat, a különböző mon­­
datfajtákat, párbeszédeket. A gyakorlás célját min­dig
tudatosítsuk a tanulókban, és az egyhangúság elkerülésére válogassunk a sokféle gyakorlási mód kö­zül!
A tartalmi feladatok megoldásában fokozatosan
egyre nagyobb önállóságra kell nevelni tanulóinkat.
A szövegtartalom elmélyítését változatos feladatokkal
old­juk meg! Ezekkel a feladatokkal segítsük a be­
szédfejlesztést is! A gyakorlóórákon térjünk vissza az
olvasmányok erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékeinek
alaposabb vizsgálatára!
Törekedjünk a differenciált fejlesztésre! Mindig ta­pin­
tatosan járjunk el, senki ne érezzen elkülönülést, meg­
szégyenítést! Amíg a segítséget igénylőkkel közvetlenül
foglalkozunk, addig a gyorsabban haladóknak adjunk
önálló feladatokat! Felhasználhatjuk ehhez az Eszterlánc
gyakorló olvasókönyvet és a Szövegértést fejlesztő gya­
kor­latokat is.
C) Összefoglaló, rendszerező óra
Az egyes témák végén újra áttekintjük az ol­vas­má­
nyokat:
– Vizsgáljuk a mottó és a szövegek kapcsolatát.
– Csoportosítjuk az olvasmányokat megadott és
sza­badon választott szempontok szerint (téma, műfaj,
mondanivaló…).
– Sort kerítünk szóbeli beszámolókra.
– Lehetőség szerint aktualizáljuk az olvasottakat.
– Rendszerezzük a gyerekek által gyűjtött anyagokat.
– Ne hanyagoljuk el az olvasástechnika fejlesztését
sem, főként válogató olvasást alkalmazzunk (tartalmi,
esztétikai…).
Gördülékenyebb lesz az óra, ha a tanulók egyegy feladatra előzetesen felkészülnek párokban vagy
csoportokban. Használjuk fel ehhez a munkához a
munkafüzetet és az olvasófüzetet is!
Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a tanítási órákon
Az ellenőrzés fontos, állandóan jelen lévő mozzanata
a tanítási órának és az olvasástanulás minden rész­
feladatára kiterjed. Ennek során vizsgáljuk, hogy
a tanulók milyen aktivitással, lelkiismeretességgel,
kedv­vel, szorgalommal vesznek részt a munkában.
A folyamatos ellenőrzés mellett a gyermek érzi a törődést, s ez előreviszi a fejlődésben. Az ellenőrzésnek egyik
formája a tanultakról való beszámolás, a számonkérés,
amely a rendszeres tanulásnak az ösztönzője. Kiterjed
a beszédkészségre, az olvasástechnikára, az írásbeli
feladatmegoldásra, verstanulásra. Előre elkészített fel­
a­­datlapokon az egész osztályt számon kérhetjük egy­
szerre.
A tanítói ellenőrzés mellett nagyon fontos, hogy
helyt kapjon a mindennapi munkában a tanulók
önellenőrzése.
Az ellenőrzés mellett az értékelésnek is jelen kell
lennie. Ez az elért teljesítményre vonatkozzon, és ad­
jon útmutatást a továbbiakra! A tanulók minden meg­
nyilvánulására reagálni kell, dicsérettel, biztatással
erősítsük önbizalmukat!
Az értékelés során a tanuló teljesítményét mérjük
a követelményekhez. Mivel az olvasás összetett
tevékenység, ennek az értékelésben is tükröződnie kell:
– tartalmazza az olvasás technikájának,
– a tartalom felidézésének,
– a szövegértést igazoló feladatok megoldásának,
– a versmondásnak,
– esetenként az órai munkának, a könyvajánlásnak,
olvasónaplónak, gyűjtőmunkának a minősítését!
Mindig törekedjünk az objektivitásra, ne fe­led­
kez­zünk meg a tanulók motiválásáról az akaraterő
fejlesztése céljából! A rendszeres ellenőrzés, értékelés
a személyiségformálás, a felelősségtudatra, munkára
nevelés egyik fontos eszköze.
A házi feladatokról
A jobb megértés és az olvasástechnika fejlesztése
érdekében rendszeresen adunk házi feladatot a ta­nu­
lóknak:
– kijelölésében legyünk mindig körültekintőek és
mértéktartóak,
– egyértelmű, világos feladatokat adjunk, s tel­je­sít­é­
süket mindig kérjük számon,
– beszéljük meg a tanulás ésszerű módját,
14
hetszinvirag.indd 14
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
– a szóbeli-írásbeli, tartalmi-olvasástechnikai fe­la­da­
tok aránya megfelelő legyen.
– az emlékezetfejlesztés érdekében rendszeresen ad­
junk memoritert, amit mindig értékeljünk,
– éljünk a differenciálás lehetőségével!
A memoriterek tanulásáról
Kutatások bizonyítják, hogy a részenként tanult vers,
szöveg nem raktározódik el tartósan. Célszerű ezért
egyben tanulni, mert így a memóriában is egyben
tárolódik. Egy megtanult vers vagy szöveg az agy rövid
távú memóriaegységéből huszonegy nap érlelési idő
után kerül a tartós memóriába. Ennek értelmében
a tanulók a megtanulandó verset vagy szöveget naponta
többször olvassák el, később mondják el az elejétől
a végéig! Ezt gyakorolják addig, amíg meg nem jegyzik.
Segíthetjük az emlékezetbe vésést apró „trükkökkel”.
Először a verssorok első sorának kezdőbetűit felírjuk
a táblára, majd a soronkénti szavak számát vonalas
emlékeztetővel jelöljük. Később a segítséget elvonjuk.
Pl.: E__________ __ _ _____________
Elsuhogott az a füttyös
S_____________ __ _________,
Sárgarigó is délre,
S_______ __ _____ ________
Sárgul az árva diófa
Z_____ _______________.
Zöld terebélye…
De felhasználhatjuk ezt az emlékezetből írásnál is,
mert e nehéz feladatnál mankót ad a tanulóknak.
Kezdetben jelölhetjük a sorok belsejében esetlegesen
előforduló nagy kezdőbetűket, a helyesírási gon­dot
jelentő betűket, betűkapcsolatokat, amelyet ter­mé­sze­
tesen differenciáltan alkalmazhatunk.
A tanulók memóriáját nemcsak a versekkel, ha­
nem a prózai szövegekből kiemelt rövid terjedelmű
szövegrészletek rendszeres tanulásával is fejleszthetjük.
Pl.: A golyóstoll 2–4. bekezdése, A századik könyv vége
fe-lé Fekete kötésű… „Okos könyv” és az utolsó két bekezdés, a nemzeti jelképeink, a gyógynövénygyűjtés
szabályai…
A tartós vers és szövegtudás csak akkor jelenik meg
az emlékezetben, ha a felmondás után is többször
átismételjük a megtanultakat. Később jól felhasználhatók a memoriterek a tanórák előkészítő részében a
beszédművelési gyakorlatok anyagaként is.
Az olvasási tevékenység összetettsége miatt sok időt,
türelmet, kitartást igényel, de ha sikerül megszerettetni
a tanulókkal, lemérhetjük pozitív hatását az érzelmek
gazdagodásán, az értelmi erők és a személyiség
fejlődésén.
Feladattípusok az óra egyes mozzanataihoz
Az előző órai olvasmány felidézése, számonkérés
– Tartalomelmondás, mesélés támszavak se­gít­sé­gé­vel
– Válaszadás kérdésekre szóban vagy felolvasással
– Hiányos szöveg kiegészítése
– Házi feladatul adott olvasástechnikai feladatok
számonkérése
– Beszámolás kutatómunkáról (pl. írók, költők élet­
rajzi adatai, gyermekeknek szóló művei; állatok be­mu­
tatása szempontok alapján…)
– Olvasmányok felismerése kiemelt mondatok, szö­
vegrészek alapján
– Válogató olvasás (helyszínekre, időre, a legfontosabb
ese­ményekre, a szereplők tulajdonságaira vonatkozó
ré­szek)
– Játékos feladatok, betűrejtvények (pl. az író, sze­
replők, tárgyak kitalálása…)
– Mondatalkotások az előző órán szókincsbővítéskor
megismert szavakkal
– Versmondás
A szövegbefogadás előkészítése (tartalmi, technikai,
hangulati)
– Adott témáról kérdések, már olvasottak felidézése,
szógyűjtések, mondatalkotások
– Beszélgetés, élmények felidézése
– Előre megbeszélt kis jelenet megfigyelése
– Beszámolók gyűjtőmunkáról
– Írók, költők felismerése korábban olvasott műveik
részletei alapján
– Rövid szövegek előzetes olvasása a témához
– Tanítói információk
– Beszélgetés a szöveg címéről, következtetés a tar­
ta­lomra
– Szó és kifejezés értelmezése szótárak, lexikonok
segítségével
– Közmondások, szólások, találós kérdések gyűjtése
megadott témához
– Mondatbővítés, mondatpiramis
– Az olvasmányból kiemelt szavak és kifejezések gya­
korlása
– Artikulációs, helyesejtési és hangsúlygyakorlatok a
szöveg szóanyagával
– Nyelvgyötrők
– Érzékelő és asszociációs gyakorlatok, improvizációs
játékok
– Magnóbejátszás (szöveg, vers …)
– Zenehallgatás
– Képek, reprodukciók nézegetése
– Videofilm
– Betű- és keresztrejtvények, találós kérdések
– Képkirakás
15
hetszinvirag.indd 15
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
­ Kakukktojás (pl. az olvasmány szereplője)
–
– Szereplők kitalálása barkochbával
Szövegfeldolgozás, szövegtartalom értelmezése
– A szöveg műfajának megnevezése
– A mese és a valóság megkülönböztetése
– Helyszín, idő és azok változásainak megfigyelése
– Helyszín, szereplők elképzelése, bemutatása
– Események kiemelése kérdések segítségével
– Tanulói kérdésfeltevések
– A lényeg megfogalmazása tömören
– A lényeg kiválasztása mondathalmazokból
– Összefüggések felismerése, következtetések le­vo­ná­sa
– Az események fordulópontjai
– Előzmény, következmény megfogalmazása, az ese­
mények továbbgondolása
– Információk, adatok gyűjtése a szövegből
– Szómagyarázatok: kép, tárgy bemutatása, cse­le­ked­
tetés, szövegkörnyezet vizsgálatával
– Új szavak beépítése a szókincsbe mondatba illesz­
téssel, mondatalkotással
– Események időrendbe állítása
– Szövegtagolás segítséggel, később önállóan
– Címadás a részeknek
– Vázlatkészítés:
– összekevert vázlatmondatok rendezése
– képek és vázlatmondatok egyeztetése
– vázlat megfogalmazása képsor segítségével
– hiányos vázlat kiegészítése
– vázlatírás támszavak segítségével, esetleg ön­ál­ló­an
– Állítások igazságtartalmának eldöntése
– Mondatok kiegészítése, befejezése kötőszavak után
– Közmondások, szólások értelmezése, konkrét élet­
hely­zetekhez kapcsolása
– Választás címvariációk közül, új cím adása
– Kötetlen beszélgetés a szöveg tartalmával kap­cso­
latban
– A szöveg nyújtotta nevelési lehetőségek kiaknázása,
aktualizálás
– Vita, véleménynyilvánítás
– Szereplők jellemének vizsgálata:
– tulajdonságok szereplőkhöz rendelése
– következtetés a szereplők tulajdonságaira tetteikből
– szereplőkre illő tulajdonságok kiválasztása szó­
halmazból
– követésre méltó tulajdonságok kiemelése
– Illusztrációk, reprodukciók vizsgálata
– Időszalag, térkép, földgömb használata
– Legvidámabb, legszomorúbb, legizgalmasabb, leg­
érdekesebb részek megkeresése
– A szöveg nyelvezetének vizsgálata
– Mimetikus játék, dramatizálás, élőkép, szo­bor­cso­port
­ A vers képekre bontása
–
­– Költői kifejezőeszközök megfigyelése (rím, ritmus,
refrén, költői jelző, hasonlat, megszemélyesítés…)
­– A szöveg és vers hangulatának megfigyelése
Szintetizálás
­– Események sorba rendezése
­– Lényegkiemelés:
kérdések segítségével
szövegkiegészítéssel
mondat befejezése
igaz-hamis állításokkal
a lényeges gondolatok újraolvasásával
– A mű lényegének megfogalmazása egy mondattal
néhány mondattal
– Tartalomfelidézés kulcsszavak segítségével
– Rövid tartalom elmondása vázlat segítségével
– Körmese
– A mű üzenetének megfogalmazása
– Tanulság levonása
– A mondanivaló kifejezése közmondással
– A szöveg újraolvasása új szemponttal
Házi feladat
– Olvasásgyakorlás olvasástechnikai szempont meg­
adá­sával (hangok időtartama, mondatok tagolása…)
– Tartalomelmondás tömören, részletezően; más sze­
replő nevében
– A munkafüzet feladatai
– Az olvasmány lényegének leírása 3-4 mondatban
– Válogató másolás
– Adott versszak, bekezdés lemásolása
– Eseménymozzanatok lerajzolása
– Illusztráció készítése
– Memoriter
– Gyűjtő- vagy kutatómunka megadott szempontok
alapján
Gyakorlás
– Szövegreprodukálás
– Szereplők felidézése mondatok, szövegrészletek
alapján
– Szövegátalakítás (pl. hírré, más szereplő nevében)
– Különböző műfajú szövegek összehasonlítása
– Mondatalkotás támszavak segítségével
– Mondatbővítés kérdések alapján
– Összekevert mondatok sorba rendezése
– Igaz-hamis állítások eseményekre, szereplőkre
vonatkoztatva
– Körmese
– Tudósítás írása az olvasott eseményről
– Események megelevenítése mozdulatokkal, mi­mi­
kával
16
hetszinvirag.indd 16
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
– Tulajdonságok rangsorolása
– A szereplők kapcsolatának vizsgálata
– Szereplők közti párbeszéd improvizálása páros
munkában
– Szókapcsolatok, mondatok gyűjtése különböző
szempontok szerint
– Szereplők mondatainak bejelölése néma olvasással
– Szerepek szerinti olvasás
– Olvasásgyakorlás technikai szempontok fi­gye­lem­
bevételével
– Szereplőket bemutató mondatok felolvasása
– Szókincsfejlesztés rokon értelmű és ellentétes
jelentésű szavak gyűjtésével, szócsaládok alkotása
– Szógyűjtések nyelvtani szempontok szerint (igék,
főnevek…)
– Kiemelt szavak megkeresése a szövegben, a meg­
felelő mondat felolvasása
Óravázlatok
Az alábbi óravázlatokat segítő szándékkal közöljük.
Ezeket gondolatindításként tettük a kézikönyvbe.
Természetesen minden tanító a saját elképzelése,
osztályának ismerete alapján alakíthatja vagy választhatja a szövegfeldolgozás és gyakorlás más útjait,
módjait és a munkaformákat is aszerint, hogy mit ítél
hatékonynak a képességfejlesztés érdekében.
A vázlatokban sok esetben az egyes csoportok
feladatai a munkafüzetből valók. Ezzel a tanítók mun­ká­
ját szeretnénk megkönnyíteni. Azt megmutatni, hogyan
lehet a kész feladatsorokat a csoportmunka során
felhasználni, s az órára való felkészülést lerövidíteni.
A csoportok az elvégzett munkáról mindig számoljanak
be egymásnak. Mivel a csoportok nem oldanak
meg minden feladatot, de a megoldásokat hallják a
többiektől, ezért célszerű házi feladatként differenciáltan
elvégeztetni belőlük. Ezzel a tanultak rögzítését is
segítjük.
Tananyag:
Nem akartam (6–7. óra)
Feladatok: Szövegfeldolgozás szakaszosan, jóslás
alkalmazásával
Asszociációs készség fejlesztése
Logikus gondolkodásra nevelés
Ok-okozati összefüggések felismerése
Az érzelmi intelligencia fejlesztése
Erkölcsi ítéletalkotás
I. RÁHANGOLÓDÁS
1. cs. Ötletbörze – tartalmi előkészítés Mf. 8./1. a
Írjátok le, ami a tolvaj szóról eszetekbe jut!
2. cs. Mf. 8./1. a
Válogassátok ki a szavak közül azokat, amelyek
kapcsolódnak a becsületes szóhoz!
tisztességes
lelkiismeretes
meggondolatlan
óvatos
ellenszenves
rokonszenves
értékes
nyugtalan
önző
sikeres
jellemes
jóhiszemű
3. cs.
a) Technikai előkészítés
Gyakoroljátok az alábbi szókapcsolatok folyamatos
olvasását!
homlokán izzadságcseppek gyöngyöződnek
kipirult arccal visszaül a helyére
a füzetébe temetkezik
könnyek öntik el a szemét
mintha villám csapott volna belé
nem tud tovább gondolkodni
minden összekuszálódott a fejében
nem tud egy hangot sem kiejteni
zakatoló szívvel nyomja le a kilincset
visszafojtott lélegzettel hallgatózik
b) Találjatok ki egy esetet, amelyhez illenek ezek a
kifejezések!
4. cs. a)Szerencsekerék
Fejtsd meg a rejtvényt! Először egyjegyű mássalhangzókat kérj, azután jöhetnek a magánhangzók!
_._ _ _ _ _ _ _ _ _ !
(NEM AKARTAM!)
b) Jósold meg a feladatokból megismert szavak,
kifejezések segítségével, hogy vajon miről fog szólni a
történet!
II. JELENTÉSTEREMTÉS
a) Bemutató olvasás – megszakításos technikával
(a tanulók csak az éppen esedékes részt figyeljék, az alatta
vagy mellette lévő szöveget takarják le írólappal)
Ismerkedj meg a szöveggel! Felelj a Mf. 8./2. feladat
kérdéseire, majd jósold meg, hogyan folytatódik a
történet! Minden rész után így dolgozz!
17
hetszinvirag.indd 17
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
1. rész (Ok. 9. o. 1. hasáb 4. bekezdés végéig)
2. rész (10. o. 2. hasáb 4. sor)
3. rész ((utolsó 3 bek.)
b) Szövegelemzés csoportmunkában
1. cs. Kerettörténet
Pótold a hiányzó szavakat, kifejezéseket a
történetben!
(a kerettörténet a táblára írva, a hiányzók
papírcsíkon, táblaragaccsal ellátva)
A történet __________________________ játszódik.
Ide jár a történet főszereplője ______________, aki
______________.
A történet másik szereplője __________________, aki
__________________________________________ .
A bonyodalom akkor kezdődik, amikor ___________
___________________________________________.
Ezt követően________________________________
___________________________________________.
A probléma akkor oldódik meg, amikor ___________
___________________________________________
___________________________________________.
A történet azzal fejeződik be, hogy ________________
____________________________________________
___________________________________________.
egy iskolában Erika kissé meggondolatlan
a tanító néni a tanáriba küldi a lányt az ott felejtett
könyvért
Erika elvesz az egyik asztalról egy százforintost
egyre idegesebb lesz, rosszul érzi magát, feltámad a
lelkiismerete,
majd kikéredzkedik az osztályból
visszahelyezi a pénzt az asztalra
Erika kalapáló szívvel visszasiet az osztályba
2. cs. Lelkiállapotok változása a történet folyamán Mf.
9./4. a, b
3. cs. Ötsoros Mf. 9./5.
4. cs. Döntéshelyzetek és a történet végének to­vább­
gondolása Mf. 9./6.
III. REFLEKTÁLÁS
Kilépőkártya – név nélkül – egyéni munka (tanítói
reagálás a következő órán)
Fogalmazd meg röviden, amit megtanultál ebből a
történetből! vagy
Ha nem értettél valamit, írd le a kérdésedet! vagy
Írd le, ha van személyes mondanivalód a történet
kapcsán!
IV. Hf.: – Fejezd be másként a történetet!
– Mf. 9./7., 8.
– Gyakorold a legizgalmasabb rész olvasását!
Tananyag:
Gyakorlás (18. óra)
Feladatok: A szövegértő képesség fejlesztése
Megfigyelőképesség, kreativitás, elvont
gondolkodás fejl.
1. Beszédművelési gyakorlatok
a) Hibakereső
kölcsönkenyér
kolcsönkenyér
költsönkenyér
kölcsönkenyér
kölcsönkényer
kölcsönkenyér
szabadság
szabadság
szabatság
szabadság
zsabadság
szabacság
b) Mondatpiramis
Versenyre hívta.
A nyúl versenyre hívta.
A nyúl versenyre hívta a teknőst.
A nyúl futóversenyre hívta a teknőst.
A hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a teknőst.
A hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a lomha tek­nőst.
Célkitűzés: Az olvasott állatmesékkel kapcsolatos
feladatokat oldunk meg.
2. Csoportmunka
I. cs. Mf. 16./1. a, b
II. cs. Mf. 16./2. a,b
III.cs. Mf. 16./3. a, b, c
IV. cs. Mf. 16./4. a, b
3. Az olvasottak aktualizálása
a) Olvassátok fel a társaddal egymásnak az eddig
olvasott állatmesék tanulságait!
b) Mondjatok olyan eseteket, amelyekre igazak a Mf.
4. feladatának a közmondásai!
4. Gyűjtsétek össze csoportonként az állatmesék jel­lem­
zőit a táblázat szerint!
Hasonlítsátok össze a megoldásaitokat!
Kik az állatmesék szereplői?
állatok
Hogyan viselkednek?
mintha emberek
lennének (beszélnek,
gondolkodnak,
cselekszenek)
Mivel szolgálnak e mesék az
olvasó számára?
tanulsággal
18
hetszinvirag.indd 18
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
5. Hf.: Keressetek otthon vagy a könyvtárban állat­me­
séket!
– Készüljetek fel a könyvek bemutatására!
Tananyag:
Gyakorlás (22. óra)
Feladatok:Az olvasási készség fejlesztése.
Gondolkodási képesség fejl.
A tündérmese ismérveinek rögzítése.
1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! (tündérmese) (egyéni
munka)
.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
1. A varjú ezt adta cserébe a szabadulásért. (toll)
2. Ez ragadt a mérőhöz. (ezüst)
3. Ezzé változott a királyfi. (tulipánná)
4. Ez termett az ajándék ágon. (aranydió)
5. Ennyi muzsikus volt a mesében. (négy)
6. A királyfi először rajta segített. (varjú)
7. Ezzel mérte a halász az ezüstöt. (mérő)
8. Ezt adott a négy muzsikus. (szerenád)
9. Ez volt a gazdag testvér ajándéka a királynak. (macs­ka)
10. Ez volt a hal ajándéka a segítségért. (pikkely)
Célkitűzés: Ma a tündérmesék ismertetőjegyeit gyűjtjük
össze az olvasottak alapján.
2. Csoportmunka
I. csop.
a) Olvassátok el a kifejezéseket a hangsúlyjeleknek
megf­­elelően!
szorgalmasan halászott
az odaragadt ezüstpénzből
egyre fényesebb lett
faggatni kezdte
ajándékba vitte
meg akarta tréfálni
hétrét görnyedt
vagyonukat pénzzé tették
az egyik fiát átküldte
a kiéhezett, dühös macskák
bekente szurokkal
elverték és kizavarták
b) Melyik mesére ismertél? Mondd el a szókapcsolatok
segítségével tömören a tartalmát!
II. cs.
a) Ki mondhatta? Pótold a mondatvégi írásjeleket is!
– Szaladj gyorsan, kérd el a mérőt a bácsikádtól__
– Bárcsak visszadobna valaki a folyóba__
– Jaj, összekarmolnak a macskák__
– Fogjátok ezeket a diófaágakat, vigyétek haza a gye­
re­keiteknek __
– Átváltoztatlak tulipánná, akkor biztosan nem ismer
rád a királylány__
– Miért olyan kemények ezek a diók?__
b) Olvasd fel helyes hanglejtéssel a mondatokat!
III. cs.
Ki adhatta fel a következő apróhirdetéseket?
„Macskát vásárolok minden mennyiségben.” _________
________________________
„Keressük elveszett diófaágainkat. Magas jutalom a
becsületes megtalálónak.” __________________
„Várom a világ legszebb lányának jelentkezését há­zas­
ságkötés céljából.” ____________________
IV. cs.
Kösd össze a mesecímeket a hozzájuk illő köz­mon­dá­
sokkal! Indokold a párosítást!
AZ IRIGY TESTVÉRKi a kicsit nem becsüli, az a
sokat nem érdemli.
A TULIPÁNNÁ VÁLTOZOTT Mindenki a maga szeKIRÁLYFI
rencséjének a ko­vá­csa.
Az ígéret szép szó, ha
megtartják, úgy jó.
A NÉGY MUZSIKUS
Jótett helyébe jót várj!
3. A lányok húzzák alá az olvasott mesék kezdő, a
fiúk pedig a befejező mondatait! Mit figyeltetek meg?
Mondjatok ti is hasonlókat!
4. Alkossatok két csoportot! Olvassátok fel szerepek
szerint a mesét! Felolvasásotok fejezze ki a szereplők
érzéseit, indulatait!
19
hetszinvirag.indd 19
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
5. Pótold a mondatok hiányzó szavait a tanultak
szerint!
A tündérmesékben __________________, _________
_______________________,
_______________________________ fordulnak elő.
Szereplői:_________________________
____________________________________________
_________________________.
A jó mindig ____________, a rossz pedig __________
_________________________.
6. Hf.: Keressetek A tulipánná változott királyfi c.
szövegben mesei szófordulatokat!
Írjatok le néhányat a füzetbe is!
Tananyag: Gyakorlás (29. óra)
Feladatok: A nyelvi kifejezőkészség gyakorlása.
A mesék szerepek szerinti eljátszása. Szituációs játékok.
1. Oldd meg a Mf. 25./1. feladatát önállóan!
Célkitűzés: Ma megbeszéljük, hogy miért nevezzük
ezeket a meséket reális mesének.
2. a) Kösd össze a szólásokat a jelentésükkel a Mf. 25./2.
a feladatában! A pároddal dolgozz!
b) Ezután párosítsátok a szólásokat a mesékkel! Mf.
25./2. b f.
3. Csoportmunka
I. cs. Válogató olvasás Mf. 26./4. a
II. cs. Dramatizálás Mf. 26./4. b
III. cs. Kreatív olvasás Mf. 26./4. c
Mit gondolhatott az inas, amikor a király útjára
bocsátotta az ajándékokkal?
4. Válasszatok a mesék és szereplőik közül! Gyakoroljátok a kérdésfeltevést párokban!
Egyikőtök kérdezzen, a másik feleljen rá! Írjatok le
2-2 kérdést a füzetetekbe is!
a) Matyi – Döbrögi
b) királyfi – okos lány – inas
c) Tilinkó – bíró – gazdag ember
5. Hasonlítsátok össze a meseszereplőket a Mf. 26./3. a,
b feladata alapján!
Miért lehetnek az olvasottak reális mesék?
6. Hf.: Gyűjts találós kérdéseket, szólásokat, köz­mon­
dásokat! Írj le néhányat!
Tananyag: Az öregember és a pokróc (32. óra)
Feladatok: Ok-okozati összefüggések felismerése
Az idősek tisztelete, megbecsülése
Következtetés tulajdonságokra a szereplők
tetteiből
1. Technikai és tartalmi előkészítés
Olvasd fel a szövegrészletet kifejezően, helyes ta­go­
lással!
„…nagyon kicsi és gyönge volt. Nem is igen járkált, csak
üldögélt a nagy karosszékben. Jó időben a tornácon
sütkérezett, esős napokon a kályha mellett üldögélt.
Sehogy sem tudtam felérni ésszel, hogy ugyan miért
tőle kérdezik meg, mi legyen az ebéd. Ha egyszer
elszendergett, mindenki lábujjhegyen járt, suttogva
beszélt.”
Kiről szól a részlet? Melyik olvasmányból való?
(nagyapóról, a Nagyapó c. olvasmányból)
Miért irigyelte az unokája nagyapót?
Hogyan vezette rá az édesapja a nagyapóval szembeni
helyes gondolkodásra?
2. Célkitűzés:
Egy olyan magyar népmesét olvasunk, amely szintén
az idősek tiszteletére, megbecsülésére figyelmeztet.
3. Előfeltevés a címről
Mire következtetsz a címből és a tankönyv
illusztrációjából, miről szólhat a szöveg?
4. A tanító mintaszerű felolvasása – a tanulók spontán
véleménye
5. Elsődleges megértés ellenőrzése
Miért akarta elzavarni a házaspár az öreget a háztól?
Hogyan leckéztette meg a fiú a szüleit?
6. Részenkénti szövegfeldolgozás
a) Olvasd el némán az első részt! (Egyszer volt … vissza
ne jöjjön!)
Részcélkitűzés: Hogyan viselkedett a házaspár a
nagyapával?
– Magyarázd meg a fösvény szó jelentését!
(Szómagyarázat a könyvben vagy a Szóbúvár gyer­
meklexikon 71. o.)
Írd le a füzetedbe a gyűjtött szinonimákat!
– Kik a mese szereplői?
– Sorold fel a helyszíneket!
– Miért haragudott meg a fiatalasszony az apósára?
– Ki az após?
20
hetszinvirag.indd 20
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
– Mire kényszerítette az asszony az urát is?
– Miért szánta rá magát nehezen a fiatalember a tett­re?
– Miért vásároltak pokrócot a szülők a vásárban?
– Miért a kisfiúra bízták nagyapó elküldését?
b) Páros munka: Beszéld meg a társaddal, miért és
hogyan változott meg a házaspár viselkedése a mese
végére! Te hogyan bánsz az idősekkel? Néhány pár
számoljon be!
Részösszefoglalás: A fösvény házaspár el akarta zavarni
az idős, tehetetlen nagyapót.
8. Szintetizálás
a) Alkossatok csoportokat! Mutassátok be élőképekben
a mese legfontosabb mozzanatait!
I. A gyámoltalan öregemberre megharagszanak a
gyerekei.
II. A fiú útjára bocsátja nagyapót.
III. A házaspár megbánja tettét és visszahozza az
öreget.
IV. Szeretetben él a család.
b) Olvassátok el szerepek szerint (tanítói segítséggel) a
második részt! (Úgy is tett… majd maga is elmehet.)
Részcélkitűzés:
– Hogyan végezte el a fiú a rábízott feladatot?
– Hogyan indította útnak a kisfiú nagyapót?
– Mit érezhetett az idős ember? Miért?
– Mutasd be a testtartását, arckifejezését!
– Miért lepődtek meg a szülők, amikor este hazaértek?
– Miért tartotta meg az egyik pokrócot a fiú?
Részösszefoglalás:
A fiú az egyik pokróccal elküldte nagyapót, a másikat
pedig a szüleinek szánta.
b) Magyarázd meg, mit jelentenek a közmondások!
Miért illenek a meséhez?
Ne nyomorítsd szüleidet, úgy szeretnek majd tégedet.
Könnyű sebet ejteni, nehéz meggyógyítani.
c) Négy jól olvasó tanuló olvassa fel az utolsó részt
be­kezdésenként! (Akkor összenézett… ha meg nem
haltak.)
9. Házi feladat
a) Olvasásgyakorlás az érzelmek kifejezésével
b) Rendezzétek sorba az igéket, és foglaljátok tömör
mondatokba!
rátette, megharagudott, kivezette, bocsánatot kért,
reszketett, szégyenkezett, sírt
Részcélkitűzés:
– Hogyan tette jóvá a házaspár meg­gon­do­latlan tettét?
– Miért szégyellte el magát a házaspár?
– Hogyan bántak ezután az öregemberrel?
– Mire nevelték a szülők a fiukat?
Tananyag: Gyakorlás: mesefajták (33. óra)
Feladatok: A mese tartalmi, formai jegyei, mesefajták
Drámajáték
Olvasásgyakorlás
Részösszefoglalás: Bocsánatot kértek a nagyapától, és
szeretetben éltek tovább.
1. Szerencsekerék
Találd ki, hogy mire gondoltam!
7. a) A szereplők tulajdonságainak csoportosítása
Gyűjtsd össze a szereplők tulajdonságait úgy, hogy a
cselekedeteikből következtess azokra! Minden esetben
indokolj!
ÖREGAPÓ
HÁZASPÁR
KISFIÚ
öreg gyámoltalan
reszketeg
ügyetlen
elkeseredett
szívtelen
szófogadó
gonosz
tanulékony
gyáva
fösvény
meggondolatlan
tiszteletlen
bűnbánó
elnéző
_ _ _ _ _ _ _, _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
HOL VOLT, HOL NEM VOLT…
Mi jut eszedbe róla?
Milyen mesefajtákról tanultál?
2. Célkitűzés: Ma játékos és gondolkodtató feladatokkal
erősítjük meg, amit a mesefajtákról tanultunk. Cso­port­
munkában dolgozunk.
3. Tárgyakról mesék felidézése
lapos tányér, lúdtoll, fűzfaág, tulipán, kulcs
4. Új címek és mesék párosítása (egy-egy fénymásolt kép
a mesékből)
21
hetszinvirag.indd 21
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Az igazságosztó szegénylegény
Kulcsocska, ládika, egerecske
Ez ám a vendéglátás!
Ez történt Bolondfalván
A világszép leány esete
5. Csoportmunka
A) Megitatják a fűzfát
a) Kik a szereplők?
Hol játszódik a mese?
Olvassátok fel a mese kezdő és befejező mondatát!
Miért volt tréfás ez a mese?
Gyűjtsétek össze, hogy milyen butaságokat követtek
el a szereplők!
b) Szinonimagyűjtés – BUTA (szólás, közmondás is
lehet)
B) Ludas Matyi
a) Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatát!
b) Dobj a kíváncsi kockával!
Szereplők
Helyszínek
Időpontok
Bonyodalom
Megoldás (hármas meseszám)
A szereplők tulajdonságai
C) A teknős és a nyúl
Fejtsd meg a tulajdonságokat!
Nevezd meg, melyik szereplőre illenek! Indokold
meg a cselekedeteikkel!
d_cs_kv_, _nt_lt, _lsz_nt, sz_v_s, r_m_lt, _l_g_d_tt
A teknős
… volt, mert vállalta a versenyfutást a nyúllal. (elszánt)
… volt, mert lankadatlanul tartott a cél felé. (szívós)
elégedett volt, mert… (kitartásával ő nyerte meg a
versenyt)
A nyúl
dicsekvő volt, mert… (a leggyorsabb futónak tartotta
magát)
volt, mert legyőzhetetlennek gondolta magát.
(öntelt)
rémült volt, mert … (látta maga előtt célba érni a
teknőst)
D) A tulipánná változott királyfi
Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatait!
Kik a szereplők?
Hol játszódik a mese?
Sorold fel, milyen csodák történtek a mesében!
Milyen meseszámmal találkoztál? Hol?
Memóriajáték (képek vagy szókártyák lefordítva a padon
a tanulók előtt)
Keresd meg a párokat a memóriajáték szabályainak
megfelelően!
pikkely
hal
toll
varjú
két hajszál
öregember
tulipán
királyfi
elbújás
királykisasszony
E) Csalimese
Kik a szereplők? Hol játszódik?
Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatait!
Milyen eseményről szól?
Miért nevezzük csalimesének?
Miért kerülhetett a végére a versike?
Rímkiegészítés a versben
Egyszer egy ember szántani ment,
Közben a fia egy kulcsot (lelt).
Szeretett volna egy ládát is találni,
Ezért ment tovább is szántani, (szántani).
Gyorsan meglett az áhított (ládika),
És belepasszolt a meglévő kulcsocska,
Benne lapult egy aprócska (egérke),
Rövid farka miatt véget ért a mesécske.
6. Olvasásgyakorlás csoportonként a mesék kijelölt
részeiből
7. Szókincsfejlesztés és mondatalkotás (1-1 szó minden
csoportnál)
Foglald mondatba a szavakat, kifejezéseket az olvasott
mesék szerint, majd úgy, ahogy a mindennapokban
használjuk!
megalkusznak, fölkopott az álla, megszánta, kurta,
indítványozta
8. Közmondások és mesék párosítása (1-1 közmondás
minden csoportnál, az óra elején a táblára tett képek alá
helyezik őket)
22
hetszinvirag.indd 22
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Kölcsönkenyér visszajár.
A türelem rózsát terem.
Egy bolond százat csinál.
Jótett helyébe jót várj!
Nesze semmi, fogd meg jól!
Ludas Matyi
A teknős és a nyúl
Megitatják a fűzfát
A tulipánná változott királyfi
Csalimese
9. A mesék párosítása az egyes tartalmi jegyekkel (ugyan­
úgy oldják meg, mint az előzőt)
Szereplői emberi tulajdonságokkal rendelkeznek.
Cselekedeteik tanulságosak.
Varázserejű tárgyak, valószerűtlen lények, csodák
jellemzik.
Rövid, tréfás mese, gyors és váratlan befejezéssel.
Humoros eseményekkel csúfolja ki az emberi
butaságot.
Eseményei a valóságban is megtörténhetnek.
10. Dramatikus játék
Párbeszéd rögtönzése: A szegény ember szalad Csen­
ger­be embereket toborozni a fűzfa megitatásához
Mese folytatása: Mi lett Ludas Matyi és Döbrögi to­
vábbi sorsa?
Mimetikus játék: A harmadik elbújásos próba
Dramatizálás: A teknős és a nyúl beszélgetése pró­zá­ban
Mesemondás: Csalimese a szegény ember nevében
Tananyag: Pinokkió (38. óra)
Feladatok: Meseregény részletének feldolgozása
Tanulj meg lemondani mások javára!
Következtetések, tömörítés.
Kifejezőkészség fejlesztése
1. a) A szövegbefogadás előkészítése – beszélgetés
(Ha lehet, a tanulók üljenek körbe, hogy lássák
egymás arcát!)
Általában mikor szoktál ajándékot kapni?
Miért?
Kitől szoktad kérni, ha nagyon szeretnél valamit?
Mikor fordult elő, hogy különösebb alkalom nélkül is
kaptál valamit?
Mikor fordult elő, hogy nem kaptad meg azt, amit
nagyon szerettél volna?
Miért kell olykor lemondanunk dolgokról?
Mikor mondtál le valaki más javára arról, amire
nagyon vágytál?
Milyen érzés ez?
Mikor mondott le valaki más a te javadra valamiről?
Hogyan háláltad meg?
b) Célkitűzés: Egy olyan történettel ismerkedünk meg,
amely a más javára történő lemondásnak szép példája.
Carlo Collodi Pinokkió meseregényéből olvasunk
egy részletet. A regény főszereplője egy fabábu, akit a
szegény asztalosmester faragott, s később életre kelt.
Az ő kalandjait meséli el a regény, melyet érdemes
elolvasnotok.
2. Tanítói bemutatás – spontán véleménynyilvánítás
3. Elsődleges megértés vizsgálata
Miért szeretett volna új lábat Pinokkió?
Hogyan szerzett neki könyvet Dzsepettó?
4. Szövegfeldolgozás globális eljárással
a) A szöveg újraolvasása jól olvasó tanulókkal
Megfigyelési szempont: Kik a szereplők? Hol és mikor
játszódik az esemény?
Képzeld el a szereplőket! Mondd el, milyennek látod
Pinokkiót és édesapját! (külső tulajdonságok)
Képzeld magad a fabábu helyébe, próbáld utánozni
a mozgását!
Mondd el, milyennek képzeled el a lakásukat!
Következtess a történet idejére! Igazold a szövegből
vett mondattal!
b) Események felidézése – válaszok felolvasással a szö­veg­ből
Miért volt büntetésben Pinokkió?
Hogyan büntette meg az apja?
Miért csinált mégis új lábat a csemetéjének?
Hogyan dolgozott?
Hogyan akarta meghálálni a bábu az új lábakat?
Hogyan öltöztette fel az asztalos Pinokkiót?
Mire tanította az apja, amikor magában gyö­nyör­kö­dött?
Miért nem mehetett mégsem iskolába?
Hogyan szerzett ábécéskönyvet az asztalosmester?
Miért volt áldozat a kabát eladása?
c) Következtess a mondatokból a szereplők tulajdonságaira, illetve magyarázd a tulajdonságokat a szereplők cse­
le­ke­de­teivel!
Pinokkió
Táncolt, cigánykerekezett, bukfencezett: ___________
(jókedvű, vidám, boldog…)
Megígérte, hogy iskolába fog járni: _______________
(hálás)
komisz: ____________________________________
nyafka: _____________________________________
Dzsepettó
Munkához látott, és két új lábat faragott:___________
(szorgos, dolgos…)
23
hetszinvirag.indd 23
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Nem tudott a bábunak ruhát venni: _______________
(szegény, nincstelen)
gondoskodó: _________________________________
áldozatkész: _________________________________
d) Keresd meg az ismerős közmondást az olvasmányban!
(Nem a ruha teszi az embert) Magyarázd meg!
e) Húzd alá a szövegben a mindennapi kifejezések írói
megfelelőjét!
Haragudott a bábura akaratosságáért.
(„Megbüntette komiszságáért.”)
Mérges arccal nézett rá, de sajnálta is.
(„Fölöttébb zord képet vágott, de közben csupa könny
volt a szeme.”)
Felvette rossz kabátját. („Belebújt ócska zekéjébe.”)
portörlés, rendrakás, vásárlás, mosogatás, terítés,
törölgetés
1
2
3
4
5
6
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
S
T
K
b) Írd át a fenti táblázat megfelelő betűit az alsóba!
1E
2B
3E
4A
5E
6C
Megfejtés: RÖGTÖN
f) Olvasd fel az illusztrációhoz tartozó szövegrészt!
Mutasd be, hogyan örült a bábu az új lábnak, majd a
könyvnek!
2. cs. Ötletbörze: RÖGTÖN
3. cs. Ravaszdi fejtörő – SESESÜSE
Mit jelenthet ez a furcsa szó?
4. cs. Barkochba – VÁSÁRLÁS – tanító segítségével
találják ki
g) Hogyan folytatnád tovább Pinokkió történetét? Mf.
33./4. b
3. Jóslás a szövegtartalomra vonatkozóan – közösen az
előző feladatok alapján
5. Szintetizálás
Fogalmazd meg hat mondatban a meserészlet
lényegét! Mf. 33./2.
Olvasd fel a meserészlet legszomorúbb és legvidámabb részletét!
4. Szakaszos feldolgozás bemutató olvasással
6. Házi feladat
a) Párbeszédek kifejező olvasásának gyakorlása
b) Mf. 33./3., 6.
Tananyag: Amíg a rögtönből rögtön lesz (41. óra)
Feladatok: Előfeltevések megfogalmazása
Lényegkiemelés, az események sorrendje,
logikus gondolkodás fejl.
Szókincsbővítés
1. Jut eszembe… asszociációs játék – a tanulók körben
állnak, és mindenki elmondja a gondolatát az alábbi
példa alapján:
A SEGÍTÉS-ről nekem az jut az eszembe, hogy az
osztályban Endre mindig segít Rékának, ha ő lemarad
valamiben.
2. Csoportmunka
1. cs. Rejtvényfejtés
a) Írd be a táblázat megfelelő soraiba az alábbi te­vé­keny­
ségeket!
1. Hol volt … egy óra múlva.
Kiről szól a történet? Milyen fiú lehet?
Miért kellett többször is szólítani?
Szerinted mit felelt a hívásra?
2. – Rögtön! …éhes vagyok.
Sorold fel a történetből megismert szereplőket!
Melyikük beszéli el a történetet? Olvass fel egy
bizonyító mondatot!
Mikor játszódhat a történet? Miből gondolod?
Miért akarta apa ráncba szedni Öcsit? Szerinted
hogyan?
Miért úszta meg Öcsi a dorgálást?
Kit avattak még be a tervükbe?
Szerinted mit felelt anyu Öcsi kérésére?
3. – Rögtön - …- Kriszti…
Olvasd fel azokat a kifejezéseket, amelyekből
kiderül, hogy Öcsi nagyon éhes!
Milyen megoldást talál ki?
Szerinted Kriszti mit válaszolhatott neki? Miért?
4. – Rögtön. …elmész kenyérért?
Miért sajnálták egyre jobban Öcsit?
Miért nem adtak neki mégsem uzsonnát?
Öcsi miért nem mutatta, hogy már rájött a
titkukra?
Mire kérte anyu Krisztit?
Vajon Kriszti hogyan reagált a kérésre?
24
hetszinvirag.indd 24
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
5. Mondanom sem kell … senkinek sem sürgős semmi?
Miért húzta az időt Kriszti?
Hogyan vált világossá Öcsi számára, hogy meg
akarják leckéztetni?
Mit gondolsz, hogyan fejeződik be a történet?
6. Öcsinek egy kicsit … lesz a rögtön.
Vajon mit tanult meg Öcsi az esetből?
5. Csoportmunka
1. cs. a) Események sorrendjének megállapítása kö­
rülírással
(6 képben megrajzolva az eseménysor. Lefordítva
a csoport előtt a padon. Mindenki húz egy képet, és
elmondja, mi történik a képen. Ez alapján a tanulók
sorba állítják a képeket a történet szerint.)
b) Írói kifejezések párosítása köznyelvi megfelelőjével –
kis parafatáblán
elengedi a füle mellett
becsületre kell tanítani
majd meghal az éhségtől
nem tett szemrehányást
értelmetlenül bámult
- meg sem hallja
- ráncba kell szedni
- gyomrát az éhség kaparja
- megértően viselkedett
- buta képet vágott
2. cs. Szereplők – cselekvések – tulajdonságok párosítása
– táblánál
Táblázat megrajzolva, a szavak szókártyán
szereplők
cselekvések
tulajdonságok
Apa
kiáltott
indulatos
el akarta küldeni
értetlen
súgott valamit
meg akarta
leckéztetni
rendezkedett
találékony
virágot öntözött
együttérző
csodálkozott
megfontolt
megkérte
bölcs
nem fogadott szót
lusta
türelmetlenkedett
elkeseredett
mérgelődött
türelmetlen
rájött
dühös
fölkapta
szófogadatlan
készülődött
nyájas
fésülködött
együttműködő
Anya
Öcsi
Kriszti
titokzatos
3. cs. a) Szándékok kibontása szituációs játékkal
Miben állapodhattak meg a szülők és Kriszti?
Miért akarták megleckéztetni Öcsit?
b) Keretezd be azt a mondatot a szövegben, amelyből
kiderül, hogy Öcsi megértette a leckét!
4. cs. Kíváncsi kocka – egy nagyobb papír dobókocka
oldalán a következő kérdések állnak:
Mit jelent a „rögtön” a szótár szerint és Öcsi szerint?
Miért akarta megleckéztetni Öcsit az anyukája?
Miért vonta be anyu a többieket is az össze­es­
küvésbe?
Mikor jött rá Öcsi, hogy hibát követett el, amikor
nem fogadott szót apunak?
Mit értett meg Öcsi a „rögtönözés”-ből?
Hogyan tette jóvá a hibáját?
6. Aktualizálás
Melyik résznél terelhetted volna más irányba az
eseményeket?
Te mit tettél volna Öcsi helyében?
Veled előfordult-e már hasonló eset?
7. Házi feladat – olvasónapló
Kérdés
Válasz
Indoklás
Mi tetszett a történetben?
Mi nem tetszett?
Melyik szereplő
gondolkodása
áll hozzád a legközelebb?
Kivel nem értesz egyet?
Mennyire elfogadható
számodra
a történet befejezése?
türelmes
Tananyag: Vérszerződés (57. óra)
Feladatok: Emlékezet, kreativitás fejl.
Ok-okozati összefüggések keresése
Rendszerben való gondolkodás alapozása
I. RÁHANGOLÁS
A) Szerencsekerék: NÉPÜNK MÚLTJA – frontális mun­­­
kával az óra témájának kitalálása
25
hetszinvirag.indd 25
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
B) Csoportmunka
1. cs. a) Rege a csodaszarvasról – tartalom felidézése öt
mondattal
b) Mese – monda – fogalomtáblázat – táblázat a táblán,
a dőlt betűsek papírcsíkokon
Mese
Monda
Szereplők
Mesebeli
lények
Kitalált
Csodák
Helyszín
Események
Élő v. korábban élt
személyek
Létező földrajzi hely
Valóságban megtörténtek
2. cs. Isten ostora – ötsoros írása Attiláról
KI? (1) _____________
MILYEN? (2) _____________
MIT CSINÁLT? (3)_____________
MI JUT ESZEDBE RÓLA? (4)______________
MIRE EMLÉKEZTET? _____________
(1 szinonima a címhez)
Attila
nagyhatalmú
mértékletes
győzedelmeskedett élt
meghalt
Halála után birodalma felbomlott.
a hunok királya
(más megoldás is elfogadható)
Pl.:
3. cs. Rejtvény – egyben célkitűzés
1. Ennyi vitéz kísérte Ménrót egyik-másik fiát va­
dászni. (ötven)
2. Ő talált rá a lángoló fegyverre. (pásztor)
3. Az egyik vadászni induló dalia neve. (Hunor)
4. Attila csodás fegyvere. (kard)
5. Ilyen szarvast üldözött a két testvér. (csoda)
6. Így hívták a másik ifjút. (Magyar)
7. Ennek a királynak a leányait vették feleségül a
vitézek. (Dúl)
8. Régen a varázsló papot nevezték így. (táltos)
9. A monda szerint e folyó medrébe temették Attilát.
(Tisza)
4. cs. Szómagyarázatok összeállítása – kis parafatáblán
eskü:
ünnepélyes ígéret vagy fogadalom
nemzetség: vérrokonság alapján összetartozó emberek
csoportja
törzs:közös területen élő, azonos származású és
nyelvű nemzetségek közössége
jószág:
vagyontárgy (föld)
őshaza:
az a föld, ahol az ősök együtt éltek
fővezér:
egy nagy közösség legfőbb, legtekintélyesebb
irányítója, parancsnoka
jurta:
nemezzel borított, favázas, kerek sátor
szerződés: megegyezés, megállapodás
C) Fürtábra összeállítása a magyar nép vándorlásáról – frontálisan az alábbi szöveg alapján
Őseink a finnugor népekkel közös őshazá-ban
éltek az Urál hegység környékén. Élelmüket vadászattal,
halászattal szerezték. A népesség szaporodásával a
vándorló életmód-ot választották. Nyugat
felé haladva a többi népcsoporttól elváltak, s a nomád
állattartásra tértek át. Itt már cserekereskedelmet
folytattak: az állatszaporulatot használati tárgyakra,
fegyverekre cserélték el. Lakhelyüket, a jurtát állandóan
magukkal vitték.
A következő fontos állomáshely a Volga és a
Káma folyók vidékén MAGNA HUNGÁRIA volt.
Innen LEVÉDIÁ-ba vándoroltak, ahol az ott élőktől
megtanulták a földművelést és az állattenyésztést.
Ekkor már hét törzsből állt a magyarság: Jenő, Kér,
Keszi, Kürtgyarmat, Megyer, Nyék, Tarján. Később a
besenyők támadása elől még nyugatabbra, ETELKÖZbe költöztek, ahol a törzsek szövetséget kötöttek.
Magna
hungária
7 törzs
A magyar
nép
1.
2.
ETELKÖZ
3.
jurta
ŐSHAZA
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Megfejtés: VÁNDORLÁS
26
hetszinvirag.indd 26
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
II. JELENTÉSTEREMTÉS
A) Bemutató olvasás – elsődleges megértés
Mi történt a törzsek között?
Hol találtak új hazára a magyarok?
B) Szövegfeldolgozás csoportmunkában
1. Mi a szöveg műfaja? Mf. 47./1. Indokold, miért!
Valós és mesei elemek
2. Az 1. szövegrész tartalmi összefoglalása Mf. 47./2.
a, b
3. A 2. szövegrész tartalmi összefoglalása Mf. 47./2.
a, b
4. Mf. 47./3.
III. REFLEKTÁLÁS
a) Mf. 47./5. feladat 1., 2., 5. kérdésének közös
megoldása
b) Fürtábra – tulajdonságok indoklása
ÁRPÁD fejedelem
bölcs
kitartó
gondoskodó
bátor
Hf.: – a vezérek esküjének tanulása
– Mf. 47./4. a, b
– 47./5. feladat 3., 4. kérdése
Tananyag: Gyakorlás (64. óra)
(Katonáné Szarka Anna, Budapest, Bocskai István Ált.
Iskola órája nyomán)
Feladatok: A szövegértés erősítése, hangos és néma
olvasás gyakorlása
Hazafiságra nevelés, erkölcsi ítélőképesség
fej­lesztése
Kifejezőkészség, időszemlélet fejlesztése, ál­
lás­foglalásra késztetés
1. Beszédművelő gyakorlatok
a) Légzőgyakorlat: a hét vezér nevével – hangosan,
középhangerővel, halkan
b) Mondatpiramis olvasása a hangsúlyjeleknek meg­
felelően
Istvánt koronázták.
Istvánt királlyá koronázták.
Istvánt Esztergomban királlyá koronázták.
Istvánt 1oo1. január 1-jén Esztergomban királlyá
koronázták.
Istvánt 1oo1. január 1-jén Esztergomban ünnepélyesen
királlyá koronázták.
2. Az ismeretek felidézése – számonkérés
a) Rejtvényfejtés
A tanítói kérdésekre adott válaszokat a tanulók írják
az olvasásfüzetükbe, egymás alá, majd az első betűket
összeolvassák.
Hol látta Attila a különös kardot?
álmában
Milyen állaton haladtak honfoglaló őseink?
lovon
Fémkarikákból készült ing, mely véd a szúró-vá­gó­fegy­
ve­rektől.
láncing
Attila melyik koporsója jelentette a napsugarat? arany
Ebben a műfajban a valóság és a mese keveredik.
monda
Kije volt Géza fejedelem Istvánnak?
apja
István leverte a … törzsfőket.
lázadó
Gyümölcs, amely az egyik koronaékszerünk is. alma
A kereszténység felvétele előtt a magyarok … voltak.
pogányok
A besenyők tudták, hogy István király igazságosan fog
…
ítélkezni
Miket hozott István a biztonság, a vagyonvédelem ér­de­
kében?
törvényeket
Botond legyőzte a görög …
óriást
Megfejtés: államalapító
b) Differenciált házi feladat ellenőrzése
A csoport
ÁLLAMALAPÍTÁS szóból alkotott új szavak
felolvasása
áll, állam, ama, alap, lap, alapít, alapítás, lapít, lapítás, ás
B csoport
Fogalmazás felolvasása: Vitéz voltam István udvarában
Koronázási ünnepségen voltam
C csoport
István király ítélete című olvasmány első bekezdésének
szótagoló másolása
3. Célkitűzés: A mai órán a Botond, Szent István király és
az István király ítélete című olvasmányokat gyakoroljuk
közösen és csoportmunkával.
4. Gyakorlás - differenciált osztálymunka
A csoport
a) Hangos olvasás gyakorlása látószögnövelő gya­kor­lat­tal
állam
haza
államalapító
hazaszeretet
államalapító királyunk a magyar haza szeretete
államalapító királyunk, a magyar haza önzetlen
Szent István szeretete
27
hetszinvirag.indd 27
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
b) Szent István király c. szöveg 2. bekezdésének hangos,
értelmező felolvasása
B csoport
a) Sorold fel Szent István érdemeit!
b) Olvasd fel a szövegből, hogy miért ítélkezett szigorúan
István király!
5. Csoportmunka
I. cs.
Szövegben való tájékozódás: a szókártyán lévő szó­kap­
csolatok megkeresése és a megfelelő mondatok fel­ol­va­
sá­sa a szövegből
sok ajándékkal indultak el
az őrségben álló magyar
katonák szélsebesen elvágtattak
véresen, piszkosan álltak
odaborultak a lábához
halálos ítélet
bőségesen kárpótolta
nem görbült meg
II. cs.
Tartalom felidézése választási lehetőséggel: Botond vagy
a görög óriás nevében
III. cs.
Dramatizálás: István megkoronázása (zene: István, a
király – részlet)
6. Könyvajánlás:
A magyar történelem nagy alakjai I. kötet. Reflektor
K., Bp., 1987
Az államalapító. Zrínyi Könyvkiadó, Bp., 1988
A honalapító Szent István. Agricola, Bp., 1990
Mondák az Árpád-házi királyokról. Ész-Érv Bt., Bp.,
1996
7. Az órai munka értékelése szempontok alapján
Aktív részvétel
Helyes nyelvhasználat – választékos fogalmazás
Kifejező olvasás
Tananyag: A kolozsvári bíró (72–73. óra)
Feladatok: Pozitív-negatív erkölcsi tulajdonságok szem­
beállítása
Lényegkiemelés, összefüggések fel­is­mer­te­té­se
Szókincsbővítés, logikus gondolkodás fej­
lesz­tése
I. ELŐKÉSZÍTÉS – csoportmunka
1. a) Szerencsekerék – Mátyás, az igazságos – ő lesz a
mai történet főszereplője
b) Szólásmagyarázatok – párosítás parafatáblán
Lopja a napot.
– Nem dolgozik, henyél.
Lógatja az orrát.
–L
átszik rajta, hogy kel­le­met­
len­ség érte, szomorkodik.
Ég a föld a talpa alatt. – Kínos félelem tölti el, nincs ma­
radása.
2. a) Ötletbörze: király, törvény
b) Olvasástechnika fejlesztése – kakukktojás
megpillantja
felállott
elindult
odébbállt
kiáltottak
végigsétált
előkerültek
állított be
kelj föl
hordták ide
indulj előttem (nem igekötős ige)
hányjátok szét
húzzatok rá
tudja meg
3. A keresztrejtvény megfejtése: KOLOZSVÁR, ez lesz a
helyszíne mai olvasmányunknak
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
1. E nép ellen harcolt Hunyadi János. (török)
2. Így nevezték Mátyás király könyveit. (corvinák)
3. Mátyás király címermadara. (holló)
4. Királyok fejére teszik. (korona)
5. Mátyás anyjának családi neve. (Szilágyi)
6. Mátyás anyjának keresztneve. (Erzsébet)
7. Nándorfehérvár ostrománál magával rántott egy
törököt a mélybe. (Dugovics)
8. E városban raboskodott Mátyás királlyá választása
előtt. (Prága)
9. Minden délben megszólal a nándorfehérvári győ­
zel­em emlékére. (harang)
28
hetszinvirag.indd 28
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
4. Memóriajáték – szómagyarázatok
HAJDÚ
HEBEG
KAZAL
ALÁZATOS
SANYARGAT
MÉSZÁRSZÉK
fegyveres szolga
dadog
nagy halom
meghunyászkodó
gyötör
hentesüzlet
II. SZÖVEGFELDOLGOZÁS
A) Jóslás
B) Bemutató olvasás
C) Elsődleges megértés vizsgálata
Mi az olvasmány műfaja? Miért?
Ki a valós szereplője? Kik szerepelnek még?
Hol és mikor játszódnak az események?
Miért járta álruhában az országot Mátyás?
Miért szerette a nép?
D) Csoportmunka
1. A szereplők tulajdonságai – Mf. 56./2. a, b
2. Történettérkép – szintetizálás
Helyszín és szereplők: Kolozsvár, a bíró háza
A probléma: Mátyás hírül vette, hogy a kolozsvári bíró
sanyargatja a népet.
1. esemény: A király álruhában Kolozsvárra indul.
2. esemény: Megfigyeli a fahordó parasztokat.
3. esemény: Nem akar ingyen dolgozni a bírónak.
A következmény: Veréssel munkára kényszerítik.
4. esemény: Jeleket hagy maga után, és odébbáll.
5. esemény: Királyként tér vissza.
6. esemény: Bebizonyítja az igazságot a hazug bí­ró­nak.
A hajdú veréssel kényszerítette munkára. Három fa­
ha­sábra ráírta a nevét bizonyítékként. Amikor vissza­
tért, a hajdúkkal előkerestette a fahasábokat. A hajdút
megbotoztatta, a bírót lefejeztette.)
III. ÉRTÉKELÉS (szógyűjtés, mondatalkotás, olvasás,
összefüggések felismerése)
Hf.: – olvasni a párbeszédes részeket
– tartalomelmondás valamelyik szereplő nevében
– Mf. 57./4. a, b, 57./5.
Tananyag: Kinizsi – feldolgozás drámajátékokkal (74.
óra)
(Fonyó Ivett, Török Flóris Ált. Iskola, Pesterzsébet órája
nyomán)
Feladatok: Szövegfeldolgozás drámajátékkal globális
módszerrel
A szereplők jellemének megfigyelése
Az asszociációs képesség fejlesztése, részletező
tartalomelmondás
1. Érzelmi – hangulati előkészítés
Asszociációs játék: Tanító: Mi jut eszedbe a királyról?
az erőről?
Tanuló: Nekem a királyról az uralkodás jut eszembe.
(A tanulók körben ülnek, a tanító kérdésére sorban
haladva mondják el, ami eszükbe jut. Ha valaki nem tud
vagy nem akar bekapcsolódni, passzol.)
2. Célkitűzés: A mai történetünk egy olyan találkozásról
szól, amelyben nagy szerepet játszott az erő.
A következmény: Megbünteti a bírót és a hajdút.
3. Tanítói bemutató olvasás – tanulói meg­nyi­lat­ko­zá­sok
Az üzenet: (Miről szól a monda?) A hazug embert ha­ma­
rabb utol­ér­ik, mint a sánta kutyát.
Messzi ér a király keze.
4. Elsődleges megértés vizsgálata
Kik a monda főszereplői?
Miért volt sorsdöntő fontosságú az erő Mátyás király
és Kinizsi Pál találkozásában?
Hogyan alakult Kinizsi sorsa?
A mondából kidomborodó tulajdonságok:
álszent, igazságtalan, gonosz
gondoskodó, találékony, igazságos
3. Mf. 57./3.
4. Kérdésfeltevés gyakorlása
Segítség: a mondatokhoz tegyenek fel kérdéseket
(Mátyás Kolozsvárra ment, mert hallott a népnyúzó
bíróról. Nem akart dolgozni, mert a munkáért nem járt
fizetség.
5. Újraolvasás (egyéni, csoportos váltogatva)
Figyeld meg Kinizsi Pál viselkedésének változását a
történet folyamán!
6. Képzeld magad elé a helyszínt! Mondd el, milyennek
látod! (színek, hangok …)
7. a) Alkossatok állóképeket csoportokban! A többiek
ismerjenek rá a jelenetekre!
29
hetszinvirag.indd 29
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
(A csoportok létszáma az osztálylétszámtól függően 4-5 fő. Alacsony osztálylétszám esetén kevesebb
jelenetet tervezünk.)
Jelenetek cédulán kiosztva (csak az adott csoport
olvassa el).
Csak gesztusokkal, mozdulatokkal ábrázolhatják a
szereplők viselkedését.
1. Mátyás és kísérete megérkezik a malomhoz.
2. A király megszólítja a zsákot cipelő Kinizsit.
3. A legény malomkövön kínálja a vizet a lovagnak.
4. Kinizsi beszélget a vitézzel.
5. Kiderül, hogy a király áll előtte.
6. Palkó búcsút vesz édesapjától.
I. Ráhangolás – csoportmunka
1. Szerencsekerék – A kis török
2. Szómagyarázatok – Szóbúvárból
csetepaté, csizmadia, kaptafa, pogány
b) Mit gondolhatnak, mondhatnak a szereplők? (az
állókép résztvevői szólaljanak meg)
1. Gyakorold a kifejezések olvasását! Mi a közös ben­nük?
8. Érzékelőjáték
Csukd be a szemed! Képzeld magad elé Kinizsi
malomkövét! Simítsd körbe, érzékeltesd a nagyságát is!
Most próbáld felemelni! Mondd el, miket tapasztaltál!
3. Magyarázd meg a kifejezéseket a saját szavaiddal!
A lustaságot nem ismerte _______________________
Elértette a gondolatát __________________________
Torkán akadt a hang ___________________________
Elszaladt egypár esztendő _______________________
Megdörzsölte a szemét _________________________
A tekintete az asszonyra esett_____________________
mély budai pincébe
híres-nevezetes
debreceni csizmadia
apró, gyors léptekkel
ismeretlen magyar
alföldi tájat
talpig poros,
öreg török ember
síró-rívó kis törökkel
fekete szemű fiú
kerekre nyitott szemmel
híres debreceni kettős
torony
a messzi Isztambulból
9. Gyűjtsük össze a főszereplők tulajdonságait!
(a tanulók egyik fele a királyt, a másik Kinizsit
jellemezze)
a) Láttam Mátyás királyt, aki sasorrú volt.
Jóslás – feladatok alapján
Láttam Mátyás királyt, aki sasorrú, éles tekintetű volt. ...
II. Jelentésteremtés
b)Találkoztam Kinizsivel, aki öles termetű volt. ...
a) Bemutató olvasás
b) Elsődleges megértés vizsgálata
10. a) Én vagyok Kinizsi Pál. Győzz meg, hogy a király
seregében van a helyem!
Hogyan tagolnád a szöveget a helyszínek alapján?
b) Most te vagy Kinizsi édesapja. Mondd el, milyen
Hogyan tagolnád a szöveget az események szerint?
gondolatok járnak a fejedben, amikor a fiadat elindítod
a nagy útra!
c) Újraolvasás némán – Mf. 62./1.
d) Szövegfeldolgozás – csoportmunka
11. Szintetizálás dramatizálással vagy körmesével
1. Szövegtagolás – kérdésfeltevés – Mf. 62./2.
12. Házi feladat
a) Másold le a füzetedbe a Kinizsit és Mátyás királyt 2. Egészítsd ki a hiányos kerettörténetet!
leíró mondatokat!
b) Csoportokban gyakoroljátok a szerepek szerinti A történet _____________ játszódik.
olvasást!
Szereplői __________, __________ és ____________.
A bonyodalom akkor kezdődik, amikor Tóthék ______
___________________________________________.
A probléma úgy oldódik meg, hogy________________
Tananyag: A kis török (79–80. óra)
___________________________________________.
Feladatok: Előfeltevések megfogalmazása
Újabb bonyodalom támad, amikor______________
Lényegkiemelés válogató olvasással
___________________________________________.
Részekre bontás többféle szempont szerint
Ez úgy oldódik meg, hogy_______________________
Kifejezőkészség fejlesztése
___________________________________________.
30
hetszinvirag.indd 30
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
A történetnek az a tanulsága, hogy ________________
___________________________________________.
3. Írj ötsorost Ahmedről és Tóthékról!
(Egy lehetséges megoldás, de más is elfogadható.)
AHMED
kétségbeesett, elégedett
elveszett, dolgozott, hazament
Visszatért nevelőszüleihez Isztambulból Debrecenbe.
török
TÓTHÉK
segítőkészek, boldogok
megtalálták, hazavitték, elkeseredtek
Szeretettel felnevelték a fiút.
nevelőszülők
4. A szereplők érzéseinek változása – Mf. 63./3. a, b
III. Reflektálás
a) Ahmed és édesapja találkozásának megelevenítése
b) A legizgalmasabb jelenet felolvasása
c) Mf. 63./4. f.
d) Melyik szereplőt találtad a legrokonszenvesebbnek?
Miért?
Hf.: – Mf. 63./5., 6.
– A szöveg legizgalmasabb részének gyakorlása
Tananyag: Fekete István: Fecskemadár, Charlie Bood:
Füstifecske című olvasmányok és Lászlóffy Aladár:
Fecske-felhő című versének össze­ha­sonlítása (92. óra)
Feladatok: A természet, a madarak védelme
A szépirodalmi és az ismeretközlő szöveg,
va­lamint a próza és a vers összehasonlítása
A szövegek formai és tartalmi jegyeinek
párhuzamba állítása, szövegreprodukálás
Önálló szövegalkotás képességének fejl­esz­té­se
1. Rejtvényfejtés: Nevezd meg a madarakat az alábbi
állítások alapján!
( Segítség a SZIVÁRVÁNY újság 1998 márciusi számában,
a Mocorgó tavasz című cikkben)
1. Szép hangú énekesmadár, amely még nem érkezett
vissza. FÜLEMÜLE (1.)
2. Verébnél kisebb, begye, melle narancsvörös.
VÖRÖSBEGY (7.)
3. Fejjel lefele is kúszik a fatörzsön. CSUSZKA (1.)
4. Hosszú csőrével a talajban keresi táplálékát.
PACSIRTA (4.)
5. Nincs saját fészke, másokéba rakja tojásait. KAKUKK
(3.)
6. Ez a tollpamacs fülű madár márciusban már melengeti
tojásait. FÜLESBAGOLY (4.)
A madárnevek megadott helyen álló betűinek össze­
olvasásával egy újabb madár nevét kapod. (FECSKE)
2. Célkitűzés: Két olvasmányt és egy verset hasonlítunk
össze. Mindhárom a rejtvényben megfejtett madárról
szól, mégis más a szerzők célja a művekkel.
3. Az óra anyagának technikai előkészítése
Figyelemkoncentrációt segítő gyakorlat
a) Szósorok fólián, belőlük összetett szavak alkotása
háromszori felvillantás után
fűz part fa patak
sugár papír nap csónak
sár csizma kötő pép ólom szita
nád nap fecske isten madár buga
b) Hibás szavak keresése a szóoszlopokban
papírcsónakot
kiválasztottam
megcsókoltam
papircsónakot
kiválazstottam
megcsókoltam
papírcsónakot
kiválaszttotam
megscókoltam
papírscónakot
kivalasztottam
megcsokóltam
papírcsonakot
kiválasztottam
megcsókoltam
c) Szófaj-meghatározás a kiosztott szókártyákon (minden
tanulónál egy kártya)
füstifecske, érkeznek, gyűrűs, Fokváros, 200 millió, fan­
tasztikus, fészkel, gerenda, kitűnő, sárdarab, megszerzi,
eteti, éhes, 22 gramm, fészek, Afrika, negyedik, ma­dár­
szülők, fogdosnak össze, néhány, tojó, elfogyaszt, ro­
varok, nevelnek fel, apró
Ellenőrzés: Emeljétek fel az
mellékneveket, számneveket!
igéket,
főneveket,
4. Hangulati előkészítés
Zenehallgatás: Saint-Saens: Az állatok farsangja (Ma­
dár­ház) Mire emlékeztet a zene? Hol járhatunk?
5. Az olvasmányok felidézése
1. cs. A vers megismerése – Mf. 72./1.
2. cs. A Fecskemadár felidézése – Mf. 72./2. a, b
3. cs. Beszámoló a füstifecskéről – Mf. 72./3. a, b
6. A szemelvények összehasonlítása – Mf. 72./4.
(A táblázat a táblára felrajzolva, a mondatcsíkok a
tanulóknál kiosztva, ők teszik majd a táblára a megfelelő
helyre, onnan átmásolják a mf.-be)
31
hetszinvirag.indd 31
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
7. A tananyag kiegészítése, továbbgondolása
a) Új ismeretek a füstifecskéről (Egyéni beszámoló
előzetes felkészülés után)
– Varázslatos világ: A megoldás: a fecskepelenka
– Lázár Ervin: Öregapó madarai – Minden madár
hazatalál 28–30. o.
b) Az olvasottak továbbgondolása
– Otthoni fogalmazási feladat felolvasása: Hogyan
mondhatta el az író otthon édesanyjának a történteket?
– Dramatikus játék: Hogyan lehetett volna az
eseményeket jó irányba fordítani?
(a két barát elképzelt beszélgetése)
Tananyag: A mézelő méh (100. óra)
Feladatok: Ismeretközlő szöveg feldolgozásának gya­kor­
lása
Információk, tények, adatok gyűjtése szem­
pontok alapján
A tanulás megalapozása
I. RÁHANGOLÁS – csoportmunka
1. a) Szövegkiegészítés – Mf. 79./1. a
b) Képolvasás – 79./1. b
Miről ismerhetők fel a méhcsalád tagjai? (a potroh és
a szárny aránya)
dolgozó
here
anya
2. Ötletbörze
Mit tudsz a méhecskéről?
3. Szómagyarázat (parafatáblán párosítás)
kaptár: ládaszerű építmény méhek számára
méhpempő: dolgozó méhek által termelt táplálék
propolisz: méhek által termelt ragacsos, puha anyag
fullánk: méhek potrohán lévő szúró- és védekezőszerv
raj: méhek összessége
kirajzanak: kirepülnek (az egész raj)
teljes átalakulás: a rovarok fejlődése, melynek sza­ka­
szai: pete lárva báb
kifejlett rovar
táncnyelv: a méhek mozgással kifejezett beszéde
4. Keresd a helyes választ! (előzetesen olvasták: Nézz
körül 181–182. o.)
Mekkora terhet tud szállítani a méhecske?
a. teste súlyánál nehezebbet
b. testsúlyának majdnem megfelelő mennyiséget
c. testsúlyának negyedét
d. csak önmagát hordja
Milyen irányban repül a méh?
a. előre-hátra, fel-le
b. csak lefelé
c. fel és le
d. csupán előre
Mire használja még a méh a szárnyát a repülésen kívül?
a. más rovarok elhessegetésére
b. a kaptár hűtésére
c. a kaptár takarítására
d. kicsinyei védelmezésére
Melyik állítás nem igaz a méhre?
a. Csak félelmében és haragjában szúr.
b. Ha beleszúrta valakibe fullánkját, azonnal elpusztul.
c. Fullánkja mindkét oldalán kapcsocskák vannak.
d. Lándzsaszerű fullánkja a fején található.
Célkitűzés: Ma a méhecskéről meglévő ismereteinket
bővítjük.
II. JELENTÉSTEREMTÉS – csoportmunka
A) Önálló olvasás
Minden csoport 1-1 részt olvas el, amivel kapcsolatban
megoldja a feladatokat és beszámol róla a többieknek
1. cs. 1–2. bek.
2. cs. 3. és 6. bek.
3. cs. 4. bek.
4. cs. 5. bek.
B) Feldolgozás egységenként
A méhek haszna
a) Fejezd be a megkezdett mondatot!
A barlangrajzok azt bizonyítják, hogy…
b) Mf. 79./2. 1–2. bek.
a) Lakhelyük
Mf. 79./2. 3. bek.
b) A „táncnyelv”
Mf. 80. 6. bek.
32
hetszinvirag.indd 32
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
A méhcsalád
Fürtábra összeállítása Mf. 80. 4. bek.
A méhanya lerakja a petéket.
A petékből kikelt lárvákat a dolgozók táplálják.
Kifejlődik egy új méhkirálynő is.
Kirajzanak a levegőbe.
Az anya leszáll egy faágra, a dolgozók mellé­te­lep­sze­nek.
A méhész egy kasba söpri őket, majd a kaptárba
kerülnek.
ANYA
egyetlen nőstény
4-5 évig él
petét rak
HERE
hím
több százan vannak
DOLGOZÓ
nektárt, virágport gyűjt
több tízezer él a családban
5-6 hétig él
C) Egyéni beszámoló – a leggyorsabban dolgozó tanulók
feladata lehet
here
MÉHCSALÁD
több tízezer
A táncnyelv – a méhek beszéde (Nézz körül! 182–183. o.)
Mire szolgál a táncnyelv?
Mit mutat meg mozgásával a méh?
Milyen mozgást végez?
Legenda a méhecskéről Ok. 124. o.
III. REFLEKTÁLÁS – egyéni v. minden csoport – Mf.
80./3.
petét rak
Hf.:
4. Szaporodásuk
Mf. 80. 5. bek.
– Olvasd el az egész szöveget!
– Számolj be a méhecskéről a mf. segítségével!
Ötlettár
Beszédművelő gyakorlatok
1. Légzőgyakorlatok
Kilégzéskor hangosan, középhangerővel, halkan
– számoljunk húszig
– soroljuk a hónapok neveit
– a hét vezér, a hét törzs nevét
– kiválasztott verset
– az olvasmányokból kiemelt mondatokat
– szó- és mondatpiramisokat…
2. Nyelvgyötrők, mondókák
Alkalmasak légző-, hangképző-, artikulációs, gyorsasági gyakorlathoz
– Fekete bikapata kopog a pepita patikaköveken.
– Gyönyörű, gömbölyű gyömbérgyökér.
– Sohasem hallottam szebben szóló szép sípszót, mint a szászsebesi szépen szóló szép sípszó.
– Pecsenyekacsából friss kacsapecsenye.
– Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb.
– Már jó nyár jár rája.
– Nem mindenféle fajta szarka farka tarkabarka, csak a tarkafajta szarka farka tarkabarka.
– Három kupac kopasz kukac, meg három kupac kopasz kukac, az hat kupac kopasz kukac.
– Meguntam Győrnek gyönyörű gyöngyvárában laktomat, mert a Duna, Rába, Rábca rákja
rágja lábomat.
33
hetszinvirag.indd 33
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
– Az árpádi dimbes-dombos, gidres-gödrös, rókalyukas határon, jön a juhász vágott fülű,
hókaorrú, nyírott farkú pejparipa szamáron.
– Egyszer egy pici, pocakos pocok pocakon pöckölt egy pici, pocakos pockot, mire a pocakon
pöckölt pici, pocakos pocok pocakon pöckölte a pocakpöckölő pici pocakos pockot.
– Nyesi Györök a törököt, lesi török a Györököt, ide Györök, oda Györök,
elüti a fejed a török.
– Kőkapui kapukő,
kapukőben laputő,
laputőből lapu nő,
lapus lesz a
kőkapui kapukő.
– Roppant bottal koppantottam,
szöcském csacskán szökkent,
papnadrágban kappant fogtam,
macskám fecskét hökkent.
– Körbe pörg e görbe körte,
hat gödörbe, vak tükörbe,
fürge ürge sürg e zűrbe,
őt gyötörd, te rőt ökörke.
– Zabra zebra, zsebre zabra!
Habra rebbents, hebrencs habra,
Ugra-bugra, zsupsz a sutba,
Pulyka húzta, pudva dudva,
Lukba rúgva fúlt a kútba.
– Derengett, borongott, merengett, szorongott,
kerengett, dorongott, de nem vett korongot.
3. Versek
Az anyag felhasználható artikulációs, gyorsasági, időtartam-, hangkapcsolat-, ritmus- és légzőgyakorlatokhoz is
A sün
Görög meg hömpörög, sunyicskán sompolyog,
tüskés a gombolyag,
fű alatt, fa alatt.
Odajő, rászagol,
tüskébe túr az orr,
rögvest eloldalog,
jobb híján úgy – gyalog.
Sziszlet a sünöcske,A kis sün hömbörög,
tüskéit hegyezve,
sunyicskán sündörög,
komor a komondor,
tüskéit tompítja,
odajő, rászagol
öröm boldogítja.
Páskándi Géza
Melyben Halandzs Pál kéket-zöldet lát
kék kék kék
szép kék kép
ég még ég
még kék még
kék zöld kék
köd kék köd
még ég még
föld ég föld
zöld zöld zöld
köd zöld köd
döng csöng döng
föld zöld föld
zöld kék zöld
szép zöld kép
döng csönd döng
ég még ég
Ferenczes István
34
hetszinvirag.indd 34
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Siess, tavasz
Hull, hull reánk a napsugár,
záporozik a cinkeszó,
látod-e, múlik már a tér,
elolvad odakint a hó.
Nyújtózik s nekiszabadul,
jegét ledobja a folyó,
fű illatára felneszel,
s vágtat a réten a csikó.
Gyere, tavasz! Gyere! Gyere!
Veled beszélni volna jó,
veled hallgatni volna jó,
siess, te szívdobogtató!
Kuntapolca,
kun a porta,
kun a szérű,
kun a ház,
kun toronyban
kun harang szól,
kun csürhét űz
kun kanász.
Markó Béla
Kunok
Kun a patak,
Ihol egy kun,
kun a halász,
ott is egy kun,
kun a háló,
kun lányra vár
kun a hal,
kun legény,
csupa kunnal
kun tésztából
népesül be
kun parázson
a községi
sül a túrós
hivatal.
kun lepény.
Dénes György
A folyó
A folyó, a folyóA folyó, a folyóA folyó, a folyó
hurkot ír a rétre,
tavasszal megárad,
télen ezüstszalag,
a folyó, a folyó
a folyó, a folyó
a folyó, a folyó
felcsapott az égre.
nyáron majd kiszárad.
lábam előtt hallgat.
Gál Sándor
Zápor
Kerekedik egy nagy felhő, hasa fekete, kilenc kövér villám száguld
az égen vele.
Kilenc kövér villám csattog,
felhő felhasad,
a felhasadt felhőkből rám.
Bő zápor szakad.
Futok, futok, de hiába,
a zápor elér,
ketten ázunk meg egyszerre:
az erdő meg én.
Gál Sándor
Hétfőtől vasárnapig
Hétfőn és kedden
kacagó a kedvem.
Csütörtökön csókot
kap tőlem kacsótok.
Szerdán az álmok
színes szárnyán szállok.
Pénteken párom
palotámba várom.
35
hetszinvirag.indd 35
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Szombaton szépenVidám a vasárnap:
szundítok a széken.
folyók, völgyek várnak!
Fehér Ferenc
Bordó vers
Bortól boldog
a hordó,
borulástól
a forgó.
Bortól forog
a hordó,
bordón borong
a forgó.
Bortól bordó
a hordó,
bordón forog
a forgó.
Bordón forog
a hordó,
bortól bordó
a forgó.
Bordón borong
a hordó,
bortól forog
a forgó.
Tari István
Héjariasztó
Héja, héja, lakatos!
Héja, héja, lakatos,
Héja, héja, vaslapát!
Látom, lábad ripacsos.
Látom, lábad maszatos.
El ne lopd a kislibát!
Addig libát nem adok,Addig csirkét nem adok,Tudom, hol lakik apád!
míg a lábad ripacsos.
míg azt el nem takarod.
Budába! Bécsbe!
Csörlőre, csattogóra,
Csörlőre, vaskapura,
Lyukas kemencébe!
ángyomasszony ablakára.
ángyomasszony ablakára.
Népköltés
Alszik a tél
Hófelhőket kerget a szél,
ködbundában lépked a tél.
Fehér kutyája nyomába lép,
falja az ősznek langy melegét.
Így él három hónapon át,
meghizlalja jól a kutyát.
Ám ha tavasszal a tüze ég,
talpa alatt megreccsen a jég.
Unja már az est hidegét,
Duzzadt ágról csöppen a hó,
vadszőlőben lop venyigét.
hullámtornyot fodroz a tó.
Tó közepén, hol vastag a jég,Alszik a tél s a tóba merül,
szélpufi arccal fújja tüzét.
múlik az ősz, mire előkerül.
Janicsák István
Korong forog
Ősz (részlet)
Görbe bögre forog körbe,
Őszi szélben fáznak a fák,
karimája kerek, pörge.
Hullik a zápor, izzad az ág.
Pördül-gördül kerekedve.Sárgul, szárad a fán a levél,
Fürge bögre fordul körbe.
Izzik a villám, röppen a szél.
Korongokon hengeredik,
Kormos földre csöppen a lomb,
kerekdeden forgolódik.
Őzike futkos, két szeme gomb.
Korong forog körbe-körbe,
Róka surran, retten a nyúl,
kerekedik görbe bögre.
Két kicsi varjú szállni tanul.
Kiss Dénes
Janicsák István
36
hetszinvirag.indd 36
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Bőrönd Ödön
Bőrönd ÖdönVisszafelel Bőrönd Ödön
a Köröndön
csepp zsebrádió-adóján:
ül a kövön,Azért ülök a Köröndön
ül a kövön
feketeszín bőröndömön,
feketeszínű bőröndön.
várom, hogy a tearózsa,
várom, hogy a tearózsa,
kinyíljon az aszfaltkövön,
Arra száll egy helikopter,
s a 4-es busz begörögjön!
lerádióz a riporter:
Bőrönd Ödön!
Bőrönd Ödön!
Miért is ülsz itt
a Köröndön
feketeszín bőröndödön?
Tamkó Sirató Károly
Bolondos mondóka
Szürrealista kép
Hétfőm egy szem makkot leltem,A héten rákot fog a róka,
kedden délben földbe tettem,
hogy vörös farka reng belé,
szerdán este vödröt vettem,
a Rába-parton reggel óta
csütörtökön megöntöztem,
rohan egy őrült Győr felé.
pénteken csak nézegettem,
Rikolt a révész, heherészve
szombaton már büszkélkedtem,
csap rossz ricsajt a parti réce,
s akár hiszed,
röhög a piktor. – Mit tehet?
akár nem,
Fest szürrealista képeket.
vasárnap az én tölgyfámról,
Hegedűs Géza
annak mind a tíz ágáról
száz szem makkot
leszedtem.
Ténagy Sándor
Futózápor
Csillog a bozót,
ága-boga ázik,
nem jutok szárazon
addig a házig.
Ázott ingemet
tűz mellé terítik,
fázó testemet
gyorsan melegítik.
Vízben, sárban
cuppogva járok –
majd ha bozót leszek,
esőt kívánok.
Majd ha virág leszek
esőre nyílok…
ázik a bozót,
Csillog-villog.
Weöres Sándor
Te is tudod, ő is tudja
Napfény volt a ringatója,
eső volt a dúdolója.
Nevelője szegényember,
mégis erős, mint a tenger.
37
hetszinvirag.indd 37
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Csak erősebb, hogyha vágják, tovább él, ha lekaszálják.
Csak erősebb, hogy vágják,
akkor is, ha foggal rágják.
De hát tudja minden gyerek,
miből sütik a kenyeret.
Kergető
Zelk Zoltán
Névadás
Róka, róka réten,
Más vagyok a napsütésbe,
Fuss a holdas égen,
esőben és futó szélben,
Hagyd itt lenn a
más vagyok, ha hó szikrázik,
Házat, erdőt,
más, ha erdő fényben ázik,
Kapsz nyakadra
más vagyok a szélfúvásban,
Ezüst csengőt,
más, ha este bőrig áztam,
Fényes felhőn más vagyok a csillagfényben,
Csilingelhess,
más, ha ruhám csupa kékben,
Csillagokkal
más vagyok, ha rügy kipattan,
Versenyezhess,
így változok szakadatlan.
Hallió – hallihó!
Hívjatok csak kis virágnak,
Azt hiszi, hogy kiscsikó.Tavasznyitó ibolyának.
Weöres Sándor
Toldi Erzsébet
4. Nem verbális kommunikáció
(különböző közlések, érzelmek kifejezése tekintettel, mimikával, gesztusokkal)
– Mimetikus játékok
Érzelmeket tükröző gyakorlatok: bánat, öröm, közömbösség, harag, szigorúság,
gúny, vidámság, döbbenet, csodálkozás, szeretet, gyűlölet, pöffeszkedés…
Mimika a különböző szituációkban:
ötöst kaptál
egyest kaptál
reggel felébresztettek
nem nézhetsz tévét
ajándékot kaptál
finomat főzött anyu
nem ízlik az étel
kihúzták a fogad
megérkeztek a nagyszüleid
elmehetsz játszani a barátodhoz
kirándulni mentek …
– Összetett kommunikációs gyakorlatok arcjátékkal és tekintettel:
Savanyú képet vág.
Hegyezi a fülét.
Magasan hordja az orrát.
Vigyorog, mint a fakutya.
Bámul, mint borjú az új kapura.
Lesüti a szemét.
Szikrát szór a szeme.
Farkasszemet néz.
Még a szeme sem áll jól.
– Gesztusok és mimika:
– Gyere ide!
– Figyelj ide!
– Menj ki!
– Csend legyen!
– Állj meg!
– Ne bánts!
– Állj fel!
– Kérek szépen!
– Add ide!
– Nem értem!
38
hetszinvirag.indd 38
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Olvasásgyakorlási módok
Az egyszerűbb, alapvariációk a 2. osztályos kézikönyvben találhatók. 3. osztályban az olvasástechnika fej­
lesztése mellett egyre nagyobb szerepet kap a szövegek
értelmezése, s a gyakorlást inkább a szövegben való
jobb tájékozódás, a lényegkiemelés és az összefüggések
felismerésének fejlesztésére fordítjuk.
Néma staféta
A tanuló egy mondatot olvas némán. Elolvasás után
valakit szólít, aki szintén némán olvassa a következő
mondatot. A tanító jelére az éppen olvasó tanulótól
hangos olvasást kérünk (ahol éppen tart). Nagyon
érdekes, ha a jelzés a legváratlanabbul, csak a 6–7.
mondatnál éri a tanulókat. A tempótartásra szoktatás
egyik eszköze ez a gyakorlási mód.
Alá- és föléolvasás
A páros olvasás egyik formája. Az egyik tanuló rendes
hangerővel olvas, a másik pedig halkabban (aláolvasás)
vagy hangosabban (föléolvasás), hogy mindig hallja,
illetve ne hallja a társa hangját. Egyén-csoport vál­to­
zatban is alkalmazható.
Lényegkereső válogatás
A tanító csak az olvasandó szöveget jelöli ki, a to­
vábbiakban a tanulókra bízza az olvasmány, részegység,
bekezdés legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez
a mód jó átmenet az önálló szövegelemzés felé.
„Technikai” válogatás
A tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeket kell
megkeresniük, melyek a legnehezebben olvashatók,
és a legtöbb olvasási problémát okozzák. Az instrukció
után helyes, ha először karban olvastatjuk el az olvasmányt. A gyakorlat a tudatos készségfejlesztést segíti,
ön­is­me­retre nevel.
Felelgető olvasás
Két tanuló vagy csoport felváltva olvassa a szöveget
(mondatonként vagy bekezdésenként). Egyik variációja
az „ismétlő-felelgető”. Az egyik gyerek két mondatot
olvas, a másik megismétli az utolsó mondatot, és egy
új mondatot olvas hozzá. Másik variációja a „javítófelelgető” változat. A hibásan olvasott mondatot a másik
tanuló megismétli. Erősíti az olvasási figyelmet, az
írásjelek pontos betartására nevel.
Megőrző olvasás
Az osztály, csoport karban olvas. A tanító jelére,
érintésére, egy-egy tanulónak meg kell őriznie az olvasott mondatot. Ezután láncolvasással csak a megőrzött
mon­da­tokat olvastatjuk el, amelyek sok esetben adhatják
az olvasmány vázlatát vagy a rövid tartalmát.
Válogató staféta
Minden tanuló egy mondatot olvas, majd egy kérdést
tesz fel, amelyre az olvasmány valamelyik mondatával
lehet felelni. A válaszolót vagy maga választja ki, vagy
az veszi át a „stafétabotot”, aki leghamarabb találta meg
a kérdésre felelő mondatot. E gyakorlás előtt célszerű
a tanulóknak időt adni arra, hogy néhány kérdést
kigondoljanak. Ez a gyakorlási mód sok előnye mellett
jelentősen fejleszti a tanulók kérdéskultúráját is.
Illusztráló olvasás
A tartalom elmondásához kapcsolódik. Beszámoló
közben a tanuló egyes szövegrészeket olvas fel a könyvből. Például idézi a szereplők szavait, tulajdonságait,
vé­le­ményét. Az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a
tanulókat. Lényegkiemelésre késztet.
Öttusa
Két tanuló vagy csoport versenyez, és öt-öt feladatot
oldanak meg. Például a következőket:
– az adott olvasmány egy gondolategysége tartalmának elmondása
– ugyanennek a hibátlan, folyamatos felolvasása
– szótagoló olvasása
– egy tetszés szerinti vagy kijelölt szó magyarázata
– tömör, pontos felelet a tanító egy kérdésére.
A másik fél természetesen másik szövegegységgel te­
szi meg ugyanezt. Ez a gyakorlat számonkérésre is al­
kal­mas.
Páros váltóverseny
Két csapatból egyszerre olvas 1-1 tanuló. Ha egyikük
hibázik, csapatának ülésrend szerint következő tagja ve­
szi át az olvasást. Ha a csoportban már nem marad több
ol­vasó, a másik csoport nyert. Változatosabb a gyakorlat,
ha minél kisebb létszámú csoportokat, mondjuk 5 főset,
szervezünk.
Gondolatolvasás
A tanító némán elolvas egy részt az olvasmányból.
A tanulók igyekeznek kitalálni az olvasott részt. Az
általuk feltett kérdésekre a tanító csak két szóval felelhet:
„előbb” vagy „később”. A gyakorlat ezáltal az olvasott
anyagban való jobb tájékozódást, az időbeli sorrend
rögzítését segítheti.
Másik változatában egy tanuló kimegy az osztályból,
ez­alatt a többiek megállapodnak egy részletben. A tan­uló b­ejön és olvasni kezd. Az osztály különböző sza­
vakkal irányítja a keresendő rész megtalálásában.
(hideg, me­leg, forró, tűz …)
39
hetszinvirag.indd 39
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Ki olvasott?
Egy tanuló háttal áll az osztálynak. A helyükön lévők
közül egyesével olvasnak a tanulók nagyon halkan
egy-egy mondatot. Akit a hunyó felismert, azzal helyet
cserél.
Kísérőszöveg kiválasztása
Az olvasmányhoz kapcsolódó, akár tankönyvi illusz­t­rá­cióhoz, akár a tanító vagy a tanulók által rajzolt
képekhez kiválasztják a szöveg legtalálóbb mondatát,
részletét, s hibátlanul, kifejezően felolvassák.
Jellemzés
Egyéni vagy csoportmunkával a tanulók kiválasztják
az olvasmányokból az adott szereplőkre legjellemzőbb
mondatokat, kifejezéseket. Rejtvényjellegű is lehet: a
többieknek fel kell ismernie, kikről van szó.
Kérdések megválaszolása
Önálló egyéni vagy csoportmunkára néhány kérdést
adunk fel, s a válaszadásra szóban vagy írásban készülnek fel a tanulók.
Kérdéskeresés
Önálló egyéni vagy csoportmunka lehet: az olvasmány
alapján kérdéseket fogalmaznak meg a tanulók.
Szómagyarázat
Néhány megadott szó, kifejezés magyarázatára kell
a tanulóknak felkészülniük. Ez történhet az ol­va­só­
könyvből szövegkörnyezet segítségével vagy lex­i­kon­
használattal. Versenyszerű is lehet.
Újság-, folyóirat-olvasás
A tananyag kiegészítéseként szövegrészleteket olvasnak
fel a tanulók, például a Szivárvány, Természetbúvár stb.
lapokból.
Eszközök az olvasóvá nevelés
szolgálatában
1. Osztálykönyvtár
Kialakítását már az l. osztályban megkezdjük és
folyamatosan bővítjük. Alapját a tanulók által
behozott könyvek alkotják, s ezeket kiegészítjük az
iskolai vagy települési könyvtárból kikölcsönzött
kötetekkel. Igyekezzünk a tananyaghoz kapcsolódó,
illetve azt kiegészítő könyveket begyűjteni, amelyet a
tanulók és a tanító egyaránt hasznosan forgathat. Úgy
működtessük, mint az igazi könyvtárat: a gyerekek
kölcsönözzenek könyveket határidőre. Neveljük őket a
könyv megbecsülésére azzal, hogy mindig felhívjuk a
figyelmüket a könyv állapotának megóvására.
Az elolvasott könyvekről, nem csak az osztály­könyv­
tárbeliekről, a tanulók számoljanak be! Bízzunk abban,
hogy könyvajánlásaikkal a többiekben is felébresztik
a kedvet az olvasás iránt.
2. Olvasónapló
A differenciálás egyik lehetősége az olvasónapló vezetése. Idő- és munkaigényes, de a tehetséges és szorgalmas
tanulók tudását tovább gyarapítja. Ha beszámolnak
róla, a többieket is fejlesztik ezzel. Csoportmunkában
is készülhet. Ügyeljünk arra, hogy a különböző szem­
pontokat váltogassuk a csoportok között.
Használhatják a tanulók az Apáczai Kiadó 3–4.
osztályos olvasónaplóját, de maguk is készíthetnek egy
füzetből. A tanító szempontok megadásával segíthet
egy-egy mű feldolgozásában.
Pl.: – helyszín, idő, szereplők
– vázlat
– rövid tartalom, mondanivaló
– legkedvesebb szereplő jellemzése
– legizgalmasabb rész tömörítő leírása
– vélemény, tanulság, állásfoglalás
– illusztrációkészítés …
A szépen, gondosan vezetett olvasónaplót mindig ér­
tékeljük!
3. Hétszínvirág faliújság
A tanulók kutató-, gyűjtőmunkájára épülő motiváló
eszköz az igényes tanító kezében.
A faliújságon helyet kaphatnak:
– újságokból kivágott vagy a tanulók által írt cikkek,
szövegek,
– írók, költők arcképei, rövid életrajzuk
– könyvajánlások, beszámolók ol­vas­mány­él­mé­nyek­­
ről, illusztrációk
– fejtörők, rejtvények
– versenyfelhívások, versenyeredmények
– a tanulók első írói, költői szárnypróbálgatásai
(ver­sek, mesék, történetek)
– műsorajánlat (rádió, tv, mozi, színház, múzeum,
kiállítás…)
– a tanulók által gyűjtött, a tananyaghoz kapcsolódó
ké­pek, reprodukciók …
A faliújság akkor igazán élő, ha gyakran cserélődnek
rajta az aktuális anyagok.
40
hetszinvirag.indd 40
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
4. Vers- és mesemondó verseny
E versenyek osztályszintű megrendezésével lel­ki­is­me­
retes felkészülésre, bátor kiállásra, önbizalomra, ön­
értékelésre, mások véleményének a meghallgatására,
elfogadására neveljük a tanulókat.
Lebonyolításukat alaposan szervezzük meg, tegyük
ünnepélyessé, gondoskodjunk apró jutalomról (emlék­
lap, könyvjelző stb.) minden résztvevő számára. A rész­
vételt ne erőltessük, mindig legyen önkéntes, esetleg a
bátortalan, de tehetséges tanulókat biztassuk egy kissé.
Korábban már szóltunk a memoriterek tanulásának
fontosságáról és rendszerességéről. Ezt a célt szolgálja
az év közbeni folyamatos verstanulási verseny is. A fa­
li­újságra felvezetjük az olvasókönyvben található ver­
sek jegyzékét, a kötelezőket megjelöljük, a többiből
pedig mindenki a kedve, képessége szerint válogathat.
Az értékelés is folyamatos legyen. Ha mód van rá,
jutalmazzuk a legtöbb verset megtanuló gyermekeket
verseskötettel.
5. Szólások, közmondások gyűjteménye
Az osztály a tanult, hallott, használt közmondásokat,
szólásokat egy füzetbe gyűjti. Lehet mindenkinek saját
füzete vagy egy osztályfüzet, amelyet akár négy éven
keresztül vezetnek a tanulók. Az eszköz akkor igazán
hasznos, ha a jelentéstartalmat mindig tisztázzuk,
azt is beírják, és nem feledkezzünk meg a többszöri
felidézésről sem, hiszen az a célunk, hogy ezeket a
tanulók megértsék és alkalmazzák adott szituációkban.
6. Ünnepélyek az osztályban
Az együvé tartozás, a bensőségesség érzését erősíthetjük, mélyíthetjük az osztályszinten szervezett ün­nep­
ségekkel: Mikulás, karácsony, farsang, anyák napja,
gyermeknap, madarak, fák napja stb.
Közös munkával gyűjtsük össze a műsorokhoz a
ver­seket, dalokat, szövegrészleteket, jeleneteket, ze­ne­
számokat. A kiválogatott, elrendezett anyagot először
egyénileg, majd közös próbákon gyakoroljuk. A közös,
felszabadult előadásnak együtt örülhet gyerek, szülő,
tanító. Sokoldalú fejlesztő hatása nem vitatható.
7. Ötletdoboz
Ebbe gyűjtjük a tanulók anyanyelvvel kapcsolatos ötleteit, javaslatait, kívánságait, amelyek megvalósításáról
közösen döntünk.
Szólások
Bakot lő.
Csütörtököt mond.
Egyszer hopp, máskor kopp.
Élére rakja a garast.
Fabatkát sem ér.
Fittyet hány.
Hiba van a kréta körül.
Hűlt helyét találja.
Idegen tollakkal ékeskedik.
Ígér fűt-fát.
Kemény fából faragták.
Kereket old.
Kiteszik a szűrét.
Körmére ég a dolog.
Megette már a kenyere javát.
Megtanítja kesztyűbe dudálni.
Megy, mint a karikacsapás.
Nem enged a negyvennyolcból.
Nem hajt a tatár.
Nem látja a fától az erdőt.
Nesze semmi, fogd meg jól!
Nyakába veszi a lábát.
Orránál fogva vezeti.
Otthagy csapot-papot.
Sok van a rovásán.
Szerencsés csillag alatt született.
Úgy bánik vele, mint a hímes tojással.
Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön.
Közmondások
A harag rossz tanácsadó.
A henyélőnek felkopik az álla.
Ajándék elfogadás, szabadság eladás.
Ajándék lónak ne nézd a fogát!
Aki egyszer hazudni mer, az több hitelt nem ér­de­mel.
Aki sárral hajigál, magát piszkolja be.
Aki sokat ígér, keveset ad.
Akkor sem hisznek a hazugnak, amikor igazat mond.
A könnyű is nehéz a nemakarónak.
A könyvek néma mesterek.
Alacsony kunyhóból is támad nagy ember.
Alamuszi macska nagyot ugrik.
A legcsekélyebb munka se hasztalan.
Alma nem esik messze a fájától.
A lónak zab kell, nem ostor.
Amilyen a mester, olyan a munkája.
41
hetszinvirag.indd 41
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Amilyen a szántás, olyan az aratás.
Ami szép és hasznos, azt munkával adják.
Amit az ember maga megtehet, ne bízza másra!
Amit örömmel cselekszünk, nem esik nehezünkre.
A pálca, ha bearanyozzák is, súlyosat üt.
A rossz lelkiismeret súlyos teher.
A sokévi tapasztalat bölccsé teszi az embert.
A szabadság drágább az aranynál.
A szakács is király a maga konyhájában.
A szerencse forgandó.
A szó elrepül, az írás megmarad.
A szó gyakran jobban vág, mint a kard.
A szükség a restet is dolgozni tanítja.
A szükség próbája az igaz barátnak.
A tudomány kincs, melynek párja nincs.
A tudomány szegénynek is palotát rak.
Az alvó róka nem fog nyulat.
Az árulkodás hitvány kereset.
Az becsüli a pénzt, akinek körme kopik utána.
Az érett ész nem egynapi munka.
Az nevet, aki utoljára nevet.
Az okos ember, ha keveset szól is, sokat mond.
Az okos vadász nem iszik előre a medve bőrére.
Barátodért se tagadd az igazat.
Becsüld ellenségedet, ő mondja ki hibáidat.
Becsületes ember megtartja szavát.
Bolondságból tanulni bölcsesség.
Egy jó barát a szomorúságban, felér százzal a v­i­gass­ágban.
Egy marék szerencse többet ér egy zsák észnél.
Észből, pénzből áll a kereskedés.
Fáradt embernek édes méz az álma.
Farkas, ha koplal is, mégsem cserélne a kalmár ebével.
Fekete kézzel keresik a fehér kenyeret.
Fösvény maga sem mer eleget enni.
Ha adnak, vedd el, ha ütnek, fuss el!
Ha békében akarsz élni, hagyj békét másoknak!
Hajnali óra vezet a jóra.
Hamar fekszik, hamar kél, hamar indul, hamar ér.
Ha nem csinos a szoba, lusta a gazdasszony.
Három gazember van a világon: Ráérek – Elfelejtettem – Majd!
Hazája embernek, hol jól vagyon dolga.
Hazánknak füstje is kellemesebb, mint idegen
országnak tüze.
Hol öt-hat ember jóllakik, a hetedik sem marad
éhen.
Igaz embernek minden út egyenes.
Jobban szereti a madár a szabadságot, mint kalitkában
a vendégséget.
Jobb becsülettel szegényen élni, mint rossz úton
meggazdagodni.
Jobb dicsőségben halni, mint gyalázatban élni.
Jobb ízű, amihez munkával jutunk.
Jó útitárs a tudomány.
Kenyérhéj is mézes falat gyanánt esik az éhes em­ber­nek.
Későn indulsz, későn érsz.
Kész munkában könnyű hibát keresni.
Ki kerüli a munkát, nehezen tölti gyomrát.
Ki-ki okosabb más dolgában, mint a magáéban.
Ki mindent akar tudni, hamar megöregszik.
Könnyű a nyelvnek, de nehéz a kéznek a munkát vég­
hez vinni.
Könnyű ott vitéznek lenni, ahol nincs ellenség.
Könnyű sebet ejteni, nehéz meggyógyítani.
Lassan járj, tovább érsz!
Legjobb iskola a tapasztalás.
Legjobb mester az élet.
Legjobb párna az igaz lelkiismeret.
Madár repülésre, ember munkára született.
Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa.
Mindent lehet, csak akarni kell.
Milyen a király, olyan a nép.
Mondd meg, ki a barátod, megmondom ki vagy.
Ne csak tudd a jót, de tedd is!
Nehéz igazságosan élni, de jó.
Nehéz pénzt keresni, könnyű elkölteni.
Ne szólj szám, nem fáj fejem.
Nyelvében él a nemzet.
Ritka madár az igaz barát.
Rontani könnyebb, mint építeni.
Okos azt is elhallgatja, amije van, a bolond azzal is
di­csekszik, amilye nincs.
Okos ember nagyra becsüli a hazát.
Összevetett vállal erős a sokaság.
Rend a lelke mindennek.
Se istene, se hazája.
Sok beszédnek sok az alja.
Sok jó barát elfér egy parányi helyen.
Sok jó ember elfér kis helyen.
Szép meghalni a hazáért, de még szebb a hazának élni.
Tanácsban ész, harcban erő kell.
Többet ér a szalmakunyhó, hol nevetnek, mint a pa­
lo­ta, hol sírnak.
Tudatlan hatalmas, mindenkinek ártalmas.
Úgy kell gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is.
Az Ötlettár anyaga egyik témában sem teljes. Szak­iro­
dalom tanulmányozásával, felhasználásával, illetve ki-ki
saját ötleteivel tovább bővítheti.
42
hetszinvirag.indd 42
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Ajánló bibliográfia tanítóknak, tanulóknak
Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Bp., Móra Könyvkiadó, 1976
Bóbita. Bp., Móra Könyvkiadó, 1955
Borbély Sándor: Kik írtak a gyerekeknek? A gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikona A-tól Z-ig. Bp., Junior,
1996
Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Debrecen, Csokonai Kiadó, 1988
Írók, képek. (Írók, költők gyermek- és ifjúkora) Bp., Tankönyvkiadó, 1974
Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja. Önéletrajzi írások, elbeszélések. Bp., Móra, 1969
Cifra mese. Bp., Móra, 1967
Móka és fia. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1962
Móra Ferenc: Móra olvasókönyv. Kaposvár, Holló és Társa Kiadó, 1996
A cinegekirály. Bp., Móra, 1990
Az ember feje nem füge. Bp., Móra, 1981
Csilicsali Csalavári Csalavér. Bp., Móra, 1978
Csicseri történet. Bp., Móra, 1974
A hatrongyosi kakasok. Móra, 1971
Titulász bankója. Bp., Móra, 1977
Földes Anna: Így élt Móra Ferenc. Bp., Móra, 1977
A mi Petőfink. Petőfi-versek gyermekrajzokkal (Felelős szerk. T. Aszódi Éva) Bp., Móra, 1975
Nagy László: Csodafiú-szarvas. Bp., Móra, 1977
Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról és sok más barátunkról. Bp., Móra, 1975
Tollászkodik a tavasz. Bp., Móra, 1981
Új mese a négy vándorról. Bp., Móra, 1984
Lázár Ervin: Öregapó madarai
Lovak, kutyák, madarak. Bp., Móra, 1990
A kisfiú meg az oroszlán. Bp., Osiris, 1996
A hétfejű tündér. Bp., Osiris, 1995
Gyere haza, Mikkamakka! Bp., Móra, 1980
Schmidt Egon – dr. Vojnits András: Pillantás a természetbe sorozat kötetei
Nádasok élővilága. Bp., Officina Nova, 1991
Schmidt Egon: Csalafinta madarak. Bp., Móra, 1983
Szervusz, malacka! Bp., Móra, 1985
A madáretető vendégei. Móra, 1986
Tollas albérlők. Bp. Móra, 1989
Tasnádi Kubacska András: Állatok a házban és a ház körül. Bp., Móra, 1986
Rápóty Jenő – Romváry Vilmos: Gyógynövények
Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz. Bp., Móra, 1975
Nefelejcs. Bp., Móra, 1979
Dala László: Nézz körül!
Koroknay István: Az állatok nagy képeskönyve. Bp., Móra, 1979
1000 kérdés 1000 válasz a természetről. Pécs, Alexandra Kiadó, 1988
Kérdések könyve: ÉG ÉS FÖLD. Bp., Móra, 1985
Vargha Béla: Kis állatok a lakásban. Bp., Móra, 1985
Jane Elliott – Colin King: USBORNE ENCIKLOPÉDIA GYERMEKEKNEK. Bp., Novotrade Rt., 1989
Otthon végezhető biztonságos és egyszerű kísérletek. Bp., Novotrade Rt., 1989
Illyés Gyula: Hét meg hét magyar népmese. Bp., Móra, 1975
Hetvenhét magyar népmese. Bp., Móra, 1980
Hetedhét Magyarország sorozat kötetei. Bp., Móra
Lev Tolsztoj: Medve a szekéren. Bp., Móra, 1977
Aiszóposz meséi. Fordította: Bodor András. Bukarest, Kriterion, 1970
La fontaine: A tücsök és a hangya. Bp., Móra, 1977
Rónay György: Modd, szereted az állatokat? Bp., Móra, 1980
43
hetszinvirag.indd 43
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Benedek Elek: A világszép nádszál kisasszony. Bp., Rege Kiadó, 1990
A kék liliom és más mesék. Bp., Móra, 1982
Nagyapó mesél Évikének. Bp., Terra, 1987
Rókáné mézes-mázas kalácsa. Bp., Móra, 1970
Minden napra egy mese. Bp., Móra, 1974
Arany László: Hol volt, hol nem volt. Bp., Móra, 1995
Szép Ernő: Egyszer volt Budán kutyavásár. Bp., Móra, 1977
Mátyás király tréfái. Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1967
Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra. Bp., Móra, 1979
Szól a rigó kiskorában. Népi mondókák, gyermekjátékok. Bp., Madách, 1978
Népi gyermekjátékok, kiolvasók. Bp., Garabonciás, 1989
Kiss Áron: Magyar gyermekjáték gyűjtemény. Bp., Könyvértékesítő Vállalat, 1984
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Bp., Gondolat, 1976
Nemes Nagy Ágnes: Szökőkút. Bp., Móra, 1979
Bors néni könyve. Bp., Móra, 1978
József Attila: Világokat igazgatok, üveggolyókkal játszom. Bp., Móra, 1980
Gyöngy a csillag. Bp., Móra, 1977
Fodor András: Így élt József Attila. Bp., Móra, 1980
Csukás István: A téli tücsök meséi. Bp., Móra, 1974
Pom pom meséi. Bp., Móra, 1984
Mirr-murr kalandjai. Bp., Móra, 1995
Süsü kalandjai. Bp., Móra, 1985
Komjáthy István: Mondák könyve. Bp., Móra, 1976
Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. Bp., Móra, 1980
László Gyula: 50 rajz a honfoglalásról. Bp., Móra, 1986
Képes történelem: Korona és kard. Bp., Móra, 1995
A magyar történelem nagy alakjai. I., II., VI. rész. Bp., Reflektor Kiadó, 1987
Az államalapító. Bp., Zrínyi Könyvkiadó, 1988
A honalapító Szent István. Bp., Agricola, 1990
Mondák az Árpád-házi királyokról. Bp., Ész-Érv Bt., 1996
Csorba Csaba: A tatárjárás. Bp., Zrínyi, 1991
Magyar históriák: Hunyadi János és kora. (Teke Zsuzsa) Bp., Gondolat, 1980
Új képes történelem: Liliom és holló. Bp., Helikon, 1997
Mátyás király és a százesztendős ember. Bp., Móra, 1983
Tatay Sándor: Kinizsi Pál. Bp., Cicero, 1994
Kedvenc karácsonyi könyvem. Bp., Officina Nova, 1990
Karácsony fényei: jeles ünnepnapok adventtől vízkeresztig. Bp., Petit Real, 1994
Csanádi Imre: Kergetőző négy testvér. Bp., Móra, 1975
Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Bp., Corvina, 1983
Húsvéti hívogató. Bp., Móra, 1983
Húsvéti harangszó. Bp., Unió, 1994
Anyák napi köszöntő. Bp., Alex-typo, 1994
Anyák napjára. Bp., Unió, 1994
Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak. Apáczai Kiadó, 1992
Gratzer József: Sicc. Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok. Bp., Móra, 1986
Lukácsy András: Népek játékai. Bp., Móra, 1977
Kis Jenő – Kis Jenőné: De jó játék ez, gyerekek! Bp., Tankönyvkiadó, 1981
Csukás István: Az én játékoskönyvem. Bp., Móra, 1980
Cseke Miklós: Jó játék az ujj, a kéz, a kar. Bp., Móra, 1984
Varga Domokos: Kölyökkóstolgató. Bp., Kozmosz, 1977
44
hetszinvirag.indd 44
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Írók, költők rövid életrajza
Arany János (költő, műfordító)
„Így – vézna, ügyetlen testi dologra –
Adtam fejem a bölcs tudományokra,
Barázda helyébe’ szántván sorokat,
Nem kérkedem ezzel, mert azt se sokat.”
1817-ben született Nagyszalontán, idősödő szüleinek
ti­zedik gyermekeként. Apja értelmes, írástudó pa­rasz­t­ember volt, aki már 3-4 éves korában írni-olvasni
tanította fiát. Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte, s
minden keze ügyébe kerülő könyvet mohó vággyal
olvasott el. Egész fiatalon segédtanítóként helyezkedett
el, évi 20 pengőforintért, hogy idős szülei válláról
levegye taníttatásának terheit. Később házitanító,
színész, újságíró, fogalmazó, majd tanár lett. A Kisfaludy
Társaság igazgatója, majd a Magyar Tudományos
Akadémia első főtitkára lett. A Toldiról írt háromrészes
elbeszélő költeménye tette igazán híressé. Petőfi Sándor
atyai jóbarátjának tekintette.
1882-ben, Budapesten halt meg.
Áprily Lajos (költő, műfordító, szerkesztő)
1887-ben, az erdélyi Brassóban született. Tanulmányai
végén magyar–francia–német nyelvtanári diplomát
szerzett. 1909 szeptemberétől a nagyenyedi Bethlenkollégium tanára. Később Budapesten, majd a Visegrád
melletti Szentgyörgypusztán élt.
Verseiből a természet szeretete sugárzik.
1967-ben halt meg.
Benedek Elek (író, mesemondó)
„Csudaszép világ volt az én gyermekkorom…”
1859-ben született Kisbaconban, a Székelyföldön.
Az udvarhelyi kollégiumból kerül a pesti egyetem
bölcsészkarára, onnan pedig különböző fővárosi lapok
szerkesztőségébe. Lapszerkesztőként 1889-ben Az
Én Újságom címmel gyermeklapot indított. Később
a Kisfaludy Társaság tagja lett. Ép, tiszta magyarsága
példaadó. Saját meséit először fiának mondta el. A trianoni békeszerződés után visszatért szülőföldjére,
a Cimbora gyermekújság mindenese lett. Ez volt az
utódállamok egyetlen magyar nyelvű képes gyer­
meklapja, mely nemcsak olvasmány, hanem iskolapótló is az elszakított területeken.
Fő műve a Magyar mese- és mondavilág öt kötete.
Ez kiapadhatatlan forrása több meseválogatásnak.
(A világszép nádszál kisasszony, A vitéz szabólegény,
Többsincs királyfi, Rókáné mézes-mázas kalácsa…)
1929-ben halt meg.
Fekete István (író, mezőgazdasági szakíró)
1900-ban született Göllén. Apja iskolamester. Ő a
tanítója fiának is, aki gyermekéveivel Somogyországhoz
kötődik. Barátaival bejárja a falu környékét, ismerkedik
a természettel, s közben sok élményt gyűjt. Ez szolgáltat
anyagot a későbbi hiteles természetábrázolásokhoz.
Gazdatisztként különböző birtokokon eredményes
mezőgazdász. Éjszakáit azonban írással tölti.
A koppányi aga testamentuma indítja el írói kar­ri­er­jét.
Ismert regényei:
Csí 1940
Kele 1945
Lutra 1955
Bogáncs 1957
Vuk 1965
Hú 1966
Tüskevár 1957 Téli berek 1959
Írásai itthon és külföldön egyaránt népszerűek.
1970-ben halt meg.
Janikovszky Éva (ifjúsági író, könyvszerkesztő)
„Azok közé a felnőttek közé sorolom magam, akik nem
felejtették el, hogy ők is voltak gyerekek.”
1926-ban született Szegeden, értelmiségi családban.
Itt járta az elemi és középiskolát. Több diplomát
szerzett a budapesti egyetemen. A Móra Ferenc Ifjúsági
Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője.
Írói világa sajátos, magával ragadó. Munkássága
elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a nevetéssel,
a tréfával. Könyveit 26 nyelvre fordították le. Írásai
kötődnek a valósághoz. A mindennapi élet fontos
dol­gairól szólnak, ritka érzékenységgel, a gyermekek
ész­járását és szavait idézve. Természetesnek tartja,
hogy a gyerekek kifigurázzák a számukra visszatetsző
felnőtt viselkedésformákat. Szívesen él az irónia, a
humor eszközeivel. Írói világában fontos helyet kap az
őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék.
József Attila-díjas író, elnyerte továbbá a Gyer­me­
kekért-díjat és a Mo­soly­rend lovagja címet.
Művei:
Ha én felnőtt volnék 1983
Kire ütött ez a gyerek? 1987
Málnaszörp és szalmaszál 1979
Már óvodás vagyok 1979
Már iskolás vagyok 1983
Már megint 1978
Velem mindig történik valami 1982
Örülj, hogy fiú!
Örülj, hogy lány!
45
hetszinvirag.indd 45
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Kiss Benedek (költő, műfordító)
„Indulásomkor sokat segített Juhász Ferenc, Nagy László
és Kormos István barátsága és atyai figyelme, s mind
esztétikában, mind emberi tartásban ők jelentenek
számomra mércét, irányt.”
1943-ban született a Kiskunságban, Akasztón. Egyszerű
parasztcsaládból származik, nagy szegénységben éltek.
Az általános iskolát falujában, a középiskolát Kalocsán
végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem böl­csész­
karán szerzett diplomát.
A versírással már gyermekkorában próbálkozott.
Első verseskötete 1970-ben jelent meg. Gyermekversei
a népdalok, népmesék világát idézik: a népi mondókák
hangulatát, a néphagyományok szertartásait. Csak a
gyerekek között képes igazán feloldódni.
Munkásságát Radnóti- és József Attila-díjjal tüntették
ki.
Kötetei: Csiga, csiga, facsiga 1976
Fütty úrfi 1986
Korong Matyi álma (mese) 1981
Lázár Ervin (meseíró, novellista)
„Abban reménykedem, hogy a mostani gyerekek, felnővén,
létrehoznak egy, a mainál lakhatóbb, szeretetreméltóbb
Magyarországot.”
1936-ban született, Alsó-Rácegrespusztán, ahol sze­
re­tő családi légkörben élt. Budapesten szerez tanári
dip­lomát. Előbb pécsi, aztán fővárosi szerkesztőségek
munkatársa.
Meséire, gyermekregényeire – amelyek a felnőttek
körében is kedveltek – az igazságkeresés, az ötletesség,
a játékos szóhasználat, a jellemeket kifejező nevek, a
különféle hangulatokat érzékeltető, meghökkentő kép­
sze­rű megfogalmazások a jellemzőek. Hősei gyak­
ran emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, akik
mulatságos helyzetekbe kerülve szórakoztatják olv­a­
sóikat. A kedves figurák és a mulatságos helyzetek olyan
igazinak hatnak, mintha valóságosak lennének.
József Attila-díjas.
Művei: Berzsián és Dideki 1979
Gyere haza, Mikkamakka! 1980
A hétfejű tündér 1980
A Négyszögletű Kerek Erdő 1985
Szegény Dzsoni és Árnika 1983
Művei: Régi magyar mondák 1972
Mondák a török világból és a kuruc korból 1975
Kossuth Lajos öröksége 1977
Új élet hajnalán 1979
1987-ben halt meg.
Nagy László (költő, műfordító, szerkesztő)
„Ott nevelődtem mesék és balladák között…”
1925-ben született Felsőiszkázon. Gyermekkori él­mé­
nyei a falusi élet mindennapjai és a természettel har­
móniában élő ember.
Tanulmányozta a bolgár népköltészetet, melynek for­
dí­tója is lett.
Schmidt Egon (író)
1931-ben Budapesten született. Az életét a természettel,
az állatokkal való kapcsolata határozta meg. Egyidőben
a Madártani Intézetben is dolgozott. Több mint tíz
könyvet írt gyermekek számára. Fontosnak tartotta,
hogy a gyerekek ismerjék meg az állatokat, szeressék és
gondozzák azokat, ne féljenek tőlük. Könyveinek témáit
családja, gyermekei, unokái életéből merítette.
Művei: Tollas albérlők
Nádasok élővilága
Szervusz, malacka!
Az erdő élővilága
A madáretető vendégei
Csalafinta madarak …
Vörösmarty Mihály (költő, író)
„Itt élned, halnod kell!”
1800-ban született szegény sorsú kisnemesi család fiaként.
A család helyzete miatt fiatalon nevelői állást vállal a
Perczel családnál. Később Kisfaludy Károly kö­rének
tagja lesz. A Magyar Tudós Társaság tag­ja, a Nemzeti
Kör elnöke lesz. 1848-ban tagja volt az országgyűlésnek.
A szabadságharc bukása után buj­dosni kényszerül. Írt
elbeszélő költeményeket, eposzokat, zsánerképeket,
hazafias verseket. Ezek közül ki­emelkedik a Szózat.
Lengyel Dénes (író, irodalomtörténész)
1910-ben született. Benedek Elek unokája.
Fontos feladatának tartotta a különféle történelmi
mon­dák ifjúságnak szóló feldolgozását. Megjelent kö­te­
tei hozzájárultak a magyar múlt megismeréséhez.
46
hetszinvirag.indd 46
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Felhasznált irodalom
1. Kernya Róza (szerk.): Az anyanyelvi nevelés módszerei. A Csokonai Vitéz Mihály
Tanítóképző Főiskola és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1995
2. Nemesné Kiss Szilvia – Sajtosné Csendes Gyöngyi – Tóth Istvánné: Integrált anyanyelvi
nevelés – Óvodáskortól a kamaszkorig. Főiskolai jegyzet, Kaposvár, 2004
3. Fogarassy Miklós (szerk.): Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Országos
Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ és Csokonai
Könyvkiadó, Bp. – Debrecen, 1988
4. Borbély Sándor: Kik írtak a gyerekeknek? A gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikona
A-tól Z-ig. Junior Könyvkiadó, 1996
5. Szabó Ödönné (szerk.): Írók, képek. Tankönyvkiadó, Bp., 1974
6. Híves Mária: „Fején találta a szöget.” Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2000
7. Komáromy Sándor (válogatta): Négyágú síp - gyermekhangra. A határon túli újabb
kisebbségi magyar gyermeklíra antológiája. Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 2000
8. Mózes István Miklós (szerk.) Magyar szólások és közmondások. Horizont Kiadó, Bp., 2000
9. Zsolnai József: Beszédművelés kisiskolás korban. Tankönyvkiadó, Bp., 1978
10. Montágh Imre: A tiszta beszéd.
Diákszínjátszók beszédnevelő könyve.
11. Tanító. Módszertani füzetek 19. Palástiné Varga Erzsébet
12. Tanítók kiskönyvtára: Kisiskolások szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének fejlesztése.
Tanmenetjavaslat
A következő tanmenet javaslatként szolgál, amelyen tanító kollégáink osztályuk, a helyi óraszámok és egyéb
körülmények ismeretében rugalmasan változtathatnak az év eleji tervezés során. Az ünnepeket hozzávetőlegesen
terveztük, értelemszerűen aktualizáljuk a megfelelő időpontban. Ha a tankönyv terjedelmét túlságosan soknak
ítélik, csökkenthetik a feldolgozásra kerülő műveket a gyakorlóórák javára. Egy-egy terjedelmesebb vagy több
lehetőséget kínáló szöveg elemzésére több órát is fordíthatnak. Az a célunk, hogy alapos munkával maradandó
olvasmányélményeket nyújtsunk, megalapozzuk az önálló tanulást, tehát hatékony képességfejlesztéssel formáljuk
a tanulók teljes személyiségét.
A Felhasználandó taneszközök-nél megjelöltük az Eszterlánc és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok adott
szövegeit, amelyet differenciáltan vagy házi feladatként lehet alkalmazni. Több helyen található utalás a kézikönyvre
és az interaktív feladatokat tartalmazó CD-re is. Ahol több oldal is szerepel ajánlatként, ott természetesen lehet
válogatni.
Ok. = Hétszínvirág olvasókönyv
Mf. = Hétszínvirág munkafüzet
El. = Eszterlánc gyakorló olvasókönyv
Széf. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatok
Kk. = Vázlat a Kézikönyvben
Int. = Interaktív feladatok CD-lemezen
47
hetszinvirag.indd 47
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
TANMENETJAVASLAT
Éves óraszám: 114 (+ 18)
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
1. óra
Nyári élmények.
Ismerkedés az
olvasókönyvvel,
munkafüzettel
GYERTEK ELŐ
IRKA, TÁSKA
Weöres Sándor:
A tanévnyitáskor
Kányádi Sándor:
Bajos bö
Az olvasókönyv,
munkafüzet tartalma,
szerkezete.
Kötetlen beszélgetés, a spontán
beszéd megfigyelése.
Nyári olvasmányok
felidézése. Készülődés
az iskolára.
A vers mondanivalója. Aktualizálás.
A hangulatkeltés költői eszközei. Kifejező versolvasás.
Egyéni élmények felidézése.
Szakaszos szövegfeldolgozás a
jóslás technikájának alkalmazásával. A főszereplő hangulatváltozásai. Aktualizálás.
Kerettörténet összeállítása.
Ok-okozati összefüggések
megkeresése. Rokon értelmű
szavak kiválogatása, gyűjtése.
Utalás az előzőleg olvasott
ismeretközlő szövegre.
Szövegértő képesség fejlesztése.
Páros vagy csoportos beszélgetés. Fürtábra kitöltése a
tanulásról. Vázlatírás, szóbeli
szövegalkotás. Szituációs játék.
Mondatbefejezés.
Ok. 174–176.
Mf. 3. o., 95–96.
El. 112.
Széf. 48.
Ok. 3–4.
Mf. 4.
El. 4.
2. óra
3. óra
Kitartás az iskolai
munkában.
A család segítő szerepe
a tanulásban.
4. óra
Kántor Zsuzsa:
A paca
Véleményalkotás a
gyerekek viselkedéséről. Pozitív-negatív
viselkedésminták.
5. óra
Gyakorlás
6–7.
óra
Manfred Mai:
Nem akartam!
A mai iskolai élet jellemzőinek összegyűjtése az olvasmányok
és saját tapasztalat
alapján. Követendő
magatartásformák
kiemelése.
A becsület fontossága.
A lelkiismeret-furdalás, a bűntudat.
8. óra
Könyvtárlátogatás
9. óra
Janikovszky Éva:
Már megint
A könyvkölcsönzés
módja. Helyes viselkedés a könyvtárban.
Ismerkedés a katalóguscédulával.
Adatok a katalóguscédulán.
A jó munka jutalma.
Ötletbörze. Szakaszos szövegfeldolgozás. Ok-okozati
összefüggések feltárása.
Lényegkiemelés ötsorossal.
Szókincsbővítés.
Az anyanyelvi kommunikáció
és a szociális komp. fejlesztése.
Kapcsolatteremtés a könyvtár
munkatársaival. Segítségkérés
a tájékozódásban.
Beszámoló a gyűjtőmunkáról.
Lényegkiem. a Janikovszkyriportból. Katalóguscédula
önálló kitöltése. Véleménynyilvánítás.
Ok. 5–6.
Mf. 5.
Széf. 42–43.
Ok. 7–8.
Mf. 6.
Int.
Mf. 7–8.
El. 8.
Széf. 45.
Ok. 9–10.
Mf. 8–9.
Kk.
Int.
Ok. 12.
Mf. 10.
El. 7.
48
hetszinvirag.indd 48
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
10–11.
óra
Móra Ferenc:
A századik
könyv
A könyv szeretete,
megbecsülése; az
olvasás hasznossága.
A könyvtári ismeretek
felelevenítése.
Népi megfigyelések, a
szántő-vető ember sok
évszázados tapasztalatai.
Ismeretek elmélyítése,
rendszerezés.
Lényegkiemelés mondatbefejezéssel. Mondanivaló értelmezése.
Írói és köznapi kifejezések párosítása. Mondanivaló megfog.
Lényegkiemelés. Válogató
olvasás. Mondatbefejezés ös�szekötéssel.
Ok. 13–14.
Mf. 11.
El. 6.
Int.
Témafelismerés. Csoportosítás
műfaj szerint. Adatkiemelés
újsághírből. Játékos feladatok.
Dramatizálás. Illem a könyvtárban.
Mf. 12–13.
Széf. 42.
12.
óra
ÉN SZERETEK…
Mihály napja
(szept. 29.)
Összefoglalás
13.
óra
Év eleji felmérés
hangos olvasással
14.
óra
Év eleji felmérés
néma olvasással
1. sz felmérőlap
VOLT
EGYSZER…
Benedek Elek:
Csalimese
A róka meg a
daru vendégsége
(magyar
népmese)
Lev Tolsztoj:
A farkas és a
kutya
15.
óra
16.
óra
Az olvasás tempójának, folyamatosságának, pontosságának
megfigyelése.
A szöveg önálló megértésének és feldolgozásának ellenőrzése.
A csalimese ismérvei.
A népköltészeti
alkotások keletkezése,
terjedése. A népmese
jellemzői, fajtái.
Meseszereplők és
tulajdonságaik.
17.
óra
La Fontaine:
A teknős és a
nyúl
Népmese – műmese.
18.
óra
Gyakorlás
Az állatmesék jellemzői.
Ok. 133.
Mf. 86.
Széf. 14.
Széf. 23.
Széf. 24.
Önálló meseolvasás.
Válaszadás kérdésekre.
Kreatív olvasás.
Ok. 16.
El. 10.
Kötetlen beszélgetés a
vendégségről. Véleményalkotás
a szereplők viselkedéséről.
Szituációs játék. Közm. értelm.
Válogató olvasás. Képzelőerő
fejlesztése. Ellentétpárok keres.
Lényegkiem. kíváncsi kockával. Címválasztás.
Mondatbefejezés kötőszó után.
A szereplők tulajdonságainak
csoportosítása. Véleményalkotás. Kifejező olv. Műfaji
összehasonlítás.
A szövegértő kép. fejlesztése.
A meseszereplők tulajdonságainak bizonyítása a szöveg
alapján. Tanulságok kif. közmondással.
Ok. 17.
Mf. 14.
El. 24.
Ok. 18.
Int.
El. 12–13.
Ok. 19.
Mf. 15.
Mf. 16.
Kk.
49
hetszinvirag.indd 49
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
19.
óra
Mikkó és a makaróni
(olasz népmese)
A láncmese ismérvei.
Ok. 22–23.
Mf. 17.
20.
óra
A négy muzsikus
(szlovén népmese)
A tündérmese szereplői. Jellemző mesekezdések, illetve -befejezések.
Az irigy testvér
(magyar népmese alapján)
Csodás elemek, valószerűtlen események.
A dramatizált mese.
A két vándor
(Grimm testvérek)
A tulipánná változott királyfi
(magyar népmese)
Próbatételek a tündérmesében.
Beszélgetés. A hiányzó „láncszemek” pótlása. Az illusztráció és a szöveg kapcs. Továbbgondolás.
A helyszínek elképzelése.
A szereplők cselekedeteinek,
tulajdonságainak csoportosítása. A mese tanulságának
kifejezése közmondással.
Ismerkedés a mese szövegével. A szereplők jellemének
megfigy. Kifejezésmód.
A mesélői stílus.
A szereplők tulajdonságainak
és sorsuk alakulásának összefüggése. Mesei szófordulatok.
Szövegtagolás, hiányos vázlatmondatok pótlása. Példák
gyűjtése a mesejellemzőkre.
A mese mondanivalójának és
a főszereplő tul.-ainak összefügg.
Dramatizálás: az olvasási
készség fejlesztése; a beszélő
szándékának, az érzelmek
kifejezésének érzékeltetése.
Értelemszerű szünettartás
alkalmazása.
Dalcsokor összeállítása, éneklése. Csoportosításuk téma,
hangulat szerint.
A visszatérő sorok (refrén)
megfigyelése.
Szövegtagolás helyszínek alapján. Kérdésfeltevés gyak.
A szereplők viselkedése. Szókincsbővítés.
Ok-okozati összefüggések
keresése. A mese hiányzó eseményeinek pótlása. Kreatív olv.
Vita a molnár döntéséről.
Szereplők és tulajdonságaik.
Helyszínváltás. Hiányos vázlat
kiegészítése. Összehas. korábban olv. mesékkel.
21.
óra
A tündérmese fogalma, jellemzőinek
összegyűjtése.
22.
óra
Gyakorlás
A tündérmese tartalmi
jegyei. A mese és a
valóság keveredése.
23.
óra
Tavaszi szél vizet
áraszt
(magyar népdal)
A népdal fogalma,
ismertetőjegyei.
24.
óra
Kolozsvári G.
Emil:
Tilinkó és a bíró
Valós események a
mesében.
25.
óra
La Fontaine:
A molnár, a fia
meg a szamár
A verses mese ismérvei.
26.
óra
Benedek Elek:
A megfelezett
ajándék
A reális mese jellemzői.
Ok. 25.
Mf. 19.
Ok. 26–27.
Ok. 28–29.
Ok. 30–31.
Mf. 20.
Int.
Kk.
El. 16–23.
Ok. 31.
Mf. 21.
Ok. 24.
Mf. 18.
Ok. 32.
Mf. 22.
El. 14–15.
Ok. 34–35.
Mf. 23.
50
hetszinvirag.indd 50
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
27–28.
óra
Ludas Matyi
(magyar népmese)
Gyakorlás
Beszélgetés, versolvasás. Hiányos vázlat kiegészítése.
A főszereplők tulajdonságainak összegyűjtése. Mesejellemzők. Tartalom elmond.
A nyelvi kifejezőkészség gyak.
Kötetlen mesemondás. A mesék szerepek szerinti eljátszása.
Szituációs játékok.
Tréfás események keresése.
Közmondások ma­gyarázata.
Olvasásgyakorlás. Dramatikus
játék.
Jelentésmagyarázat összekötéssel és önállóan. Felismerés
válogatással. Rajzos és betűrejtvények.
Történettérkép összeállítása.
Feleletválasztás. A szöveghez
kapcsolható illemszabály kivál.
Ok. 39–41.
Mf. 24–25.
Int.
Széf. 26.
29.
óra
A népmesékben mindig győz az igazság.
A szegénylegény, a legkisebb fiú stb. elnyeri
jutalmát.
A reális mese fogalma,
ismérvei.
30.
óra
A tréfás mese jellemzői.
31.
óra
Közmondások,
szólások, találós
kérdések
32.
óra
Az öregember és
a pokróc
(magyar népmese)
Gyakorlás
33.
óra
34.
óra
Összefoglalás
35.
óra
ÉN SZERETEK…
Luca napja
(dec. 13.)
EGYÜTT LENNI JÓ
Kenéz Ferenc:
Batyu
36.
óra
37.
óra
Petőfi Sándor:
Füstbement terv
A közmondások, szólások, találós kérdések
mint népköltészeti
műfajok.
A tanító mese.
A mesefajtákról tanultak rendszerezése.
A népköltészeti alkotások keletkezése, terjedése, tartalmi, formai,
műfaji jellemzői.
A népköltészet, műköltészet összehas.
Luca-napi népszokások, hiedelmek megismerése. Lucázás.
Az anyai megbocsátó
szeretet.
Az édesanya a család
összetartója. Versfeldolgozás, tanulás.
Lényegkiemelés. Asszociációs
kép. fejl. Ok-okozati összefüggések felism. Szókincsbővítés.
Rendszerben gondolkodás.
Rendszerezés. Mesék csoportosítása. Mesék mondanivalójához közmondások kapcsolása. Népdaléneklés. Játékos
feladatok. Dramatizálás.
Információbővítés újságokból,
folyóiratokból, magyar népszokásokat felölelő könyvekből.
Verstanulás, játék.
Következtetés a beszélőre.
Részekre bontás, vázlat. Ok­
okozati összefüggések. Indíték
keresése. Közmondás kapcs. a
szöveghez.
A vers tartalmi elemzése. Költői kifejezőeszközök vizsgálata. Rím, ritmus. Közmondás
értelmezése. Aktualizálás.
Mf. 25–26.
Kk.
El. 26–27.
Ok. 37–38.
Mf. 23.
Int.
El. 25.
Mf. 26–27.
Ok. 41–42.
Mf. 28.
Kk.
Kk.
Mf. 29–31.
Ok. 135.
El. 65.
Ok. 43., 46.
Mf. 31.
Int.
Ok. 47.
Mf. 32.
51
hetszinvirag.indd 51
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
Victor Hugo:
A kalács
A testvéri szeretet.
Ok. 48.
Széf. 40–41.
38.
óra
Carlo Collodi:
Pinokkió (regényrészlet)
Az elbeszélés és a meseregény összehasonlítása (terjedelme,
szereplők száma stb.).
39.
óra
Gyakorlás
A szülői szeretet megnyilvánulásai.
40.
óra
Móra Ferenc:
A csaló
A testvéri szeretet. Az
érzelmek ábrázolása az
irodalmi művekben.
Bálint Ágnes:
Szeleburdi család
(részletek)
Az ifjúsági regény.
Humor a műben.
Méhes György:
Amíg a rög­tön­
ből rögtön lesz
Fábián Imre:
Kukucskáék
Gyermeknevelés a
családban.
Szereplők, helyszín. A szereplők tulajdonságai, bizonyításuk. Az olvasási tempó fokozása. Kritikai olvasás: vélemény a
szer. viselk.
Lényegkiemelés kulcsszavak
seg. A szereplők tulajdonságai.
Cselekedetek mozgatórugói.
Írói kifejezések magy. Pantomim.
A gondolkodási képesség fejl.
Következtetések levonása a
szövegekből. Hasonlóságok,
különbs. az olvasottak között.
Szereplők, helyszín, időpont.
Cselekvések csoportosítása.
A főszereplő jelleme, bizonyítás. Önismeret. Írói kifejezések
meg­figyelése. Aktualizálás.
Családfa összeállítása. Szinonimagyűjtés. Véleménynyilvánítás. Szöveghangulat és bizonyítása.
Szóértelmezés.
Szómagyarázat. Jóslás a szövegtartalomra. Történettérkép
összeállítása. Szókincsbővítés.
A címből következtetés a
tartalomra. Következtetések.
Aktualizálás. A témához illő
közmondások kiválogatása.
Vélemény.
Gondolatok a nagyszülőkről.
Jóslás. Családfa. Következtetések. Válogató olvasás. Aktual.
A kifejezőkészség fejl. Kötetlen
beszélgetés a nagyszülők-unoka kapcsolatról. A lényegkiemelés gyakorlása kérdésfeltevéssel. Családi jelenetek
eljátszása.
Beszámolás az ünnepi hangulatról, készülődésről. Információszerzés. Versek, dalok
tanulása. Üdvözlőlap készítése.
Köszöntő versike megtanulása.
Lényegkiemelés tömörítéssel.
41.
óra
42.
óra
43.
óra
44.
óra
45.
óra
46.
óra
Nógrádi Gábor:
Galambnagymama
Gyakorlás
ÉN SZERETEK…
Tészabó Júlia:
Karácsony
Újév
A nagyszülői szeretet,
bölcsesség, tapasztalat.
Családtag elvesztése,
elfogadása.
A nagyszülők szerepe
a családban.
A családi ünnepek
jelentősége.
Az újévhez kapcsolódó jóslások.
Ok. 49–50.
Mf. 33.
Int.
Kk.
Széf. 27–29.
Ok. 50–51.
Mf. 34.
Int.
Ok. 52–53.
El. 70–71.
Ok. 54–55.
Mf. 35.
Kk.
Ok. 56.
Mf. 36.
Int.
Ok. 58–59.
Mf. 37.
El. 54., 57.
Ok. 136–138.
Mf. 86.
El. 67–69.
Ok. 139.
52
hetszinvirag.indd 52
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
47.
óra
Móra Ferenc:
A szánkó
Önzetlenség, lemondás mások javára, az
elesettek segítésére.
Ok. 59–61.
Mf. 38–39.
Int.
48.
óra
Összefoglalás
A szeretet, megértés,
mások elfogadása; a
fejezet mottójának
újraértelmezése az
olvasottak tükrében.
49.
óra
Farsang
Az elbeszélés tagolása, új cím
adása. Mondatkiegészítések
kötőszó után. Szereplők
tulajdon­ságai. Vita a viselkedésükről.
Beszélgetés a családot, barátokat összetartó érzelmekről. Az
olvasmányok alapgondolatának kiemelése hozzárendeléssel. Önismereti és szituációs
játék.
Beszámoló egyéni élményekről. Lényegkiemelés kérdések
alapj.
50.
óra
Félévi felmérés
hangos olvasással
51.
óra
Félévi felmérés
néma olvasással
2. sz. felmérőlap
52.
óra
SZÁLL A MADÁR…
Hogyan dolgoznak a régészek?
Móra Ferenc:
Rege a csodaszarvasról
54.
óra
Móra Ferenc:
Isten kardja
A farsangi időszak
tartalma, szokásai,
eredetük.
Az olvasás tempójának, pontosságának,
szöveghűségének,
kifejezésmódjának
megfigyelése.
Tájékozódás az önálló
szövegmegértésről,
feladatmegoldásról.
A cím és a mottó értelmezése: utazás térben
és időben. (Múzeumban is megtartható!)
A magyar nép eredetéről. A monda mint
műfaj. A valóságtartalom és a mese különválasztása.
Csodás elemek a mondában.
55.
óra
Németh Tibor:
„Isten ostora”
Attila jellemzése, élete,
temetése.
56.
óra
Gárdonyi Géza:
Éjjel a Tiszán
Verselemzés.
53.
óra
Mf. 39–40.
Ok. 140.
Széf. 17.
Széf. 19.
Beszélgetés a haza fogalmáról,
múltjáról, jelenéről; elképzelt
jövőjéről. Időszalag tanulmányozása. A régészek munkája.
Képzelőerő fejlesztése. Szövegtagolás események alapján.
Mondatbefejezés. Válogató
olvasás. Mesei elemek kiemel.
Műfaj, szereplők. Hiányos
mondatok kiegészítése. Tartalom elmondása a beszélő
megváltoztatásával. Szómagyarázat.
Lényegkiemelés írásban,
kérdések alapján. A megértés
bizonyítása a mondatba illő
szó kiválasztásával. Jellemzés.
A vers tartalmi elemzése.
Ellentétpárok megkeresése. Költői kifejezőeszközök.
Versolvasás gyakorlása. Illuszt.
készítése.
Ok. 63–64.
Mf. 41.
Ok. 65.
Mf. 44.
Int.
Ok. 66.
Mf. 45.
Ok. 67.
Int.
Ok. 68.
Mf. 46.
53
hetszinvirag.indd 53
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
57.
óra
Gyakorlás
A prózában az események, a versben az
érzelmek dominálnak.
Széf. 22.
58.
óra
Móra Ferenc:
Vérszerződés
A magyarok vándorlása az őshazából.
Életmódjuk, a törzsszövetség, vezérek.
59.
óra
Móra Ferenc:
Árpád, a honalapító
Honfoglalás a 890-es
években. A monda és
a történelmi igazság
összevetése.
Könyvtárlátogatás
Ismerkedés a könyvtári katalógusrendszerrel.
Információgyűjtés,
adatkeresés ismerettartalmú szövegből.
A szóbeli szövegalkotás fejl.
Beszámoló Attiláról a beszédszünetek megtartásával.
Szövegtagolás olvasáskor.
Kérdésalkot.
Műfaj. Szövegtagolás. Tömörítő tartalom elmond. Hír
megfogalmazása. Memoriter: a
hét törzs és a hét vezér nevének megtan.
A szöveg tagolása a helyszínek
alapján, címadás. Igaz-hamis
állítások szétválogatása, hamisak javítása. Ötsoros készítése.
A történelmi igazság keresése.
Ismeretszerzés, -bővítés mondagyűjteményekből, történelmi tárgyú könyvekből.
Ismeretszerző kép. fejlesztése.
Beszélgetés honfoglalás kori
emlékekről. Memoriter. Olvasásgyakorlás. Adatkeresés.
Információ gyűjtése.
A monda feldolgozása részenként. Hiányos vázlat kiegészítése. Szereplők tulajdonságai.
Szókincsbővítés. Új címadás.
Lényegkiemelés, István és
kora. Koronázási jelvények.
Ism. szerzés publicisztikai szöv.
60.
óra
Gyakorlás
61.
óra
Benedek Elek:
Botond
Meseelemek a mondában.
62.
óra
Benedek Elek:
Szent István
király
(részlet)
Lengyel Dénes:
István király
ítélete
I. István, az államalapító. Az utókor tisztelgése államalapítónk
előtt.
István király érdemei.
Miért lehet példaképünk?
Gyakorlás
Az államalapítás jelentősége.
Benedek Elek:
A Tordaihasadék
Balogh Béni:
Bélkő
Szent László, a csodatévő király.
63.
óra
64.
óra
65.
óra
Julianus barát és a
tatárjárás. IV. Béla, a
második honalapító.
Szövegértés bizonyítása a
mondatba illő kifejezések válogatásával. Mondatbefejezések
kötőszó után, következtetés.
Aktual.
Kifejezőkép. fejl. Összefüggő
beszéd gyakorlása. István jellemzése, tetteinek bemutatása.
Folyamatos, kifejező olvasás gy.
Lényegkiem. Mese – valóság.
Válogató olvasás. Képek néz.
Lényegkiemelés a Hallottad-e?
szövegéből szóban. A monda
önálló megismerése. Tömörítő
tartalom elmondása.
Ok. 69.
Mf. 47.
Int.
Kk., El. 28–29.
Ok. 72–73.
Mf. 48.
Mf. 49.
Ok. 71.
El. 53.
Ok. 74.
Mf. 50.
Ok. 75.
Mf. 51.
Ok. 76–77.
Mf. 52.
Int.
Kk.
Ok. 78.
Széf. 12.
Ok. 79–80.
El. 30–35.
54
hetszinvirag.indd 54
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
66.
óra
Lengyel Dénes:
Nándorfehérvár
ostroma
(részletek)
Szövegtagolás a helyszínek
alapján. Csoportosítás. Írói
kife­jezések gyűjtése. Tartalomelmondás E/1-ben. Szövegtan.
Ok. 80–81.
Mf. 53.
Int.
El. 36–37.
67.
óra
Arany János:
Mátyás anyja
Harc a török ellen.
Hunyadi János és
Dugovics Titusz vitézsége. A nándorfehérvári diadal jelentősége.
Hunyadi János fiainak
sorsa. Verselemzés.
Ok. 82.
Mf. 54.
El. 38–39.
68.
óra
Dr. Matterheim
Gréta:
Mátyás palotái
Gyakorlás
(Mátyás király
könyvtára)
Gergelyjárás
(március 12.)
A vers keltette érzelmek.
Szövegtartalom kiemelése. Az
érzelmeket kifejező olvasás
gyakorlása. Verstanulás 1–6.
vsz.
Bekezdésenkénti szöveg-feldolgozás a mf. feladatainak
segítségével.
Az olvasási készség fejlesztése.
Az olvasott szövegek gyak.
vált. módokon.
Ok-okozati összefüggések keresése. Hiányos szöv. pótlása.
69.
óra
70.
óra
71.
óra
Nemzeti ünnepünk március
15.
Tavaszi felmérés
Ismeretszerzés önállóan, jegyzetkészítés.
Idegen szöveg értelmezése.
A népszokás eredete,
tartalma.
Lényegkiemelés önálló szövegtanulással. A Nemzeti dal kifejező olvasása. Zenehallgatás.
72–73.
óra
A kolozsvári bíró
(magyar népmonda)
Szövegértés bizonyítása feladatsor megoldásával.
Mátyás király uralkodása, tettei, tulajdonságai.
74.
óra
Lipták Gábor:
Kinizsi
Miért születhetett a
sok Mátyás-monda?
75.
óra
Gyakorlás
Mátyás király érdemei
Magyarország felvirágoztatásában, a török
elleni harcban.
A mohácsi csatavesztés és következményei.
76.
óra
Gulácsy Irén:
A Csele-patak
királysírja
Gárdonyi Géza:
Egri csillagok
(regényrészletek) Oda Buda!
Az ország három részre szakadása.
Ok. 84.
Mf. 55.
El. 40–41.
Ok. 85.
Int.
El. 42–44.
Ok. 141.
Mf. 87.
Ok. 142–143.
Széf. 31–34.
Történettérkép összeállítása.
Tanulság kifejezése közmondással. A főszereplők tulajdonságai. Írói köznapi kifejezések
párosítása. Szólásmagyarázatok.
Műfaj. Vázlatkészítés megadott
igék segítségével. Tulajdonságok keresése, bizonyításuk.
Hiányos kifejezések pótlása.
A Hunyadiak családfája.
Beszámoló a gyűjtött Mátyásmondákról. Tulajdonságok bizonyítása. Szóbeli beszámoló.
Tömörítő tartalom szószerkezetek segítségével. Következtetés levonása. Kreatív olvasás.
A regényrészlet tagolása vázlat
segítségével; kérdésfeltevés.
Tulajdonságok válogatása. Szólás- és közmondásmagyarázat.
Ok. 86–87.
Mf. 56–57.
Kk.
Ok. 88–89.
Mf. 57–58.
Kk.
Mf. 59.
Ok. 90–91.
Int.
El. 45., 46.
Ok. 92.
Mf. 60.
El. 48.
55
hetszinvirag.indd 55
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
77.
óra
Holdfogyatkozás Készülődés
Az utolsó erőfeszítés
Az egri vár védőinek diadala
Gyakorlás
Végvári harcok a török
ellen.
Mondatbefejezés következtetéssel. Válogató olvasás.
Tudósítás.
Képzelőerő fejlesztése rajzolással. Hír megfogalmazása.
Ok. 93–95.
Mf. 61–62.
Könyvismertetés:
Gárdonyi Géza:
Egri csillagok című
történelmi regényének
bem.
Az anyai szeretet.
A képzelőerő fejlesztése.
Az egri vár leírása. Összevetése
személyes tapasztalatokkal. Az
egri hősök mint példaképek.
El. 47., 50.
Szereplők, idő, helyszín.
Ok-okozati összefüggések.
Tartalom elmondása szereplő
nevében.
Műfaj, helyszínek, időtartam.
Vázlatírás. Kérdések fogalmazása és megválaszolása.
Érzések v.
Szóértelmezés. Hangulat. Tartalmi értelm. Formai jegyek:
rím, ritmus megfigyelése. 1–2.
vsz.
A jelképek megnevezése. Ismérveik. Feltalálási helyük.
Ismeretük fontossága.
A monda ismérvei. Csoportosításuk. Csoportok beszámolói
az olv. eseményekről. „Regélő
helyek”. Rejtvény.
Ok. 96.
Int.
Lényegkiemelés. Húsvéti jelképek. Locsolóversek tanulása.
Ünnepi ételek.
Információszerzés, csoportosítás. Kérdésfeltevés és válaszadás. Beszélgetés, aktualizálás.
Szövegfeldolgozás bekezdésenként a mf. feladatsora alapján.
Inf. kiem. tudósításból.
Szövegkiegészítés. Kérdésfeltevés. Következtetések. Tapasztalatok megosztása társakkal.
Műfaj. A mondanivaló összevetése a környezetismeretből
tanultakkal. Címadás.
Ok. 144.
Széf. 18.
78.
óra
A török basa
(magyar népmonda)
79–80.
óra
Krúdy Gyula:
A kis török
A 150 éves török uralom vége.
81. óra
Vörösmarty
Mihály:
Szózat
Haza, hazafiság, hazaszeretet.
82.
óra
Nemzeti és koronázási jelképeink
Összefoglalás
Ismeretszerzés a
nemzeti és koronázási
jelképekről.
Történelmünk adott
szakaszának legfontosabb eseményei,
kiemelkedő személyiségek.
Az ünnep tartalma a
keresztényeknél. Népszokások.
A környezettudatos
magatartás.
83.
óra
84.
óra
85.
óra
86.
óra
87.
óra
Húsvét
ÉREN-NÁDON…
A kék bolygó
Ősállatok
Dala László:
Amiről a tűz
mesél
Móra Ferenc:
A világ vándora
Az önálló ismeretszerzés gyakorlása.
Az élő és az élettelen
természet. Éltető elemünk a tűz.
Az élettelen természet
néhány fontos eleme.
A víz körforgása.
Ok. 97–98.
Mf. 62–63.
El. 52.
Ok. 147.
Mf. 64.
Ok. 99–100.
Mf. 65.
Mf. 65–66.
Ok. 101., 102.
El. 102.
Int.
Ok. 103–104.
Mf. 67.
Int.
Ok. 105.
Mf. 68.
Ok. 106–107.
Mf. 69.
El. 76., 78.
56
hetszinvirag.indd 56
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
88.
óra
Jane Elliot –
Colin King:
A levegő
Gyakorlás
Az élet alapvető feltétele.
Lényegkiemelés. Szómagyarázat. Következtetés.
Ok. 108–109.
Mf. 69.
Miért van szükség az
élettelen természet
elemeire?
A leírás mint műfaj.
Szóbeli kifejezőkészség fejl.
Egyéni beszámolók az olvasottakról a vázlatok alapján.
Lényegkiemelés. Információ
megosztása a társsal. Írói szóhasználat megfigyelése.
Kerettörténet kiegészítése. Az
indíték megkeresése. Válogató
olv. párokban. Események más
irányba fordítása.
Meglévő ismeretek felidézése.
Új információk feldolgozása
algoritmus alapján a mf.-ben.
A gondolkodási kép. fejl.
Versértelmezés. Tömörítő
tartalom elmond. Önálló beszámoló. Kül. műfajú szövegek
összehasonl.
Műfaj. Cselekvések időrendje,
érzések. Vélemények ütköztetése. Tanulság. A hasonlat.
Szövegértelmezés bekezdésenként. Kül. szempontú gyűjtések. Következtetések. Tapasztalatok megosztása.
Gyógynövények hasznosítható
részei. Felhasználási módjuk.
A gyógynövénygyűjtés szabályai.
Ismeretközlő szöveg feldolgozása algoritmus alapján. Olvasásgyakorlás.
Lényegkiemelés válogató olvasással. Önálló beszámolás az
olvasottakról.
A szóbeli kifejezőkészség fejl.
Egyéni beszámolók az olvasott
szöv.-ről a tanult algoritmus al.
Könyvek válogatása témánként.
El. 100–101.
Int.
Széf. 36–37.
Ok. 110–111.
Int.
Széf. 7.
Ok. 111–112.
Mf. 70.
89.
óra
90.
óra
Fekete István:
Az erdő ébredése
91.
óra
Fekete István:
A fecskemadár
Hová vezet a meggondolatlanság?
92.
óra
Charlie Bood:
A füstifecske
93.
óra
Gyakorlás
(Csalafinta
kakukk)
Új ismeretek szerzése önállóan az adott
szövegből.
Azonos téma – különböző műfajok.
94.
óra
Móra Ferenc:
A cinegefészek
95.
óra
Kiss Bitay Éva:
Miért színesek a
virágok?
96.
óra
Rápóty Jenő
– Romváry
Vilmos: Fűbenfában orvosság
Tasnádi K. András: A süncsalád
A legfontosabb gyógynövények és jellemzőik.
Kiss Bitay Éva:
Élet a birtokon
Önálló ismeretszerzés.
Gyakorlás
Beszámolás ismeretterjesztő szövegekről.
Könyvtárlátogatás
Tájékozódás az ismeretterjesztő irodalomban.
97.
óra
A madárvédelemről.
Mit tehetünk a madarakért?
Információszerzés
kísérlet leírásából.
Önálló ismeretgyűjtés.
Ok. 113.
Mf. 71.
Mf. 72.
Kk.
Int.
Ok. 114–115.
Mf. 73.
Int., El. 59–61.
Ok. 116.
Mf. 74.
El. 81–82.
Ok.118.
Mf. 75.
El. 83., Széf. 30.
Ok. 119
Mf. 76.
El. 87.
Ok. 120–121.
El. 89.
El. 85.
57
hetszinvirag.indd 57
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
98.
óra
Szécsi Katalin:
Parányi bölcsőlakók
Vojnits A. –
Schmidt Egon:
Mező, erdő
állatai
Csicsay Aladár:
A mézelő méh
Ismeretszerzés tagolt
szövegből, adott szempontok alapján.
Ismerkedés erdő, mező
állataival, új ismeretek
szerzése.
Szövegelemzés részenként,
csoportokban. Egymás tanítása. Egyéni beszámolók.
Új ismeretek táblázatba foglalása. Jegyzetkészítés. Igazhamis állítások. Következtetés.
Beszámolók az állatokról.
Szövegelemzés csoportokban,
Reciproktanítás. Visszajelzés a
hallottakról egyénileg.
Zelk Zoltán:
Egy búzaszem
története
Gyakorlás
Hogyan lesz a magból
növény?
Ok. 121.
Mf. 77.
El. 86.
Ok. 122–123.
Mf. 78–79.
El. 99.
Int.
Ok. 124.
Mf. 79–80.
Kk.
Int.
Ok. 125.
Mf. 81.
El. 76., 91., 98.
El. 74., 96.
Széf. 4–5.
103.
óra
Nagy László:
Dióverés
A vers mondanivalójának és kifejezési módjának összefüggése.
Ismeretszerzés természeti jelenségekről.
104.
óra
Berkes Péter:
A nagy varázsló
és teremtményei
Dénes János:
Énekes madarak
105.
óra
Schmidt Egon:
A nagykócsag
A természetvédelem
fontossága.
106.
óra
Összefoglalás
107.
óra
Év végi felmérés
hangos olvasással
108.
óra
Év végi felmérés
néma olvasással.
4. sz. felmérőlap
Szemes Piroska:
Iskola az éteren át
Rockenbauer
Pál: Kajak és
anorák
Az élő és élettelen
természetről szerzett
ismeretek rendszerezése.
Az olvasás tempójának, pontosságának,
kifejezésmódjának
felmérése.
Szövegértés bizonyítása feladatsor önálló
megoldásával.
Más oktatási formák.
Élet a sarkvidéken.
99.
óra
100.
óra
101.
óra
109.
óra
Ismeretszerzés csoportmunkában.
Az ismeretközlő szöveg nyelvezete, felolvasása.
Gondoskodás a madarakról.
Műfaj. Képzelőerő fejl. Tömörítő tartalom szókapcsolatok
mondatba foglalásával.
Az olvasási készség fejlesztése.
Az ismeretterjesztő szöv.
tárgyilagos felolvasásának
gyakorlása.
A vers hatása az olvasóra.
Képalakítás. Színek, hangok,
költői képek, alliterációk. Rím,
ritmus.
Lényegkiemelés szóban. Válogató olvasás. Szómagyarázatok
készítése tömörítéssel.
A madarak összehasonlítása
táblázatos formában. Igaz-hamis állítások. Beszámoló.
Önálló jegyzetkészítés. Okokozati összefüggések keresése.
Rejtvény. Szövegek csoportosítása. Összefüggő beszámolók.
Értelmező felolv. Plakátkész.
Ok. 127.
Mf. 82–83.
Ok. 128–129.
Széf. 13.
Ok. 130.
Mf. 83.
Széf. 7.
Ok. 131.
Mf. 84.
Mf. 85.
El. 93., 94.
Széf. 8–10.
Széf. 15.
Széf. 16.
Fogalom értelmezése. Adatgyűjtés táblázatba rendezéssel.
Csoportos megbeszélés. Szómagyarázat, következtetés.
Ok. 155.
Mf. 89.
El. 103–105.
Széf. 20–21.
58
hetszinvirag.indd 58
6/13/12 9:37 AM
Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához
Óraszám
Témakörök,
szemelvények
Tananyagtartalom
Tanulói tevékenységek
Felhasználható
taneszközök
110.
óra
Irina Termakova:
Ahol soha nincs
tél
Az ostobán gyűjtött bölcsesség
(nigériai népmese)
Varga Domokos:
A tölgyfa tetején
Élet a Föld „derekán”.
Tömörítés szempont alapján.
Ismeretek táblázatba rendezése.
Ok. 156.
Mf. 90.
El. 106–107.
A tudás értéke.
Igaz-hamis állítások. Tulajdonságok. Szókincsbővítés. Drámajáték.
Ok. 157.
Mf. 90.
Szülői szeretet és
tekintély.
Lényegkiemelés. Logikus gond.
fejl. Rendszerezés.
Ok. 158–159.
Int.
Manfred Mai:
A saját szememmel láttam
Antalffy Gyula:
A Balaton
Pozitív-negatív viselkedési formák. Önismeret.
Ismeretek a „magyar
tenger”-ről.
Lényegkiemelés tömörítéssel.
Elvonatkoztatás. Rendszerezés.
Szókincsbővítés.
Élmények megosztása. Információ gyűjtése a szövegből.
Ok. 160–161.
Int.
Szent István
ünnepe
(aug. 20.)
Az ünnep tartalma.
Következtetés. Lényegkiemelés. Meghívókészítés.
111.
óra
112.
óra
113.
óra
114.
óra
Ok. 163.
Mf. 92.
Széf. 38.
Ok. 146.
Mf. 88.
59
hetszinvirag.indd 59
6/13/12 9:37 AM
Tartalomjegyzék
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Az olvasástanítás feladatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
Az Apáczai Kerettantervcsalád tartalma és követelményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Alapelvek, célok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
A fejlesztés területei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
A heti óraszám javasolt felosztása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Fejlesztési feladatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Témakörök, tartalmak – Tanulói tevékenységek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A továbbfejlesztés alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
A 3. osztályos taneszközökről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A Hétszínvirág olvasókönyv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Felépítése, fejezetei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A Hétszínvirág munkafüzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című kiadványról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Interaktív tananyag digitális táblához. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A szövegelemzés műveleteiről általában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Felépítési javaslat a különböző óratípusokhoz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
A) Új ismeretet feldolgozó óra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
1. Ismerettartalmú szövegek elemzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
2. Szépirodalmi szövegek elemzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
3. Versek elemzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
B) Gyakorlóóra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
C) Összefoglaló, rendszerező óra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a tanítási órákon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A házi feladatokról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A memoriterek tanulásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Feladattípusok az óra egyes mozzanataihoz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Az előző órai olvasmány felidézése, számonkérés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
A szövegbefogadás előkészítése (tartalmi, technikai, hangulati). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Szövegfeldolgozás, szövegtartalom értelmezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Szintetizálás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Házi feladat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Gyakorlás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Óravázlatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Ötlettár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Beszédművelő gyakorlatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
1. Légzőgyakorlatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
2. Nyelvgyötrők, mondókák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
3. Versek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
4. Nem verbális kommunikáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Olvasásgyakorlási módok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
Eszközök az olvasóvá nevelés szolgálatában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
1. Osztálykönyvtár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
2. Olvasónapló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
3. Hétszínvirág faliújság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
4. Vers- és mesemondó verseny. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
5. Szólások, közmondások gyűjteménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
6. Ünnepélyek az osztályban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
7. Ötletdoboz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Szólások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Közmondások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Ajánló bibliográfia tanítóknak, tanulóknak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Írók, költők rövid életrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
Felhasznált irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Tanmenetjavaslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
hetszinvirag.indd 60
6/13/12 9:37 AM
Herunterladen
Random flashcards
Erstellen Lernkarten