nemet - Kempelen Farkas Gimnázium

NÉMET NYELV
A helyi tantervjavaslat elkészítésénél az alábbi törvényi szabályozókat vettük alapul:
 a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26.§
 a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§
 a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.
(VI. 4.) Korm. rendelet
 a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú
EMMI rendelet mellékletei
A tanterv négy nagy részre tagolódik:
1. A német nyelv tantárgy óraszámai
2. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai a képzés nyolc éve során
3. A helyi tanterv tartalma (kétéves fejlesztési ciklusok végén és évfolyamonként)
Fejlesztési egységek
Témakörök
Kommunikációs eszközök
Fogalomkörök
Ellenőrzés, értékelés
4. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei
NÉMET, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV
5–12. évfolyam
1. A német nyelv tantárgy óraszámai
évfolyam
német
nyelv
fakultáció
5.o
4
6.o
3
7.o
4
8.o
4
9.o
3
10.o 11.o 12.o
4
3
3
2
3
2. A német nyelv tantárgy Általános céljai és feladatai a képzés nyolc éve
során
A gimnáziumban a német nyelv, mint idegen nyelv oktatásának alapvető célja,
összhangban a kerettantervvel, az érettségi követelményrendszere és a Közös Európai
Referenciakret (KER) szintjeive, a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának
megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az
általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel
és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi
tevékenységekhez is szükségesek.
Ezek szerint az elsődleges cél az, hogy a tanuló olyan ismeretek birtokába jusson,
amik lehetővé teszik számára az idegen nyelvi kommunikációt. Legyen képes az idegen
nyelvet a gyakorlatban szóban és írásban egyaránt használni. Továbbá a megszerzett idegen
nyelvi kompetencia segítségével ismerje meg a célnyelvi kultúra elemeit, és tanulja meg saját
kultúráját is objektívabban értékelni. Fejlessze azokat a képességeket, amelyekre a tanulóknak
felsőfokú tanulmányaikhoz, valamint az idegen nyelvi tudást igénylő pályákra való
felkészülésükhöz és az ott folytatott munkájukhoz szükségük van. Keltse fel érdeklődésüket
más idegen nyelvek tanulása iránt. Alakítsa ki a tanulókban a hatékony nyelvtanulás tanulási
készségeit.
Célkitűzéseink nem korlátozódnak kizárólagosan a fentebb említett szaktantárgyi
illetve célok megvalósítására, hanem kiterjednek a tanuló személyiségfejlesztésére is, mint
például tolerancia, a más kultúra elfogadása, lojalitás stb. Mindezek megvalósításához a
leghatékonyabb módszereket, a kommunikatív nyelvoktatás nyújtja.
A kommunikatív nyelvoktatás célja, a kommunikatív kompetencia kialakítása, amely
lehetővé teszi a nyelvhasználó számára, hogy szövegeket és közléseket megértsen és
létrehozzon. A kommunikatív kompetencia összetevői a következőkben határozhatók meg:
nyelvi kompetencia
szociolinquisztikai kompetencia
a megfelelő szókincs és nyelvtani struktúrák
szemantikai fukciójának ismeret
a nyelvhasználható alkalmazkodása a
kommunikácóban résztvevők egymáshoz
való viszonyához, közlési szándékához
szövegkompetencia
stratégiai kompetencia
szociókulturális kompetencia
az egyes írott és szóbeli szövegfajták
szerkezetének, az azokban alkalmazható
nyelvi formáknak az értelmezése és ismerete
olyan stratégiák ismerete, amelyekkel az
értési és közlési nehézségekáthidalhatók
a használt nyelvi eszközök kommunkációs
értékének ismerete
A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért
tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a
későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat
középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív
feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív
nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több
készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk.
A mindennapi nyelvhasználatban, így a nyelvtanulásban is, fontos szerepet játszanak a
szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a
nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja
mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban
vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget.
A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük, és használniuk
kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes
mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének,
szerkesztésének az elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket.
Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók
a különféle kommunikációs helyzetek. Tisztában kell lenniük az egész nyelvi érintkezést
átszövő szabályokkal, amelyek a nemek, a korosztályok és a társadalmi csoportok között
különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági
szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának a szabályai is.
A nyelvtanítás során törekeszünk arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus,
a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is
viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az
adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs
forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében
nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén
erősíthetik a motivációt.
Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a
nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos
pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek,
kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.
A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan hangsúlyozzuk a tantárgyközi integráció
fontosságát. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más
tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az
idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a
tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.
Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a
nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy
nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el.
A NAT követelményeihez gazodva bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a
tanterv minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett tartalmazza az emelt
szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekret is. A
közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és
kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi
követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz
meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak
kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi
szintek a következők:
6. évfolyam
Első idegen
nyelv
A1
8. évfolyam
A2
10. évfolyam
12. évfolyam
B1 mínusz
B1
A nyolcosztályos gimnázium a rendelkezésre álló nyolc tanév alatt kiváló lehetőséget
teremt, a tanulócsoportok haladási tempójának és terhelésének a csoport igényeivel való
összehangolására. A szintre hozást is folyamatosan, az adott tanulócsoport szükségleteinek
megfelelően lehet végezni. Mód van a haladási tempó szükség szerinti módosítására,
differenciált kezelésére is azzal a feltétellel, hogy a képzési célok végül teljesülnek.
Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a
nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció,
az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és
kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében
értelmezve kerültek be a kerettantervbe.
Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a
NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több
ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli
és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulására, és
fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi
kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő
módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek
hiányosak az anyanyelvi ismereti, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy
tudatosabbá váljon az anyanyelv használata.
Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern
technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási
lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének
fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív
nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak,
interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is
élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos
fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról való beszélgetésre, a tanulási
stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak
megteremtésére.
A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek,
érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek bekapcsolása a tanulási
folyamatba. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert
minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a
személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív
megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.
A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli
interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem
különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek
fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs
helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.
Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben más tantárgyakkal
való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító
tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást,
mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.
A kerettantervnek megfelelően a helyi tanterv is két évfolyamonként meghatározza, az
általános fejlsztési célokat, a fejlesztési egységeket, témaköröket, kommunikációs eszközöket,
fogalomköröket külön évfolyamokra bontva is tartalmazza.
Az témakörök listája kitekintést tartalmaz a célnyelvi kultúrákra, ily módon biztosítva
az interkulturális kompetenciák fejlesztését.
A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszára
vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A táblázatok A
fejlesztés tartalma elnevezésű része olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek segítségével az
adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen
beépültek a tartalomba.
A tanterv az éves feljlesztési célok meghatározása mellett a kerettantervhez igazodva a
kétéves fejlesztési ciklusok végén, a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva is
meghatározza a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KERszinthez.
Iskolánk 12. osztályos tanulóinak lehetősége van arra, hogy a Deutsches
Sprachdiplom (DSD) II. vizsgával zárják német nyelvi tanulmányaikat.
A DSD nyelvvizsgát a ZfA (Zentralstelle für das Auslandsschulwesen), a német nyelvű
külföldi iskolák kölni központja szervezi (itt állítják össze és javítják az írásbeli feladatokat,
innen delegálják a szóbeli vizsga elnökeit), és a vizsgázók saját iskolája bonyolítja. Csak azon
kiválasztott középiskolák tanulói vehetnek részt a vizsgán, amelyek oktatását a német állam
alkalmasnak tartja erre. A vizsgára iskolánk 12. évfolyamos tanulói a rendes érettségi
tanévében térítésmentesen jelentkezhetnek.
Milyen nyelvi szintnek felel meg a DSD II diploma?
A négy vizsgaterületen elért pontszám alapján vizsgaterületenként tartalmazza a diploma az
elért szintet: B2 vagy C1. Ha minden területen legalább B2 szintet elért a vizsgázó, a vizsga
sikeresnek számít, ha mind a négy területen C1 szintet ér el, a diploma összeredménye C1. A
magyarországi honosításnál három C1es és egy B2es részterületű diplomát magyar állami
felsőfokú (C1), egynél több B2es részterületet tartalmazó diplomát középfokú (B2)
nyelvvizsgára honosítanak.
Mire jó a DSD II. diploma?
A Német Szövetségi Köztársaságban vagy az Osztrák Köztársaságban történő egyetemifőiskolai tanulmányok elengedhetetlen feltétele a diploma megléte. A diploma
Magyarországon (egyszerű eljárással, kiegészítő vizsga nélkül) honosítható az eredménytől
függően B2 vagy C1 típusú magyar állami nyelvvizsgára.
A felkészülésüket a gimnáziumi évek során a magyar anyanyelvű német szakos
tanárok mellett németországi és ausztriai nyelvtanárok is segítik
3. A helyi tanterv tartalma
Általános Célok és feladatok
5-6. évfolyam
KER (A1 szint)
A gimnáziumba általában egy év idegennyelv-tanulás után érkeznek a tanulók, de ez gyakran
nem a német nyelv. Az új környezet, az új tanulócsoport, az új idegen nyelv, valamint a
tanulók nyelvi készségei terén mutatkozó különbségek, indokolttá teszik a német nyelv kezdő
szintről tanítása. Ennek során különösen fontos a tanulók sikerélményhez juttatása, ami döntő
lehet a nyelvtanulási motiváció kialakulásában és fenntartásában. A játékos, kooperatív
feladatok, a tevékenységalapú megközelítés, egymás tanítása, szükség szerint a kivárás sokat
segít. A toleráns, biztonságos környezet megteremtése kedvezően hat a tanulók
kockázatvállalási készségére, ami a nyelvtanulás sikerének egyik kulcsa.
Az 5–6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás célja az, hogy a tanulók a 6. évfolyam
végére elérjék a KER szerinti A1 szintet; továbbá változatlanul kedvet érezzenek a
nyelvtanulásra, és örömüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban, valamint fennmaradjon
kíváncsiságuk az idegen nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt, nyitottak maradjanak az
új ismeretek, tapasztalatok befogadására.
A nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a
beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzárkózik melléjük az
olvasott szöveg értése és az írás is. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy,
ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. Az
idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét
beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes
egységet alkotnak.
A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanuló a fejlettségi szintjének
megfelelő, változatos, érdekes és értelmes, kihívást jelentő tevékenységek során sajátítsa el az
idegen nyelvet, és a feldolgozásra kerülő témakörök megfeleljenek a tanulók érdeklődésének,
igényeinek és szükségleteinek. A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési
szakaszban, de bővülnek és mélyülnek, azzal párhuzamosan, ahogy a tanulók érdeklődése
alakul, igényeik, szükségleteik változnak. További témák is feldolgozásra kerülnek, amelyek
összhangban állnak a NAT-ban szereplő más műveltségi területek, tantárgyak tartalmaival. A
„Témakörök” táblázatban megjelölt kapcsolódási pontok segítenek megtalálni azokat a
területeket, ahol megvalósítható a tantárgyakon átívelő – akár közös projektek keretében zajló
– tanulás.
Az 5-6. osztályban bővül a tanulók szókincse. A nyelvtani szerkezeteket továbbra is
kontextusba ágyazva sajátítják el, de fokozatosan felébred az érdeklődésük a célnyelv
szabályrendszere és az anyanyelvükhöz hasonló, illetve attól eltérő nyelvi jelenségek iránt.
Örömüket lelik a szabályszerűségek felfedezésében, de a szabályok ismerete csak csekély
mértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A helyes nyelvhasználat elsajátításában nagy szerepe
van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások
esetében a pozitív tanári visszajelzésnek.
Ebben a szakaszban is fontos célkitűzés, hogy a tanulók idegen nyelvi
kompetenciájának fejlesztése szoros összefonódásban és kölcsönhatásban történjen a
fejlesztési szakaszra vonatkozó nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével,
elsősorban az anyanyelvi kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikaiművészeti tudatossággal és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással. Fokozatosan
egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia, hiszen az IKT-eszközök használata
idegen nyelven is az információszerzés és információcsere korszerű és hatékony eszköze.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Hallott szöveg értése
A tanuló aktívan részt vesz az órai tevékenységekben, követi a
célnyelvi óravezetést. Megérti az egyszerű tanári utasításokat és
kérdéseket, valamint a korábban feldolgozott szövegeket.
Begyakorolt rövid párbeszédeket folytat. Minta alapján egyszerű
szövegeket alkot.
A tanuló követi a kissé komplexebb formában elhangzó és
kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést.
Megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, szükség
szerint nonverbális elemmel támogatott rövid, egyszerű tanári
utasításokat.
Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból
álló kérdéseket, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozásokat.
Felismeri a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű
szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és következtetni
tudj ezekből a szövegek témájára.
A tanuló a megértést segítő feladatokra támaszkodva kiszűri a
lényeget és néhány konkrét információt ismert témájú rövid,
egyszerű szövegekből.
Egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető
stratégiát.
A fejlesztés tartalma
A kissé komplexebb formában elhangzó és szükség szerin nonverbális elemmel támogatott
célnyelvi óravezetés egyre magabiztosabb követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a
közös munka megszervezése, eszközhasználat).
Rövid, egyszerű tanári utasítások egyre alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos
feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek).
A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló
szövegek megértése.
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus
szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben,
következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének
kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével.
A megértés során a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok,
tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás.
Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása
a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a
tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a
célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban,
szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve
beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a
korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból
érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.
Fejlesztési egység
Szóbeli interakció
Előzetes tudás
A tanuló részt vesz interakciót igénylő tevékenységekben egyszerű
nyelvi eszközök alkalmazásával.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló kifejezi beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel,
bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva.
Feltesz egyszerű kérdéseket a számára ismert témákról, illetve
válaszol egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre.
A tanuló rövid beszélgetést folytat számára ismert témákról
egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal,
rövid beszélgetést folytat társaival a tanult témákról.
Képes rövid, egyszerű szövegek közös előadására, az ismert szöveg
célnyelvi normákhoz közelítő kiejtésére, helyes intonációval és
megfelelő beszédtempóban.
A fejlesztés tartalma
A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel)
támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel.
Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi
szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre,
kérésekre, felszólításokra.
Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni
szükségletekhez kapcsolódva.
Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása
társakkal.
Begyakorolt beszédfordulatokkal való kommunikálás (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés,
köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen
környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése).
Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés,
magyarázat kérése.
Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és
alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).
Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos
megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.
Dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban való
aktív részvétel; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás
az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid
cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos
leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló
szövegek
Fejlesztési egység
Összefüggő beszéd
Előzetes tudás
A tanuló néhány összefüggő mondatot mond önmagáról és a tanult
témákról.
A megismert verseket, mondókákat felidézi.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló elmond rövid, egyszerű szövegeket, illetve tanári
segítséggel, társaival közösen előad párbeszédet.
A tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő
leírást ad saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról,
élőlényekről, eseményekről.
Használ néhány egyszerű nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát.
A tanuló kötőszavakkal összekapcsol szavakat, szócsoportokat,
egyszerű cselekvéseket, történéseket.
Bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel.
Képes elmondani az ismert szöveget a célnyelvi normához közelítő
kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.
A fejlesztés tartalma
Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása
társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére.
Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel,
begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal.
Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok,
cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután).
Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl.
közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).
Tanári példa, illetve hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló
ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín
változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka
bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Olvasott szöveg értése
A tanuló részt vesz olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben.
Elolvas ismert szavakat, rövid szövegeket.
A tanuló, tudására és a megértést segítő elemekre támaszkodva,
felismeri és megérti egyszerű szövegekben az ismert neveket,
szavakat és mondatokat.
Megérti a különböző műfajú, egyszerű szövegek lényegét.
Képes egyszerű szövegekből kiszűrni néhány alapvető információt.
Elvégez az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat.
A tanuló képes kreatívan használni készségeit, képességeit az
olvasott szövegek értelmezéséhez.
Kialakul érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti
alkotásai iránt.
A fejlesztés tartalma
Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése.
Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése,
képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása).
Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon
keresztül történő feldolgozása.
Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása.
Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról)
tárgyszerű információ szerzése.
Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása,
útbaigazítás).
Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek,
novellák).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások,
képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.
Fejlesztési egység
Íráskészség
Előzetes tudás
A tanuló részt vesz írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s
ezek során rövid szavakat, mondatokat másol.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír.
Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának
megfelelő témájú rövid szövegeket alkot.
Írásban válaszol személyes adatokra vonatkozó egyszerű
kérdésekre.
A tanuló közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó
írásbeli feladatokat végez.
Részt vesz írásbeli nyelvi játékokban.
Képes kreatívan alkalmazni meglevő szókincsét, tudását az őt
érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához.
A fejlesztés tartalma
Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása.
Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása,
emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése).
Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus
képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail).
Egyszerű kérdőívek, adatlapok kitöltése.
Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők).
Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek
megváltoztatása, átírása.
Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek).
Egy-két mondatos üzenet, ill. bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy
fórumban.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap,
bejegyzés, dalszöveg
A1 nyelvi szint.
A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott
A fejlesztés várt célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid
eredményei a két megnyilatkozásokat, szövegeket.
évfolyamos ciklus Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal
kommunikál.
végén
Felkészülés után elmond rövid szövegeket.
(5.,6.
Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét,
évfolyamon)
tartalmát.
Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott
szövegeket alkot.
5. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 98 óra
projektek: 16 óra (8 óra/ félév)
irodalmi szövegek: Frau Holle und andere Märchen: 14 óra
film: “Die Sendung mit der Maus”: 6 óra
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 6 óra
prezentáció: 2 óra
Projekt/ első félév
Témakör:
Módszer:
Meine Traumschule
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát készítése
Projekt/ második félév
Témakör:
Weihnachten
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát/ Adventskalender készítése
Témakörök az 5. évfolyamon
A1/1
Témakörök
Kapcsolódási pontok
Család
Én és a családom.
Családtagok bemutatása.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: család és
lakóhely.
Erkölcstan: társas
kapcsolatok, szokások.
Otthon
Otthonom, szűkebb környezetem.
Kedvenc játékaim.
Természetismeret:
lakóhelyi környezet.
Matematika:
tájékozódás a térben,
halmazok.
Étkezés
Napi étkezések.
Kedvenc ételeim, italaim.
Természetismeret: az
ember megismerése és
egészséges étrend.
Idő, időjárás
Az óra.
Évszakok és hónapok.
A hét napjai és napszakok.
Természetismeret: Az
időjárás tényezői.
Öltözködés
Évszakok és ruhadarabok.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
Matematika: számok
írása, olvasása, állítások
igazságának eldöntése,
tapasztalati adatok
lejegyzése, táblázatba
rögzítése.
Kedvenc ruháim.
Divat.
ismeretek: öltözködés,
divat.
Matematika: halmazok.
Sport
Testrészek és mozgás.
Kedvenc sportom.
Természetismeret: Az
ember megismerése és
egészsége; testrészek.
Testnevelés és sport:
mozgásos játékok,
sportversenyek,
szabályok.
Iskola, barátok
Iskolám, osztálytermünk.
Tantárgyaim, tanáraim.
Osztálytársaim, barátaim.
Erkölcstan: társas
kapcsolatok: barátság,
szeretet, tisztelet, segítő
kapcsolat.
Szabadidő, szórakozás
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.
Testnevelés és sport:
sportok.
Ének-zene:
zenehallgatás.
Dráma és tánc: színház,
előadások.
Vizuális kultúra:
múzeumok, kiállítások.
Természet, állatok
Kisállatok.
Kedvenc állataim.
Állatok a ház körül.
Növények az otthonomban, iskolámban.
Természetismeret:
Élőlények a ház körül,
szoba- vagy kerti
növények gondozása,
érdekes növények.
Matematika: halmazok.
Ünnepek és szokások
Az én ünnepeim.
Családi ünnepek a német nyelvterületen.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: hétköznapok,
ünnepek.
Város, bevásárlás
Városok, települések, falvak.
Épületek, utcák.
Üzletek, bevásárlóközpontok, piac.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: falvak és
városok, közlekedés.
Matematika: irányok,
térbeli alakzatok.
Utazás, pihenés
Technika, életvitel és
Vakáció, nyaralás.
Osztálykirándulás.
Közlekedési eszközök.
gyakorlat: közlekedés.
Fantázia és valóság
Kedvenc olvasmányaim, könyveim.
Mesék, versek.
Dráma és tánc:
dramatikus játékok.
Hon- és népismeret: az
én városom, falum, a
hazai táj, a világörökség
elemei.
Vizuális kultúra:
képzeletem világa,
műalkotások.
Magyar irodalom:
mesék, versek
Zene, művészetek
Hangszerek.
Kedvenc zeném, együttesem.
Ének-zene: hangszerek,
zenehallgatás.
Dráma és tánc: színház,
előadások.
Környezetünk védelme
Veszélyeztetett állat és növényvilág.
Nevezetes napok: Fák és Madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna
Napja.
Természetismeret:
környezeti rendszerek
állapota, védelme,
fenntarthatósága.
Matematika: diagramok
készítése, értelmezése,
táblázatok olvasása.
Egészséges életmód
A rendszeres testedzés.
Természetismeret: az
ember megismerése
Technika, életvitel és
gyakorlat: egészséges
életmód.
Kommunikációs eszközök az 5. évfolyamon
A1/1
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Köszönés, elköszönés
Bemutatkozás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Javaslat és arra reagálás
Meghívás és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés
Betűzés kérése, betűzés
Fogalomkörök az 5. évfolyamon
A1/1
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség: igeragozás jelen időben, szabályos és rendhagyó igék
jövőidejűség: jelen idő + időhatározó
Birtoklás kifejezése
birtokos névmások
haben
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
időpont kifejezése
Mennyiségi viszonyok
számok
határozott mennyiségek
Minőségi viszonyok
melléknevek a mondatban
Modalitás
felszólítás
módbeli segédigék (möchte,-, dürfen)
Esetviszonyok
névszók a mondatban
határozatlan névelő, határozott névelő alany- és tárgyesetben
grammatikai nemek (das Genus)
tagadás (Negationswort, Negativartikel),
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók
névmások
kérdőszavak
szórend (kijelentő, kérdő, felszólító mondat)
Ellenőrzés értékelés az 5. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
Beszédkészség:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések.
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
rövidebb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
6. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 98 óra
projekt: 10 óra (5 óra/félév)
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 3 óra
prezentáció: 2 óra
Projekt/ első félév
Témakör:
Mein Lieblingstier
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát készítése, Basteln
Projekt/ második félév
Témakör:
Ostern
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát, előadás ...
Témakörök 6. évfolyamon
A1/2 szint
Témakörök
Család
Én és a családom.
Családtagok bemutatása.
Napirend
Otthon
Tevékenységek otthon.
Házimunka.
Étkezés
Napi étkezések.
Kedvenc ételeim, italaim.
Idő, időjárás
Évszakok és hónapok.
A hét napjai és a napszakok.
Dátumok.
Öltözködés
Ruhadarabok, kedvenc ruháim.
Színek.
Kapcsolódási pontok
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: család és lakóhely.
Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.
Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás,
napirend.
Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás,
napirend.
Természetismeret: az ember megismerése és
egészsége: étrend.
Matematika: halmazok, diagramok készítése,
értelmezése, táblázatok olvasása.
Matematika: számok írása, olvasása,
állítások igazságának eldöntése, tapasztalati
adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.
Történelem, társadalmi és
ismeretek: öltözködés, divat.
állampolgári
Matematika: halmazok.
Sport
Sportok, sportfelszerelések.
Természetismeret: az ember megismerése és
egészsége: testrészek.
Testnevelés és sport: mozgásos játékok,
sportversenyek, szabályok.
Iskola, barátok
Osztálytársaim, barátaim.
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság,
szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
Tanórán kívüli közös programjaink.
Szabadidő, szórakozás
Szabadidős tevékenységek.
Internet, interaktív játékok.
Közös időtöltés barátokkal.
Szabadidő eltöltésére alkalmas helyek.
Kedvenc
szabadidős
tevékenységek
Németországban.
Testnevelés és sport: sportok.
Természet, állatok
Kisállatok.
Kedvenc állataim.
Állattartás.
Természetismeret: élőlények a ház körül, az
állatok életmódjának főbb jellemzői.
Város, bevásárlás
Piac, bolhapiac.
Vásárlás.
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés,
vásárlás.
Ének–zene: zenehallgatás.
Dráma és tánc: színház, előadások.
Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.
Matematika: halmazok.
Hon- és népismeret: az én városom, falum.
Kommunikációs eszközök
a 6. évfolyamon
A1/2
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Köszönés, elköszönés
Bemutatkozás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Javaslat és arra reagálás
Meghívás és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés
Betűzés kérése, betűzés
Fogalomkörök
a 6. évfolyamon
A1/2
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség: igeragozás, elváló igekötős igék, önözés
múltidejűség (Perfekt, Präteritum: sein)
jövőidejűség: jelen idő + időhatározó
Birtoklás kifejezése
Birtokos névmások (alany- és tárgyeset)
haben
Genitiv -s végződés főneveknél
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
gyakoriság
időpont
Mennyiségi viszonyok
sorszámnevek
többes szám
Minőségi viszonyok
melléknevek határozói szerepben
melléknevek fokozása (alap-, közép- és felsőfok)
kicsinyítő képző (-chen)
Modalitás
módbeli segédigék (können, müssen)
Modalverb müssen + Infinitiv
Esetviszonyok
névszók a mondatban
határozatlan névelő (alany- és tárgyeset)
határozott névelő (alany- és tárgyeset)
grammatikai nemek (
tagadás (Negationswort, Negativartikel)
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók
névmások (alany- és tárgyesetben)
kérdőszavak
szórend (kijelentő, kérdő, felszólító mondat)
lényeges mondatrész kiemelése a mondat elejére helyezéssel
Ellenőrzés értékelés a 6. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések.
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
rövidebb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
7–8. évfolyam
(KER A2 szint)
A 7–8. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi
kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése a 8. évfolyam végére elérendő A2 KER
szintig. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra
megfogalmazott nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az
anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén. Egyre nagyobb szerepet kap a
digitális kompetencia. A tanulás tartalmai révén további kapcsolódási pontok alakulnak ki a
természettudományos és technikai kompetencia, valamint a munkaformák révén a
kezdeményezőképesség fejlesztésével.
A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós
kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. A tanulók egyre több
autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, szélesedik nyelvtani
ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándékaikat. Amellett,
hogy az új nyelvtani szerkezetekkel a korábbi fejlesztési szakaszokhoz hasonlóan továbbra is
kontextusba ágyazva ismerkednek meg, egyre többen és egyre jobban érdeklődnek a nyelvben
előforduló szabályszerűségek, az anyanyelvükhöz hasonló vagy attól eltérő nyelvtani
jelenségek iránt. A helyes nyelvhasználatban segíthetik őket azok a nyelvtani szabályok,
amelyeket ők maguk fedeznek fel és fogalmaznak meg. Ugyancsak hathatós segítséget jelent
számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek
alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, önálló
javításában. A helyes nyelvhasználat elsajátításában változatlanul nagy szerepe van a nyelvi
input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív
tanári visszajelzésnek.
A korábbi témakörök a 7–8. évfolyamon tovább bővülnek és mélyülnek azáltal, hogy a
tanulók érdeklődése és igényei szerint új szempontokból kerülnek feldolgozásra. Ezek és az
újonnan feldolgozásra kerülő témák is összhangban állnak a NAT-ban más műveltségi
területeinek tartalmaival, és lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a nyelv eszközével
alaposabban, árnyaltabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A nyelvtanulás
iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a témák gondos
megválasztásának és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan témák is
feldolgozásra kerüljenek, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket. A tanulási kedvet
fokozza, ha a tanulók változatos munkaformák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást
jelentő feladatok keretében fejleszthetik nyelvtudásukat.
Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül azoknak a nyelvtanulási stratégiáknak a
köre, amelyeket a tanulók megismernek és alkalmaznak a nyelvórákon. Ezek fokozatos
elsajátítása lehetővé teszi számukra, hogy az iskolán kívül is egyre inkább hasznosítsák,
fejlesszék nyelvtudásukat.
Fejlesztési egység
Hallott szöveg értése
Előzetes tudás
A1 nyelvi szint, azaz a tanuló megérti a gazdagodó nyelvi
eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést.
Egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatokat old
meg.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó
tanári utasításokat.
Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és
kijelentéseket.
Felismeri a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult
szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és ezekből következtetni tud
a szövegek témájára, tartalmára.
Követi az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők
gondolatmenetét.
Képes kiszűrni a lényeget és néhány alapvető információt az
ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan,
részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva.
Egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető
stratégiát.
A fejlesztés tartalma
Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott
célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka
megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése.
Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése.
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus
szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés
levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan.
A szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő,
változatos feladatok segítségével.
Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélők gondolatmenetének
követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzet figyelembe vételével.
Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a
célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban,
szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, multimédiás anyagok, a
korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, lehetőség esetén a
célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Szóbeli interakció
A1 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel,
begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.
A tanuló egyszerű és közvetlen információcserét igénylő
feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi
eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.
Kérdéseket tesz fel kiszámítható, mindennapi helyzetekben,
válaszol a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédet
folytat.
A tanuló megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán módon
történő használata útján.
Képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát,
hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét.
Megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő
kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.
A fejlesztés tartalma
Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése egyre
bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel.
Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.
Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, ill. ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi
eszközökkel.
Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó,
egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások
megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás.
Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben,
beszélgetésben.
A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás
strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal).
Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán
kommunikálás célnyelvi beszélőkkel.
Beszélgetés során megértés hiányában ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés
alkalmazása, ill. szükség esetén saját mondanivalójának átfogalmazása, egyszerűsítése,
pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében.
Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és
alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása).
Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való
reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések,
felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén, véleménykülönbségen
alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Összefüggő beszéd
A1 nyelvi szint, azaz a tanuló felkészülés után rövid szövegeket
mond.
A tanuló egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatokkal
röviden, összefüggően beszél saját magáról és közvetlen
környezetéről.
Bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel.
Elmesél rövid, egyszerű történetet. Megfogalmaz egyszerű
állításokat, összehasonlítást, magyarázatot, indoklást. Egyszerű
nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat használ.
A tanuló lineáris kötőszavakkal kapcsol össze szavakat,
szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket, és okokozati összefüggéseket fejez ki.
Képes alkalmazni a megértést segítő legfontosabb stratégiákat.
Beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést,
intonációt és beszédtempót.
A fejlesztés tartalma
Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása
ismert témákról, felkészülés után.
Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani
szerkezetekkel, mondatfajtákkal.
Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok
összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok,
indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát).
A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával.
Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján.
Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát
készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).
Tanári példa és hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a helyes kiejtés gyakorlása.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka
bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés.
Fejlesztési egység
Olvasott szöveg értése
Előzetes tudás
A1 nyelvi szint, azaz a tanuló megérti egyszerű olvasott szövegek
lényegét, fő tartalmát.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket.
Megtalál alapvető információkat egyszerű, hétköznapi
szövegekben.
Megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szöveg
lényegét, kiszűri a szövegből az alapvető információkat.
Elvégez az olvasott szövegre vonatkozó feladatokat.
Képes meglevő készségeit kreatívan használni az olvasott
szövegek megértéséhez, értelmezéséhez.
Növekszik a tanuló tájékozottsága a célnyelvi kultúráról.
Fokozódik érdeklődése a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi,
művészeti alkotások iránt.
A fejlesztés tartalma
Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek
megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd) a tanulóhoz közel álló témákról.
Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban,
étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).
Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése.
Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése.
Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból.
Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek
olvasása.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, regények, történetek, versek,
dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és honlapokról, útleírások,
hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok
hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend,
egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Íráskészség
A1 nyelvi szint, azaz a tanuló ismert témáról rövid, egyszerű
mondatokat ír. Mintát követve különböző műfajú és életkorának
megfelelő témájú szövegeket alkot.
A tanuló összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezetével
kapcsolatos témákról.
Az írást a kommunikáció eszközeként használja egyszerű
interakciókban.
Gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt
mondatsorokban fejezi ki.
Kreatívan alkalmazza nyelvismeretét egyszerű szövegek írására
az őt érdeklő, ismert témákról.
Felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti
és stílusjegyeit.
A fejlesztés tartalma
Szavak és rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása.
Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével
kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló,
párbeszéd).
Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés,
fórumbejegyzés).
Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes
tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers,
dalszöveg, rapszöveg írása).
Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de ezért, azután).
Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű
létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula).
A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes, vagy
SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, email, SMS,
blogbejegyzés.
A2 nyelvi szint.
A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány
konkrét információt.
A fejlesztés
Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid
várt
beszélgetésekben.
eredményei a Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva
két évfolyamos történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen
ciklus végén környezetéről.
Megérti az ismerős témákról írt rövid szövegeket, egyszerű szövegekben,
különböző szövegtípusokban megtalálja információkat.
Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.
7. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 108 óra
projektek: 16 óra (8 óra/ félév)
vizsgafelkészítésre: 20 óra
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 6 óra
prezentáció: 2 óra
Projekt/ első félév
Témakör:
Módszer:
Umweltschutz in der Schule
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát-, ppt. Előadás készítése
Projekt/ második félév
Témakör:
Deutschland/ ein Bndesland
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát-, ppt. Előadás készítése
A nyolc évfolyamos képzés során három nagyobb belső mérési pontot jelöltünk ki. A hetedik
évfolyam első félévében, és a tizedik évfolyam végén.












A hetedik évfolyam első félévében a vizsga írásbeli és szóbeli megmérettetés, ami, a
kialakult beszéd, beszédértés illetve olvasott szöveg értésének képességét, a kialakult
nyelvtani kompetenciát, szókincsbeli tudást és íráskészséget vizsgálja, a megadott tíz
témakörön belül illeszkedve a tantervben az első három évfolyamra meghatározott
követelményekhez, szintje A1+.
család
családi ünnepek
öltözködés, divat
étkezés
napirend, iskola
tantárgyak
lakás (saját szoba)
időjárás
hobbi,
zsebpénz
A szóbeli vizsgán a tanuló, képek segítségével egy-egy témakörről 3-4 percig beszél, majd
egy szöveg tartalmát összefoglalja, a hozzá készített szövegértés képességét mérő feladatokat
német nyelven megoldja, majd egy adott szituációban reagál.
Az írásbeli vizsga egy feladatlap, aminek feladatai megfelelnek a kommunikatív nyelvoktatás
mérési feladattípuasainak.
A feladatok jellemzői:
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:






feleletválasztás,
gaz/hamis állítás,
gymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.),
képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján,
a szövegből kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,
szöveg részeinek sorrendbe rakása






hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján,
rövid választ igénylő nyitott kérdések.
hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy
válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),
a szövegből kivett mondatrész helyének azonosítása a szövegkohéziós eszközök
segítségével,
hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,
megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe.
Témakörök a 7. évfolyamon
A2/1
Témakörök
Család
Én és a családom.
Családtagok bemutatása, családfa.
Kapcsolódási pontok
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: család és lakóhely.
Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.
Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás,
napirend.
Otthon
Otthonom, szűkebb környezetem.
Berendezési tárgyak.
Természetismeret: lakóhelyi környezet.
Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.
Hon- és népismeret: az én városom, falum.
Étkezés
Természetismeret: az ember megismerése és
Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim.
egészsége: étrend.
Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a
nagyvilágban.
Étkezés étteremben.
Öltözködés
Ruhadarabok.
Kedvenc ruháim.
Divat világa.
Történelem, társadalmi és
ismeretek: öltözködés, divat.
állampolgári
Sport
Testrészek és mozgás.
Sportok. Kedvenc sportom.
Természetismeret: az ember megismerése és
egészsége: testrészek.
Erkölcstan: szokások, társadalmi szabályok.
Sportversenyek, sportversenyek.
Sportbalesetek.
Sportrendezvények a célországban.
Testnevelés és sport: mozgásos játékok,
sportversenyek, szabályok.
Iskola, barátok
Iskolám, osztálytermünk.
Tantárgyaim, tanáraim.
Osztálytársaim, barátaim.
Tanórán kívüli közös programjaink.
Iskolai élet más országokban.
Napirend.
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság,
szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
Szabadidő, szórakozás
Testnevelés és sport: sportok.
Szabadidős
tevékenységek,
kedvenc
időtöltésem.
Ének–zene: zenehallgatás.
Internet.
Közös időtöltés barátokkal.
Dráma és tánc: színház, előadások.
Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások.
Város, bevásárlás
árosok, települések, falvak.
Épületek, utcák.
Tájékozódás, útbaigazítás.
Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás.
Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen.
Híres városok és nevezetességeik.
Utazás, pihenés
Vakáció, nyaralás.
Táborok, osztálykirándulás.
Közlekedési eszközök.
Egészséges életmód
A rendszeres testedzés.
Betegségek és megelőzésük.
Orvosnál és kórházban.
Földrajz: más népek kultúrája.
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.
Hon- és népismeret: az én városom, falum, a
hazai táj, a világörökség elemei.
Természetismeret: az ember megismerése és
egészsége: étrend.
Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges
életmód.
Kommunikációs eszközök a 7. évfolyamon
A2/1
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Bemutatkozás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
Megszólítás és elköszönés írásban
2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazánakaz az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Akarat, kívánság, képesség
Engedély, tiltás kifejezése
Javaslatot tenni és arra reagálni
3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Javaslat és arra reagálás
Felszólítás
Meghívás és arra reagálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés
Fogalomkörök a 7. évfolyamon
A2/1
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség
múltidejűség (Perfekt, Präteritum von haben, Präteritum von Modalverben)
jövőidejűség: jelen idő + időhatározó
Birtoklás kifejezése
birtokos névmások
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
hol és hová kérdésre válaszoló elöljárószók
Időbeli viszonyok
gyakoriság
időpont
időhatározók
Mennyiségi viszonyok
számok
határozott mennyiség
határozatlan mennyiség
Minőségi viszonyok
melléknévfokozás
hasonlítás
Modalitás
magázó felszólítás
Esetviszonyok
névszók a mondatban
határozott névelő
elöljárószók (für, ohne)
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók (weil mellékmondat, dass mellékmondat, deshalb-tortzdem)
es névmás
személyes névmások
kérdő névmás
Ellenőrzés értékelés a 7. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések.
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
rövidebb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap,
projektmunkák ellenőrzése.
8. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 98 óra
projektek: 16 óra (8 óra/ félév)
irodalmi szövegek: Heike Baake: “Mira zieht ans Meer”
Jürgen Teller: “Falkeland” : 14 óra
film: “Der Schuh des Mantu” : 6 óra
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 6 óra
prezentáció: 2 óra
Projekt/ első félév
Témakör:
Mein Lieblingsessen...
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát készítése
Projekt/ második félév
Témakör:
Ausztria – egy tartomány megismertetése
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát-, ppt. előadás készítése, ismertető füzet készítése
Témakörök a 8. évfolyamon
A1/2 szint
Témakörök
Család
Én és a családom.
Családi események, közös programok.
Családi ünnepek.
Konfliktusok a családban és azok kezelése.
Szerepek és feladatok a családban.
Otthon
Otthonom, szűkebb környezetem.
Lakóhelyiségek,
bútorok,
használati
eszközök a háztartásban.
Lakóhelyem, tágabb környezetem.
Otthonok a célnyelvi országban és a
nagyvilágban.
Lakáscsere, költözködés.
Kapcsolódási pontok
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: család és lakóhely.
Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.
Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás,
napirend.
Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás,
napirend.
Idő, időjárás
Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.
Időjárás különböző országokban.
Matematika: számok írása, olvasása,
állítások igazságának eldöntése, tapasztalati
adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.
Öltözködés
Évszakok és ruhadarabok.
Kedvenc ruháim.
Divat. Öltözködési normák.
Történelem, társadalmi és
ismeretek: öltözködés, divat.
Matematika: halmazok.
állampolgári
Iskola, barátok
Osztálytársaim, barátaim.
Tanórán kívüli közös programjaink.
Napirend.
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság,
szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
Ünnepek és szokások
Az én ünnepeim.
Ünnepek itthon és a nagyvilágban.
Ünnepi események megszervezése.
Technika, életvitel és gyakorlat; történelem,
társadalmi és állampolgári ismeretek:
hétköznapok, ünnepek.
Szabadidő, szórakozás
Szabadidős tevékenységek.
A televízió szerepe, televíziós műsorok.
Testnevelés és sport: sportok.
Ének–zene: zenehallgatás.
Dráma és tánc: színház, előadások.
Város, bevásárlás
Piac, bolhapiac.
Vásárlás.
Utazás, pihenés
Vakáció, nyaralás. Vakáció különböző
országokban.
Utazás belföldön és külföldön.
Szálláslehetőségek, nyaralóhelyek.
Kedvelt uticélok a célországban.
Utazás megszervezése és előkészítése,
közlekedés turistaként.
Városnéző körutak.
Zene, művészetek
Kiállítások, rendezvények, koncertek.
Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés,
vásárlás.
Hon- és népismeret: az én városom, falum.
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.
Hon- és népismeret: az én városom, falum, a
hazai táj, a világörökség elemei.
Ének-zene: zenehallgatás.
Dráma és tánc: színház, előadások.
Rajz és vizuális
kiállítások.
kultúra:
múzeumok,
Kommunikációs eszközök a 8. évfolyamon
A2/2 szint
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Bemutatkozás
Megszólítás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
Megszólítás és elköszönés írásban
2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Engedély, tiltás kifejezése
Javaslatot tenni és arra reagálni
Öröm és méreg kifejezése
Konfliktuskezelés
Érvelés kifejezőeszközei
3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Javaslat és arra reagálás
Felszólítás
Meghívás és arra reagálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Nem értés
Ellenőrzés értékelés a 8. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések.
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
rövidebb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap,
projektmunkák ellenőrzése.
9–10. évfolyam
(KER B1- szint)
Az első idegen nyelvből a gimnázium 10. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az
európai hatfokú skála második és harmadik szintjei közé, azaz egy A2-B1 közötti
tudásszintre. Ez lehetőséget ad az intenzív készségfejlesztésre, a felzárkózásra és a nyelvi
csoportok közös, de szükség szerint differenciált haladására és az egyéni szükségletek
figyelembe vételére is. Megfelelő alapul szolgál emellett ahhoz, hogy a továbbiakban minden
tanuló eljusson a gimnáziumi tanulmányok végén minimumként előírt B1 szintre.
A nyolcosztályos gimnázium nagy előnye, hogy a megszokott, biztonságos
környezetben marad a tanuló, és felnőtté válásáig zökkenőmentesen haladhat. Ugyanakkor ez
limitálja azoknak a körét, akikkel az idegen nyelven érintkezik, akikkel kipróbálhatja az
idegen nyelven való kommunikációt. Ezért itt még fontosabb a tanulócsoporton belül a párok
és csoportok gyakori változtatása és a lehető legtöbb külső forrás használata. Tudatosítani kell
az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit is, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló
nyelvtanulóvá válás útján.
A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat
érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs
technológiák használatára.
Ebben a nyelvtanítási szakaszban is fontosak a korosztályi sajátosságok. A tanárnak
figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával
szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók nyelvi
kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás sikerében
meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós
formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a
tanulók számára is átlátható értékelés.
Kívánatos, hogy az értékelés a fejlesztés tartalmának megfelelő nyelvi tevékenységek
során történjen. Ez biztosítja, hogy az értékelés valóban a képzési célokra irányuljon, és annak
megvalósulásáról adjon információt. Ezért az értékelés módját és kritériumait csakúgy, mint
az órai tevékenységeket
Fejlesztési egység
Hallott szöveg értése
Előzetes tudás
A2, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló
szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen,
személyes témákról van szó.
Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és közlések lényegét.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a
számára rendszeresen előforduló, ismerős témákról. Képes
megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan
megfogalmazott érveit két beszélő esetén.
Képes megérteni a legfontosabb információkat képekkel támogatott
hangzó anyagokban, amelyek az érdeklődési köréhez kapcsolódó
témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.
A fejlesztés tartalma
Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése.
Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd
vagy előadás főbb pontjainak megértése.
Egyszerű műszaki információk megértése.
Részletes, összetett útbaigazítás követése.
Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése.
Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerű nyelvezetű
hangfelvételek lényegének megértése.
A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző szavak
felismerése.
Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak
kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése,
szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés, magyarázat kérése.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Közlemények, párbeszédek, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televízióban és a
rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók.
Fejlesztési egység
Szóbeli interakció
Előzetes tudás
A2, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során
kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos
témákról.
Rövid beszélgetésekben vesz részt.
Kérdez és válaszol kiszámítható, mindennapi helyzetekben.
Egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzetében
spontán módon boldogulni.
Képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit
kifejezni érdeklődési körébe tartozó témákkal kapcsolatban.
Ismeri a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, és egyre
kevesebb zökkenővel alkalmazza ezeket.
Stílusában, regiszterhasználatában képes alkalmazkodni a
kommunikációs helyzethez.
A fejlesztés tartalma
Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén – időnként szavak, fordulatok ismétlését
vagy magyarázatát kérve.
Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés,
meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség).
Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit
csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszák).
Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere,
véleménycsere.
Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről.
Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk
beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése).
Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is (pl.
boltban, postán, bankban).
Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés.
Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása.
Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése időnként segítség
igénybevételével.
Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése.
Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven.
Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások
bevonása, a beszélgetés lezárása.
A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a
félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata.
A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra.
A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása.
A mindennapi témák, például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események
megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás.
Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása.
Az idegen nyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő
nyelvhasználat ismerős kontextusokban.
A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata.
A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése.
Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció.
Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek,
utasítások, interjúk, viták.
Fejlesztési egység
Összefüggő beszéd
Előzetes tudás
A2, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más
emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes arra, hogy begyakorolt szerkezetekkel a szintnek
megfelelő témakörökben kifejezze magát.
Tud érthetően, a folyamatoshoz közelítően beszélni.
Képes mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére
és szükség szerinti módosítására.
Képes arra, hogy egy gondolat vagy probléma lényegét
megközelítő pontossággal kifejtse.
A fejlesztés tartalma
Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a
gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával.
Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok
többnyire lineáris összekapcsolásával.
Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával.
Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása.
Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása.
Történet elmondása.
Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata.
Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról.
Részvétel előre megírt, ismerős témájú csoportos előadásban.
A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős
helyzetekben a mondanivaló kifejezésére.
Alapvető eszközök használata a közlés bevezetésére, kifejtésére és lezárására.
Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia
alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció
(önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák,
rapszövegek.
Fejlesztési egység
Olvasott szöveg értése
Előzetes tudás
A2, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a
szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében.
Megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat
egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési
köréhez kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy a szintnek
megfelelően szerkesztett szövegeket.
Képes felismerni az érvelés gondolatmenetét.
A fejlesztés tartalma
Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg
kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott
szövegekben.
Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is.
Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan
írt érvelő szövegekben.
Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben.
Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése.
Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése.
Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a
szövegértés során.
A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentésének
kikövetkeztetése.
Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben.
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám,
menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek,
újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő
szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek.
Fejlesztési egység
Íráskészség
Előzetes tudás
A2, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról,
amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és
konkrét információkra vonatkoznak.
Ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal
összekapcsolt mondatsorokban fejezi ki írásban.
Néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír minta
alapján az őt érdeklő, ismert témákról.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni
ismert, hétköznapi témákról;
tud írásban beszámolni eseményekről, élményeiről, érzéseiről,
benyomásairól és véleményéről;
képes írásbeli interakciót elkezdeni, fenntartani és befejezni;
tud jegyzetet készíteni olvasott és hallott köznyelvi szövegből,
illetve saját ötletről;
minták alapján képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő
szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető
stílusjegyeinek követésével.
A fejlesztés tartalma
Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról rövid, különálló
elemek lineáris összekapcsolásával.
Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás).
Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szövegben.
Érzések, gondolatok és reakciók rövid leírása; rövid vélemény írása indoklással.
Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak,
tanároknak).
Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).
Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése; online ügyintézés.
Életrajz írása.
Lényegre koncentráló leírás készítése.
Tényszerű információk összefoglalása.
Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése; saját ötlethez jegyzet
készítése.
Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése.
Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás.
Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / emailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány
szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása.
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg,
rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása).
Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése.
Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása.
Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban.
A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás,
internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor).
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus
képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat
tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internetes profilok; tényszerű információt
nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt ill. tetszést/nemtetszést
kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók;
egyszerű ügyintéző levelek/e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás,
visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések;
rövid leírások; jegyzetek, versek; rapszövegek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek,
paródiák.
B1 mínusz nyelvi szint.
A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az
számára rendszeresen előforduló, ismerős témákról folyik.
A mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogul, gondolatokat cserél,
véleményt mond, érzelmeit kifejezi és stílusában a kommunikációs
helyzethez alkalmazkodik.
A fejlesztés várt A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, folyamatoshoz
eredményei a két közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét megközelítő tartalmi
évfolyamos
pontossággal fejti ki.
ciklus végén
Megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó,
lényegre törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az
általános vagy részinformációkat.
A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket
fogalmazni, ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban
már kezdenek megjelenni műfaji sajátosságok és különböző
stílusjegyek.
9. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 98 óra
projekt: 10 (5 óra/ félév)
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 3 óra
prezentáció: 2 óra
Projekt/ első félév
Témakör:
Mein Lieblingstier
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát készítése, Basteln
Projekt/ második félév
Témakör:
Mein Lieblingsbuch, ein Lieblingsfilm, Theaer istdas Leben
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát, előadás ...
Témakörök a 9. évfolyamon
B1- /1szint
Témakörök
Témák
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye, életrajza. Személyes tervek.
Kapcsolódási pontok
Technika, életvitel és gyakorlat: család
és háztartás.
Etika: önismeret, ember az időben:
gyermekkor, ifjúság, felnőttkor,
öregkor, családi élet.
Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése.
Baráti kör.
Hasonlóságok és különbségek az emberek
között.
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a
célországokban.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és
gazdagok.
Környezetünk
A lakóhely és környéke (a lakás, a ház
bemutatása).
Időjárás, éghajlat.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely
és környék hagyományai, az én falum,
az én városom.
Földrajz: településtípusok.
Az iskola
Iskolarendszer nálunk és a célnyelvi
országokban.
Az iskolaválasztás szempontjai.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Iskolai hagyományok, osztálytalálkozó.
Történelem, társadalmi, és állampolgári
ismeretek: a tudás fogalmának
átalakulása, a tanulás technikái,
élethosszig tartó tanulás.
A munka világa
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák.
Jellemző női és férfi foglalkozások.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába
állás.
Önéletrajz, állásinterjú.
Technika, életvitel és gyakorlat:
pályaorientáció és munka.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Életmód nálunk és a célországokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: testi és
lelki egészség, balesetek megelőzése,
egészséges ételek.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
Biológia-egészségtan: egészséges
életmód.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Olvasás, újságok, rádió, tévé, számítógép,
internet. Hírek.
Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai,
lírai, drámai művek olvasása, a reklám
Az infokommunikáció szerepe a
mindennapokban. Kulturális élet nálunk és a
célországokban.
és a popzene új szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Ének-zene: népzene, klasszikus zene,
pop- zene.
Dráma és tánc: a szituáció alapelemei,
beszédre késztetés, befogadás,
értelmezés, különböző kultúrák
mítoszai, mondái.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Utazás, turizmus
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése,
megszervezése.
Turisztikai célpontok.
Nevezetességek a célnyelvi országokban.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek,
közlekedésbiztonság, fenntarthatóság,
környezettudatosság a közlekedésben.
Gazdaság és pénzügyek
A pénz szerepe a mindennapokban.
Vásárlás, bolt.
Szolgáltatások.
Fogyasztás.
Technika, életvitel és gyakorlat: család
és háztartás, tudatos vásárlás, pénzügyi
ismeretek.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi
alapjai, nyelvek és vallások, egyes
meghatározó jellegű országok
turisztikai jellemzői.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a jövedelem szerepe a
családban, kiadás, bevétel,
megtakarítás, hitel rezsi, zsebpénz.
Kommunikációs eszközök a 9. évfolyamon
B1-/1
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Köszönés, elköszönés
Köszönet és arra reagálás
Bemutatkozás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Akarat, kívánság, képesség
3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Javaslat és arra reagálás
Meghívás és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés
Nem értés
Fogalomkörök a 9. évfolyamon
B1-/1
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
múltidejűség (Präteritum, Perfekt)
jövőidejűség: jelen idő + időhatározó
Birtoklás kifejezése
birtokos eset
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
gyakoriság
időpont
elöljárószók időhatározó szerkezetekben
kötőszavak időhatározó tagmondatokban
Minőségi viszonyok
melléknévragozás
minőségre vonatkozó kérdőszavak
Esetviszonyok
birtokos eset
birtokos esettel álló elöljárószók
visszaható névmás (sich)
gyenge ragozású főnevek
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók
névmások
szórend a mondatban (többféle esetben álló bővítménnyel)
alárendelő mellékmondati szórend
vonatkozó névmási alárendelő mondatok
általánosító névmások
Ellenőrzés értékelés a 9. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
10. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 98 óra
irodalom: Mirjam Pressler: “Bitterschokolade”
film:”Good bye Lenin”
vizsgafelkészítés: 20 óra
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 6 óra
prezentáció: 2 óra
Témakör:
Svájc egy kiválasztott kanton megismerése,
történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális szempontok szerint
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát, ppt készítése
A10. évfolyamon “kisérettségi” vizsgát tesznek a tanulók: A2 és B1- szint
Az idegen nyelvi kiséérettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz
annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani.
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott
szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommuni-katív
készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és
ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten
külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem
mér.
A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az
Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen
nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga
középszintje az A2 és B1-, szinteknek felel meg.
Olvasott szöveg értése:
A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladat-nak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szövegben
•
•
•
a lényeget (a szöveg célját) megérteni,
eseménysorokat követni,
kulcsinformációkat megérteni
Nyelvhelyesség:
A vizsgázó képes
• az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére
és létrehozására mondat- és szövegszinten,
• gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére,
kiegészítésére és létrehozá-sára szövegszinten.
Hallott szöveg értése:
A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával
a szöveg
• témáját felismerni,
• lényegét megérteni,
• kulcsfontosságú szavait megérteni,
• legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,
• gondolatmenetét nagy vonalakban követni,
Iráskészség
A vizsgázó képes
• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs
helyzetek és szándékok című részt),
• a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni,
• a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,
• az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,
• egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,
• a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel
(pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,
• néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák
ellenére érthető legyen a mondanivaló,
• ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,
• meglévő szókincsét változatosan használni,
• a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi
eszközöket al-kalmazni
Beszédkészég:
vizsgázó képes
• a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat
megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),
• a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést
elkezdeni, fenntartani és befejezni),
• saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és
többnyire érthetően megnyilatkozni,
• egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,
• kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin felada-tokat megoldani (pl. vásárlás),
• érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,
• az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának
nagy részét egyszerűen kifejezni,
1. Személyes vonatkozások, család
A vizsgázó személye
Családi élet, családi kapcsolatok
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
2. Ember és társadalom
A másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
Ünnepek, családi ünnepek
Öltözködés, divat
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
3. Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
A városi és a vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Időjárás
4. Az iskola
Saját iskolájának bemutatása
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
5. A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
6. Életmód
Napirend, időbeosztás
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
Gyógykezelés (háziorvos)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
8. Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
Nyaralás itthon, illetve külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése,
9. Tudomány és technika
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Témakörök a 10. évfolyamon
B1- /2 szint
Témák
Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye.
Személyes tervek.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: család és
háztartás.
Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése.
Idősek és fiatalok a társadalomban.
Ünnepek.
Öltözködés, divat.
Hasonlóságok és különbségek az emberek
között, tolerancia.
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a
célországokban.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.
Etika: generációk kapcsolata, családi élet.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a jövedelem szerepe a
családban, kiadás, bevétel, megtakarítás,
hitel, rezsi, zsebpénz.
Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos
vásárlás.
Földrajz; biológia-egészségtan:
biotermékek.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely bemutatása.
Lakásfelújítás.
Időjárás, éghajlat.
Bútorok, berendezési tárgyak.
Vágyott/ideális tárgyak, környezet.
Technika, életvitel és gyakorlat:
fenntarthatóság, környezettudatosság
otthon és a lakókörnyezetben, víz és
energia- takarékosság, újrahasznosítás.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek. lakóhely és környék
hagyományai.
Biológia-egészségtan: élőhely,
életközösség, védett természeti érték,
változatos élővilág.
Földrajz: településtípusok; globális
problémák, életminőségek különbségei; a
Föld mozgása, az időjárás tényezői, a
Föld szépsége, egyedisége.
Az iskola
Az ismeretszerzés különböző módjai.
Tanulmányok külföldön.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a tudás fogalmának
átalakulása, a tanulás technikái,
élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
A munka világa
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák,
rutinok, kötelességek.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába
állás.
Álláshirdetések.
Jellemző tevékenységek a munkahelyen.
Külföldi munkavállalás.
Fiatal vállalkozók sikertörténetei.
Technika, életvitel és gyakorlat:
pályaorientáció és munka.
Életmód
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen
táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség
megőrzésében, diéta, fogyókúra).
Fitnesz.
Étkezési szokások.
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés éttermekben.
Gyakori betegségek, sérülések, baleset.
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos,).
Életmód nálunk és más országokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: testi és
lelki egészség, balesetek megelőzése,
egészséges ételek.
Biológia-egészségtan: testrészek,
egészséges életmód, a betegségek
ismérvei, fogyatékkal élők,
betegségmegelőzés, elsősegély.
Testnevelés és sport: a rendszeres
testedzés szerepe, relaxáció.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Sportolás, kedvenc sport, tömegsport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a
mindennapokban.
Kulturális élet nálunk és más országokban.
Zenei kultúra, híres zenészek a célnyelvi
országokból.
Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom: különböző
kultúrák mítoszai, mondái; a reklám és a
popzene új szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok, népi játékok,
a sport és olimpia története, példaképek
szerepe, sportágak jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus zene,
popzene.
Dráma és tánc: a szituáció alapelemei,
beszédre késztetés, befogadás,
értelmezés.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, autós
közlekedés, kerékpáros közlekedés.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése,
megszervezése.
Célnyelvi és más kultúrák.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek,
közlekedésbiztonság, fenntarthatóság,
környezettudatosság a közlekedésben.
Tudomány és technika
Az internet szerepe a magánéletben, a
tanulásban és a munkában.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek; fizika: tudománytörténeti
jelentőségű felfedezések, találmányok.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi
alapjai, nyelvek és vallások, egyes
meghatározó jellegű országok turisztikai
jellemzői.
Informatika: számítógépen keresztül való
kapcsolattartás, információ keresése, az
informatikai eszközöket alkalmazó
média, az elterjedt infokommunikációs
eszközök előnyei és kockázatai, a netikett
alapjai, élőszóval kísért bemutatók és
felhasználható eszközeik.
Gazdaság és pénzügyek
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. biztosító).
Üzleti világ, gazdaság. Fogyasztás.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: család és
háztartás, tudatos vásárlás, pénzügyi
ismeretek.
Matematika: alapműveletek, grafikonok
értelmezése.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a jövedelem szerepe a
családban, kiadás, bevétel, megtakarítás,
hitel rezsi, zsebpénz.
Kommunikációs eszközök a 10. évfolyamon
B1-/2
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Megszólítás
Köszönés, elköszönés
Köszönet és arra reagálás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Sajnálkozás
Öröm
Elégedettség, elégedetlenség
Csodálkozás
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Ellenvetés és visszautasítása
Akarat, kívánság, képesség
Ígéret
Szándék, terv
Feltételezés
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Események leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
Bizonyosság, bizonytalanság
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Tiltás, felszólítás
Javaslat és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
Tanácskérés és adás, ajánlattétel
Segítség felajánlása, elfogadása
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés, kérdésismétlés
Beszélgetési szándék jelzése, félbeszakítás, lezárás
Megerősítés
Körülírás, példa megnevezése
Fogalomkörök a 10. évfolyamon
B1-/2
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (Präsens, Präsens mit Vokalwechsel, Trennbare Verben, Verbativergänzung mit
sehen, hören, lassen)
múltidejűség (Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt)
személytelenség (es, sich-Verben)
műveltetés (lassen - Präsens, Präteritum)
szenvedő szerkezet, Vorgangspassiv (Präsens, Präteritum, Perfekt, mit bzw. ohne
Agensangabe)
szenvedő szerkezet, Zustandspassiv
Birtoklás kifejezése
Possessivpronomen
gehören + D.
von, -s
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
gyakoriság
időpont
időtartam
Mennyiségi viszonyok
számok
határozott mennyiség
határozatlan mennyiség
Minőségi viszonyok
fokozott melléknevek ragozása
névelő nélküli melléknévragozás
Modalitás
módbeli segédigék (Perfekt)
felszólítás
Esetviszonyok
névszók a mondatban (főnévként használt melléknevek)
melléknévből képzett főnevek
főnévből képzett melléknevek
igéből képzett főnevek
birtokos esettel álló elöljárók
Logikai viszonyok
alárendelések (Kausalsatz, Objektsatz Subjektsatz, Temporalsatz, Finalsatz (um+zu+Infinitiv)
feltételesség (Konditionalsatz (Indikativ) Präsens, Konjunktiv Präteritum und
Plusquamperfekt, Konditionalsatz mit „würde”, wäre, hätte)
mondatok több bővítménnyel
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók, kéttagú kötőszók
névmások
Függő beszéd
jelen idő, kijelentő mód
Ellenőrzés értékelés a 10. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
11–12. évfolyam
(KER B1 szint)
Az első idegen nyelvből a gimnázium 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az
európai hatfokú skála (KER) harmadik szintjére, azaz a B1 szintre. A 12. évfolyamon
lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését,
követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi
során használt értékelési szempontokat és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során;
illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is.
Az élő idegen nyelv jellegéből adódóan, a nyelvoktatásba tartalmát és céljait tekintve
minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési cél
beépíthető. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalattal és tudással
rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják,
nyelvi ismereteiknek köszönhetően pedig széleskörű információszerzésre és viszonyításra
képesek. A gimnáziumi évekre egységesen meghatározott témakörökhöz megadott
szempontok segítenek eligazodni abban, hogyan valósíthatók meg az idegen nyelvek oktatása
során a NAT-ban meghatározott fejlesztési célok, és hogyan fejleszthetők a
kulcskompetenciák a nyelvtanítás során. A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt
fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási
képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását
és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át.
A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat
érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák
használatára.
A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő
kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő
felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos
döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő
kiválasztásával és ok-okozati viszonyokat, következményeket feltáró feladatokkal.
Kívánatos, hogy az értékelés a fejlesztés tartalmának megfelelő nyelvi tevékenységek
során történjen. Ez biztosítja, hogy az értékelés valóban a képzési célokra irányuljon, és annak
megvalósulásáról adjon információt. Ezért az értékelés módját és kritériumait csakúgy, mint
az órai tevékenységeket A fejlesztés tartalma rovatban leírtaknak megfelelően célszerű
alakítani.
Fejlesztési egység
Hallott szöveg értése
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi
beszédet, ha az számára rendszeresen előforduló ismerős témákról
folyik.
Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről
szóló vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és
tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni
a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról.
Képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan
megfogalmazott érveit több beszélő esetén is.
Képes megérteni fontos információkat azokban a rádió- és
tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről,
illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha
viszonylag lassan és érthetően beszélnek.
Képes az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott
szövegek általános vagy részinformációinak megértésére.
A fejlesztés tartalma
A köznyelvi beszéd főbb fordulatainak megértése rendszeresen előforduló, ismerős témák
esetén.
A hallott szöveg gondolatmenetének nagy vonalakban való követése, egyes tényszerű
részinformációk megértése, amennyiben a beszéd világos, és ismerős kiejtéssel folyik.
Mindennapi társalgásban a világos beszéd követése szükség esetén visszakérdezések
segítségével.
Ismerős témájú lényegre törő előadás vagy beszéd követése.
Egyszerű műszaki információ megértése, részletes útbaigazítások követése.
Telefonbeszélgetésekben a főbb információk megértése.
Ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerűbb hangfelvételek
lényegének megértése.
Egyszerű nyelvezetű film követése, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök és
az események közvetítik.
A köznyelvi szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése.
A szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az időnként
előforduló ismeretlen szavak jelentésének kitalálása a szövegösszefüggésből, és a mondat
jelentésének kikövetkeztetése.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hosszabb használati utasítások, közlemények, párbeszédek, instrukciók, előadások, beszédek,
viták, interjúk, dalok, visszaemlékezések, rögzített telefonos szövegek, reklámok, tévé- és
rádióműsorok, filmelőzetesek, filmek.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Szóbeli interakció
B1 mínusz, azaz a tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a
mindennapi élet legtöbb helyzetével.
Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe
tartozó témákról.
Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben.
Stílusában, regiszterhasználatában legtöbbször alkalmazkodik a
kommunikációs helyzethez.
A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan
helyzetében is önállóan boldogulni.
Képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani és érvelni
érdeklődési körébe tartozó és általános témákról. Ismeri és
biztonsággal alkalmazza a leggyakoribb kommunikációs
forgatókönyveket.
Stílusában, regiszterhasználatában alkalmazkodni tud a
kommunikációs helyzethez.
Az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és
kommunikációs helyzetekben képes viszonylag zökkenőmentes
kommunikáció kezdeményezésére, fenntartására és lezárására
vizuális és verbális segédanyagok alapján.
A fejlesztés tartalma
Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül.
Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság,
aggodalom, öröm.
Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek
összehasonlítása.
A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel,
információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire.
Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film,
könyvek.
Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása,
véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.
Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata.
Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése.
Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a
hatóságokkal külföldi látogatás során.
Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat).
Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz,
reklamáció.
Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni).
Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek
megadása orvosnál).
Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel.
Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások
bevonása, beszélgetés lezárása.
Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése,
félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata.
A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi
megfelelőik semleges stílusban való használatával.
Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása.
A mindennapi témák, például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események
megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása.
Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat.
A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata.
Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció.
A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Összefüggő beszéd
B1 mínusz, azaz a tanuló már változatosabban és részletesebben
tudja bemutatni a családját, más embereket, lakóhelyét,
tanulmányait, iskoláját stb.
A tanuló képes a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek
segítségével az ismerős témakörökben a folyamatos önkifejezésre.
Tud érthetően és folyamatosan beszélni, képes mondanivalójának
tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére és szükség
szerinti módosítására.
Képes egy gondolat vagy probléma lényegét tartalmilag pontosan
kifejteni.
Képes az érettségi vizsga részletes követelményeiben megadott
témakörökben és kommunikációs helyzetekben önálló
megnyilatkozásra, témakifejtésre (gondolatok, vélemény) vizuális
és verbális segédanyagok alapján.
A fejlesztési tartalma
Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris
összekapcsolásával.
Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok
lineáris összekapcsolásával.
Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával.
Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása.
Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók
megfogalmazása.
Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása.
Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata.
Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról.
Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról.
Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása,
alkalmazása.
Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén.
Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat.
A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé
begyakorolt helyzetekben.
A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel.
Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása.
Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg,
érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek
bemutatása, versek, rapszövegek.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Olvasott szöveg értése
B1 mínusz, azaz a tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt,
érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő
gondolatait.
Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő
stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek
jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni.
A tanuló képes megérteni a nagyrészt közérthető nyelven írt,
érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegeket.
Követi az írott véleményt, érvelést, képes ezekből a lényeges
részinformációkat kiszűrni.
Képes az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek fontos
általános vagy részinformációinak megértésére.
A fejlesztés tartalma
A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott
szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban.
A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is.
A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben.
A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben.
A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése.
A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy
sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni.
Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése.
Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése.
Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés
során.
A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből,
illetve több szövegből.
Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés
során.
Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a
szövegösszefüggés alapján.
Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám,
menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek,
újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő
szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek.
Fejlesztési egység
Íráskészség
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket
fogalmaz ismert, hétköznapi témákról.
Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről,
benyomásairól és véleményéről.
Írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi.
Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve
saját ötleteiről.
Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert
műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek
követésével.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes részletesebb, összefüggő és tagolt szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról.
Tud eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és
véleményéről írásban beszámolni, valamint véleményét alá tudja
támasztani.
A tanuló képes hatékony írásbeli interakciót folytatni.
Tud jegyzetet készíteni olvasott vagy hallott, érdeklődési köréhez
tartozó szövegről, illetve saját ötleteiről.
Képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket
létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek
alkalmazásával.
Jártasságot szerez a középszintű érettségi íráskészséget mérő
feladatainak megoldásában és az értékelésükre használt
kritériumok alkalmazásában.
A fejlesztés tartalma
Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó,
ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával.
Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal
kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet.
Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása pl. barátoknak, szolgáltatóknak,
tanároknak.
Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).
Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés.
Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése.
Riport, cikk, esszé írása.
Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése.
Saját ötletekről jegyzet készítése.
Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra
való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása.
Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése.
Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata.
Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / emailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány
szókincsbeli és helyesírási sajátosság).
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg,
rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása).
Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése.
Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése, és saját írásában való alkalmazása.
Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése.
Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása.
A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás,
internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor).
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, kérdőívek; listák; hagyományos és
elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek;
személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internetes profilok;
tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt,
ill. tetszést / nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort
tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tudakozódás,
megrendelés, foglalás, visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések,
mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások,
versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.
A fejlesztés várt
eredményei a
két évfolyamos
ciklus végén
B1 nyelvi szint.
A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a
köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. A tanuló képes
önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet
legtöbb,
akár
váratlan
helyzetében
is.
Stílusában
és
regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.
A tanuló ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és
szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos,
érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő.
A tanuló képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes
részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési
köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.
A tanuló több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő
szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról.
Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és
különböző stílusjegyek.
A tanuló nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga szintjének és
követelményeinek.
11. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 98 óra
irodalom: Leonhard Thoma:
“DasWunderhaus und andere Geschichten” 4 óra
film: “Die Welle”6 óra
Témakörök a 11. évfolyamon
B1/1
Témák
Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
Technika, életvitel és gyakorlat: család és
A tanuló személye, életrajza, életének fontos háztartás.
állomásai.
Személyes tervek.
Etika: generációk kapcsolata, családi élet.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai.
Otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Ember és társadalom
Baráti kör.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal,
felnőttekkel.
Generációk egymás mellett élése.
Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.
Hasonlóságok és különbségek az emberek
között.
Kommunikáció emberek között.
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi
szokások
nálunk
és
a
célországokban.
Multikulturalitás.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a jövedelem szerepe a
családban, kiadás, bevétel, megtakarítás,
hitel, rezsi, zsebpénz.
Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos
vásárlás.
Földrajz; biológia-egészségtan:
biotermékek.
Környezetünk
Jelenségek környezetünkben (graffiti).
Környezetünk most és a jövőben.
Technika, életvitel és gyakorlat:
fenntarthatóság, környezettudatosság
otthon és a lakókörnyezetben, víz és
energia- takarékosság, újrahasznosítás.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek. lakóhely és környék
hagyományai.
Biológia-egészségtan: élőhely,
életközösség, védett természeti érték,
változatos élővilág.
Földrajz: településtípusok; globális
problémák, életminőségek különbségei; a
Föld mozgása, az időjárás tényezői, a
Föld szépsége, egyedisége.
Az iskola
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe,
fontossága.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Szakképzés.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a tudás fogalmának
átalakulása, a tanulás technikái,
élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
A munka világa
Technika, életvitel és gyakorlat:
Diákmunka, nyári munkavállalás.
pályaorientáció és munka.
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák,
rutinok, kötelességek.
Optimális munkafeltételek.
Szakképzés, gyakorlati munkahely.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába
állás.
A munka világa most és a jövőben.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Technika, életvitel és gyakorlat: testi és
lelki egészség, balesetek megelőzése,
egészséges ételek.
Testnevelés és sport: a rendszeres
testedzés szerepe, relaxáció.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
A művészetek szerepe a mindennapokban.
Kultúra, kulturális projektek.
Olvasás, számítógép, internet.
Könyv- és szövegírás.
Szemelvények irodalmi szövegekből.
Az
infokommunikáció
szerepe
mindennapokban.
Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom: különböző
kultúrák mítoszai, mondái; a reklám és a
popzene új szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.
a
Testnevelés és sport: táncok, népi játékok,
Kulturális élet nálunk és más országokban.
a sport és olimpia története, példaképek
szerepe, sportágak jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus zene,
popzene.
Dráma és tánc: a szituáció alapelemei,
beszédre késztetés, befogadás,
értelmezés.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Tudomány és technika
Kommunikációs eszközök régen és ma.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi
életben.
Az internet szerepe a magánéletben, a
tanulásban és a munkában
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek; fizika: tudománytörténeti
jelentőségű felfedezések, találmányok.
Informatika: számítógépen keresztül való
kapcsolattartás, információ keresése, az
informatikai eszközöket alkalmazó
média, az elterjedt infokommunikációs
eszközök előnyei és kockázatai, a netikett
alapjai, élőszóval kísért bemutatók és
felhasználható eszközeik.
Kommunikációs eszközök a 11. évfolyamon
B1/1
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Megszólítás
Köszönés, elköszönés
Köszönet és arra reagálás
Bemutatkozás, bemutatás
Megszólítás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Öröm
Elégedettség, elégedetlenség
Csodálkozás
Csalódás
Meglepődés
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Ellenvetés és visszautasítása
Javaslattétel
Kompromisszum
Vélemény megindokolása
Magyarázat
Akarat, kívánság, képesség
Szokás, kedvtelés.
Szándék, terv
Összehasonlítás
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
múltbeli és jövőbeli események leírása
Események leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
Bizonyosság, bizonytalanság
Ok és következmény leírása
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Felszólítás
Javaslat és arra reagálás
Tanácskérés és adás, ajánlattétel
6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés, kérdésismétlés
Nem értés
Beszélgetési szándék jelzése, félbeszakítás, lezárás
Megerősítés
Körülírás, példa megnevezése
Fogalomkörök a 11. évfolyamon
B1/1
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (Präsens, Präsens mit Vokalwechsel, Trennbare Verben)
múltidejűség (Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt)
személytelenség (es, sich-Verben)
Szenvedő szerkezet (Präsens)
Birtoklás kifejezése
birtokos eset
Possessivpronomen
gehören + D.
von, -s
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
időpont
időtartam (időhatározók)
Mennyiségi viszonyok
számok
határozott mennyiség
határozatlan mennyiség
Minőségi viszonyok
melléknevek, melléknévragozás
Modalitás
módbeli segédigék
felszólítás
Esetviszonyok
névszók a mondatban
főnévként használt melléknevek
részes esettel álló igék
birtokos eset
részes eset
Logikai viszonyok
alárendelések (Kausalsatz, Objektsatz Subjektsatz, Temporalsatz, Finalsatz (um+zu+Infinitiv)
feltételesség (Konditionalsatz (Indikativ) Präsens, Konditionalsatz mit „würde”, wäre, hätte)
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók
névmások
Függő beszéd
jelen idő, kijelentő mód
Ellenőrzés értékelés a 11. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
12. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 83 óra
irodalom: Thomas Fuchs: “Unter Freuden” 4 óra
film: Caroline Link: “Jenseits der stille”6 óra
Témakörök a 12. évfolyamon
B1/2
Témák
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Kapcsolódási pontok
Technika, életvitel és gyakorlat:
család és háztartás.
Etika: generációk kapcsolata,
családi élet.
Ember és társadalom
Baráti kör. A barátság jelentősége.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal,
felnőttekkel.
Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.
Öltözködés, divat, új ruhadarabok és second hand.
Hasonlóságok és különbségek az emberek között.
Fogyatékkal élők.
Példaképek.
Társadalmi jelentőségű témák (emberi jogok, béke,
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és
gazdagok.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a
jövedelem szerepe a családban,
kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel,
rezsi, zsebpénz.
igazság).
Konfliktusok és kezelésük.
Technika, életvitel és gyakorlat:
Társadalmi rendszer a célnyelvi országokban (pártok, tudatos vásárlás.
választójog).
Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
Földrajz; biológia-egészségtan:
biotermékek.
Környezetünk
Az otthon, a lakószoba bemutatása.
Technika, életvitel és gyakorlat:
fenntarthatóság,
környezettudatosság otthon és a
lakókörnyezetben, víz és energiatakarékosság, újrahasznosítás.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek. lakóhely és
környék hagyományai.
Földrajz: településtípusok; globális
problémák, életminőségek
különbségei; a Föld mozgása, az
időjárás tényezői, a Föld szépsége,
egyedisége.
Az iskola
Az ismeretszerzés különböző módjai.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a tudás
fogalmának átalakulása, a tanulás
technikái, élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
Életmód
Táplálkozás most és a múltban.
Ételek, receptek, sütés-főzés.
Érzelmek és kifejezésük.
Álmok, a valóság és az álmok összefüggése.
Technika, életvitel és gyakorlat:
testi és lelki egészség, balesetek
megelőzése, egészséges ételek.
Biológia-egészségtan: testrészek,
egészséges életmód, a betegségek
ismérvei, fogyatékkal élők,
betegségmegelőzés, elsősegély.
Testnevelés és sport: a rendszeres
testedzés szerepe, relaxáció.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Képregények.
Barátság ábrázolása a filmművészetben.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom:
különböző kultúrák mítoszai,
mondái; a reklám és a popzene új
szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok, népi
játékok, a sport és olimpia története,
példaképek szerepe, sportágak
jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus
zene, popzene.
Dráma és tánc: a szituáció
alapelemei, beszédre késztetés,
befogadás, értelmezés.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Utazás, turizmus
Turisztikai célpontok.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek,
közlekedésbiztonság,
fenntarthatóság,
környezettudatosság a
közlekedésben.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi
alapjai, nyelvek és vallások, egyes
meghatározó jellegű országok
turisztikai jellemzői.
Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés.
Technikai eszközök a jelenben és a múltban.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Fiatal kutatók.
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a
munkában.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; fizika:
tudománytörténeti jelentőségű
felfedezések, találmányok.
Gazdaság és pénzügyek
A pénz szerepe a mindennapokban.
Vásárlás.
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.
Fogyasztás, árucikkek, globalizáció.
Fogyasztás, régi és új termékek.
Vásárlás, csere, vétel és eladás.
Reklámok, reklámok hatása.
Technika, életvitel és gyakorlat:
család és háztartás, tudatos vásárlás,
pénzügyi ismeretek.
Informatika: számítógépen
keresztül való kapcsolattartás,
információ keresése, az
informatikai eszközöket alkalmazó
média, az elterjedt
infokommunikációs eszközök
előnyei és kockázatai, a netikett
alapjai, élőszóval kísért bemutatók
és felhasználható eszközeik.
Matematika: alapműveletek,
grafikonok értelmezése.
Történelem, társadalmi és
Ismert márkák a célnyelvi országokban.
állampolgári ismeretek: a
jövedelem szerepe a családban,
kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel
rezsi, zsebpénz.
Kommunikációs eszközök a 12. évfolyamon
B1/2
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Megszólítás
Köszönés, elköszönés
Köszönet és arra reagálás
Megszólítás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
Együttérzés és arra reagálás
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Érzelmek kifejezése
Öröm
Elégedettség, elégedetlenség
Csodálkozás
Kételkedés
Panasz
Ellenszenv
Bosszúság
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Vélemény elmondása
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Irreális események leírása
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Tetszés/nemtetszés mértéke
Korlátozás
Közömbösség vmi iránt
Ellenvetés és visszautasítása
Akarat, kívánság, képesség
Feltétel
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Események leírása
Felsorolások
Okok, következmények leírása
Információkérés, információadás
Összefüggések leírása
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
Bizonyosság, bizonytalanság
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Tiltás, felszólítás
Javaslat és arra reagálás
Tanácskérés és adás, ajánlattétel
Segítség felajánlása, elfogadása
6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés, kérdésismétlés
Beszélgetési szándék jelzése, félbeszakítás, lezárás
Megerősítés
Körülírás, példa megnevezése
Fogalomkörök a 12. évfolyamon
B1/2
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (Präsens, Präsens mit Vokalwechsel, Trennbare Verben)
múltidejűség (Präteritum, Perfekt)
jövőidejűség
műveltetés (lassen - Präsens, Präteritum)
Szenvedő szerkezet (Präsens, Präteritum)
Birtoklás kifejezése
birtokos névmások
birtokos eset
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
gyakoriság
időpont
időtartam
Mennyiségi viszonyok
számok
határozott mennyiség
határozatlan mennyiség
hasonlítás (je ... desto)
Minőségi viszonyok
melléknevek fokozása
melléknévragozás (erős ragozás)
fokozott melléknév ragozása
Modalitás
módbeli segédigék
felszólítás
Esetviszonyok
névszók a mondatban
részes esettel álló elöljárók
gyenge ragozású főnevek
Logikai viszonyok
alárendelések (Temporalsatz, Kausalsatz, Objektsatz Subjektsatz, Konsekutivsatz,
Temporalsatz, Relativsatz, irreale Vergleichssätze) Finalsatz (um+zu+Infinitiv)
feltételesség (Präsens, Plusquamperfekt, Konditionalsatz mit „würde”, wäre, hätte)
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók (kéttagú kötőszók)
Főnévi igenévi szerkezetek (sein + zu + inf., haben + zu + Inf, brauchen zu + Inf.)
névmások
Függő beszéd
jelen idő, kijelentő mód
Ellenőrzés értékelés a 12. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
11–12. évfolyam
fakultáció
(KER B2 szint)
évfolyam
óraszám
11.
2
12.
3
A 11-12. évfolyamon fakultációs jeretben folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a
tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Az élő idegen
nyelv jellegéből adódóan a nyelvoktatásba tartalmát és céljait tekintve minden egyéb
kulcskompetencia és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A
középiskolai tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalattal és tudással rendelkeznek
ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi
ismereteiknek köszönhetően széleskörű információszerzésre és viszonyításra is képesek. A
középiskolai évekre egységesen meghatározott témakörökhöz a megadott szempontok
segítenek eligazodni abban, hogyan valósíthatók meg az idegen nyelvek oktatása során a
NAT-ban meghatározott fejlesztési célok, és hogyan fejleszthetők a kulcskompetenciák a
nyelvtanítás során. A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás
tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell
rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését
további tanulmányaik vagy munkájuk során, valamint egész életükön át.
Az első idegen nyelvből a gimnázium 12. évfolyamának végére a fakultációra járó
tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála (KER) negyedik szintjére, azaz a B2
szintre. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók felkészülhessenek
igényeik szerint a középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára. Megismerjék a nyelvi
érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat;
megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat és alkalmazni tudják azokat
önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatok
megoldásában is.
Növeli a motivációt, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő
tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák
használatára.
A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő
kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő
felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos
döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő
kiválasztásával és az ok-okozati viszonyokat, követelményeket feltáró feladatokkal.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Hallott szöveg értése
B1, azaz a tanuló már megért lényeges információkat, amelyek olyan
ismert témákhoz kapcsolódnak, mint pl. a munka, az iskola, a
szabadidő.
Ki tudja szűrni a fontos információkat azokból a rádió- és
tévéadásokból, amelyek aktuális eseményekről vagy érdeklődési
körének megfelelő témáról szólnak.
A köznapi és tanulmányi életben elhangzó hosszú beszédek megértése,
A tematikai egység
ha normális beszédtempóban erős akcentus nélkül beszélnek.
nevelési-fejlesztési
Konkrét és elvont témájú üzenetek megértése, amelyek a mindennapi
céljai
élet, illetve a tanulmányi munka során előfordulhatnak.
Az összetettebb érvelés követése, amennyiben a téma viszonylag
ismerős, és a beszéd menete jól követhető.
Az anyanyelvű beszélők közötti társalgás viszonylag könnyed
követése.
Az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott szövegek
általános és részinformációinak megértése.
A fejlesztés tartalma
A mindennapi társalgásban és a tanulás során elhangzó összetett álláspontok lényegének
megértése.
A normális beszédtempójú és erős akcentus nélküli köznyelvi beszéd és tanulmányokkal
kapcsolatos előadás főbb pontjainak megértése.
Konkrét és elvont témájú, a mindennapi és a tanulmányi munka során előforduló standard
dialektusú bejelentések és üzenetek megértése.
Rádiós dokumentumműsor és egyéb felvett vagy közvetített hanganyagok megértése standard
dialektus esetén.
Konkrét és elvont témájú hírműsorok, dokumentumfilmek, televíziós műsorok, színdarabok,
beszélgetőműsorok megértése.
Részletes, összetett érvelés megértése ismerős téma esetén.
Anyanyelvű beszélők közötti társalgás viszonylag könnyed követése.
A beszélő hangulatának, hangszínének, nézeteinek és attitűdjeinek megértése.
A szövegértési stratégiák alkalmazása, pl. szöveghallgatáskor a főbb pontok keresése.
A megértés ellenőrzése kontextuális jelek segítségével.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Közlemények, párbeszédek, üzenetek, bejelentések (pályaudvaron, repülőtéren stb.),
televíziós és rádiós hírek, beszélgetőműsorok, színdarabok, dokumentumfilmek,
hangfelvételek, rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok),
telefonbeszélgetések, tanulmányokkal kapcsolatos előadások, prezentációk, beszélgetések,
riportok, élő interjúk, filmek, anyanyelvűek közti társalgás.
Fejlesztési cél
Szóbeli interakció
Előzetes tudás
B1, azaz a tanuló elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely
külföldi utazás során adódik.
Előkészület nélkül részt tud venni a személyes jellegű vagy érdeklődési
körének megfelelő, ismert vagy mindennapi témáról folytatott
társalgásban (pl. család, szabadidő, munka, utazás, aktuális
események).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Folyékony, helyes és hatékony nyelvhasználat általános és
tanulmányokkal kapcsolatos témák széles körében.
Gondolatok, vélemény és érvek, valamint az érzelmek különböző
fokozatainak pontos kifejezése.
Hatékony részvétel a mindennapi és a tanulás során előforduló
vitahelyzetekben.
Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban,
regiszterhasználatban.
Az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és
kommunikációs helyzetekben zökkenőmentes kommunikáció
kezdeményezése, fenntartása és lezárása vizuális és verbális
segédanyagok alapján.
A fejlesztés tartalma
Társalgásban való részvétel mindennapi, tanulmányi, iskolai vagy szabadidővel kapcsolatos
témák körében.
Érzelmek különböző fokozatainak árnyalt kifejezése, események, élmények személyes
jelentőségének kifejezése.
Gondolatok, problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, alternatív javaslatok
értékelése mindennapi és általános érdeklődésre számot tartó témák esetén.
A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való aktív részvétel,
információcsere, nézetek kifejtése, indoklása, rákérdezés mások nézeteire, reagálás azokra.
Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása,
véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.
Vitákban saját érvek pontos, meggyőző indoklása, bizonyítása példákkal.
A partner érveinek felismerése, elfogadása vagy meggyőző cáfolata, ellenérvek pontos
megfogalmazása, indoklása és példákkal való bizonyítása.
Közös munka során a részletes utasítások megbízható megértése, megbeszélése, a partner
véleményének kikérése.
Szolgáltatások kapcsán felmerülő nézeteltérések megvitatása és hatékony megoldása.
Összetett információ és tanács megértése és cseréje.
Több forrásból származó információk és érvek összegzése, bemutatása, megvitatása.
Hatékony részvétel interjúban, folyamatos kezdeményezés, gondolatok kifejtése,
tapasztalatokról való beszámolás, saját kérdések megfogalmazása.
Anyanyelvű beszélők között zajló élénk eszmecsere megértése és bekapcsolódás a
beszélgetésbe.
Ismerős és általános témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása,
mások bevonása, a beszélgetés lezárása, egymás kölcsönös megértésének elősegítése.
Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése,
félreérthető megfogalmazások javítása, körülírás, szinonimák használata.
A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása.
A kommunikációs távolság felmérése, az általános udvariassági szabályok ismerete és
alkalmazása.
Állítások és közbeszólások kommentálása, ezáltal az eszmecsere kibontakozásának
elősegítése.
Ismerős témában a beszélgetés menetének terelése, a megértés megerősítése, mások bevonása
a beszélgetésbe.
Természetes, jó nyelvhelyességgel való kommunikáció a körülményeknek megfelelő
stílusban.
Mondanivaló helyzethez és körülményekhez igazítása, gondolatok közötti viszonyok pontos,
hatékony jelzése.
A legtöbb általános témában jó szókincs, rugalmas használat, lexikai pontosság.
Állandósult szókapcsolatok használata azért, hogy időt nyerjen és megtartsa a szót, amíg
megfogalmazza mondanivalóját.
Viszonylag magas szintű grammatikai biztonság, értelemzavaró hibák nélkül.
Meglehetősen egyenletes beszédtempó, időnkénti habozással.
Tiszta, természetes kiejtés és hanglejtés.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.
A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások.
Személyes és telefonos társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciós és informális
párbeszéd, utasítás, interjú, vita, szerep eljátszása.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Összefüggő beszéd
B1, azaz a tanuló már el tudja mesélni egyszerű mondatokkal
élményeit, álmait, reményeit, céljait.
Röviden meg tudja magyarázni és indokolni a véleményét.
El tud mondani eseményeket, történeteket, tartalmat, és véleményt tud
nyilvánítani ezekről.
Világos, szisztematikusan kifejtett leírás és bemutatás, előadás tartása
az érdeklődési körhöz és a tanulmányokhoz kapcsolódó témák széles
skálájában.
A fontos gondolatok megfelelő kiemelése, és a mondanivaló
alátámasztása példákkal, érvekkel.
Annak megtervezése, hogy mit és milyen eszközökkel mondjon,
valamint a hallgatóságra tett hatás figyelembe vétele.
Képesség természetes módon eltérni egy előre elkészített szövegtől.
Az érettségi vizsga részletes követelményeiben megadott
témakörökben és kommunikációs helyzetekben önálló
megnyilatkozás, témakifejtés (gondolatok, vélemény) vizuális és
verbális segédanyagok alapján.
A fejlesztés tartalma
Szisztematikusan kifejtett előadás bemutatása, a fontos gondolatok kiemelése.
Érvek sorba rendezése, főbb pontok megfelelő kiemelése és a gondolatok alátámasztása
példákkal, érvekkel.
Tényszerű és irodalmi szövegek összefoglalása, megjegyzések hozzáfűzése.
Világos, folyékony, rögtönzött, a hallgatóság számára egyértelmű bejelentések kifejezése a
legtöbb általános témában.
A különböző alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése.
Ellentétes nézetek és a főbb gondolatok megvitatása.
Egy film vagy színdarab cselekményének és az események sorozatának összefoglalása.
Kivonatok készítése olyan hírműsorokból, interjúkból vagy dokumentumfilmekből, amelyek
véleményeket, érveket és eszmecserét tartalmaznak.
Mondanivaló megtervezése, beszéd eszközeinek kiválasztása.
Ismerős szituációkban folyékony és könnyed nyelvhasználat.
Hallgatóságra tett hatás figyelembevétele.
Aktuális témával kapcsolatos nézőpontok elmagyarázása.
Szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok, valamint botlások és hibák kompenzálása és
kijavítása körülírással és átfogalmazással.
Jellegzetes hibák feljegyzése, és a beszéd tudatos ellenőrzése a hibák alapján.
Természetes eltérés az előre elkészített szövegtől, reagálás a hallgatóság által felvetett
szempontokra, a prezentációt követő kérdések megválaszolása.
Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
Leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadások, prezentációk
(önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, párbeszéd és
társalgás, nyilvános viták és eszmecserék, telefonbeszélgetés, szerep eljátszása, versek,
rapszövegek.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Olvasott szöveg értése
B1, azaz a tanuló képes a főként standard nyelven megírt,
tevékenységéhez, tanulásához kapcsolódó szövegek megértésére.
Magánlevélben megérti az események, érzelmek és kívánságok
leírását.
Az érdeklődési körhez kapcsolódó szövegek elolvasása és megértése.
Hosszú és összetett szövegeket gyorsan átolvasása, a lényeges
részletek megtalálása.
A tematikai egység Önálló olvasás, az olvasási stílus és sebesség változtatása a különböző
nevelési-fejlesztési szövegeknek és céloknak megfelelően.
Bonyolultabb és hosszabb szövegekben is az író álláspontjának,
céljai
nézőpontjának megértése.
Az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek fontos általános
és részinformációinak megértése.
A fejlesztés tartalma
Az érdeklődési köréhez és tanulmányaihoz kapcsolódó levelezés, hírek, cikkek elolvasása és a
lényeg megértése.
Érdeklődésével és tanulmányaival kapcsolatos hosszú, összetett utasítások, feltételek és
figyelmeztetések megértése.
Különböző tantárgyakkal kapcsolatos cikkek megértése esetenként szótár használatával.
Az önálló olvasás fejlesztése, olvasási stílus és sebesség változtatása a különböző
szövegeknek és céloknak megfelelően.
A megfelelő források szelektív használata.
Témák széles körében hírek, cikkek és beszámolók tartalmának és fontosságának gyors
meghatározása és annak eldöntése, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni.
Az író álláspontjának, nézőpontjának megértése napjaink problémáival foglalkozó cikkekben
és beszámolókban.
Széles körű szókincs kialakítása.
Ismeretlen kifejezések, fordulatok kezelése, a jelentés szövegkörnyezetből,
szövegösszefüggésből való kikövetkeztetésével.
Online és hagyományos, egy- és kétnyelvű szótárak használata.
Kortárs irodalmi prózai szövegek megértése.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
Utasítások, instrukciók (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés,
reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), tájékoztató táblák, utcai és filmfeliratok,
játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),
internetes honlapok, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek,
képregények, tantárgyakkal kapcsolatos szövegek, cikkek, publicisztikai írások, tantárgyakkal
kapcsolatos forrásirodalom, beszámolók, elbeszélő szövegek, modern szépirodalmi szövegek.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Írás
B1, azaz a tanuló tud egyszerű, folyamatos szöveget alkotni ismerős,
érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról.
Be tud számolni élményeiről és benyomásairól.
Világos, részletes szövegek írása érdeklődési körrel és tanulmányokkal
kapcsolatos számos témakörben és műfajban.
Érveik gondolatok és vélemény kifejtése elvont témákról is.
A tematikai egység
Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek
nevelési-fejlesztési
feljegyzése.
céljai
Az adott műfaj hagyományainak követése.
Jártasság az érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldásában és
az értékelésükre használt kritériumok alkalmazásában.
A fejlesztés tartalma
Világos, részletes szövegek írása számos témakörben.
Több forrásból származó adatok és érvek összegzése és értékelése, a fontos gondolatok
érthető közlése.
Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek, információt közlő
feljegyzések/üzenetek írása a mindennapi életében szerepet játszó embereknek.
Hírek, nézetek hatékony kifejtése, reagálás mások nézeteire.
Esszé, beszámoló, riport, film-, könyv-, színdarab-ismertető írása.
A különböző érzelmi fokozatok kifejezése, továbbá az események és élmények személyes
jelentőségének kiemelése levelezésben.
Megjegyzések megfogalmazása a levelezőpartner híreivel és nézeteivel kapcsolatban.
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés, pl. vers, elbeszélés, történet írása, illetve
átírása.
Gondolatokról és problémamegoldásokról értékelés készítése.
Részletes leírás készítése valóságos vagy képzelt eseményekről és élményekről.
Érvelés rendezett kifejtése egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, a különböző
alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése.
A lényeges pontok és alátámasztó gondolatok hangsúlyozása, a több forrásból származó
információk és érvek szintetizálása.
A gondolatok közötti kapcsolat világos, összefüggő jelölése, az adott műfaj hagyományainak
követése.
Levelek, cikkek, beszámolók, történetek világos, a szöveg jól definiált tartalmú bekezdésekre
tagolása, bekezdések szerkesztése, szövegszerkesztés: bevezetés, kifejtés, lezárás.
Kötőszavak, kifejezések hatékony használata a szöveg logikájának megvilágítására és a
könnyebb megértés támogatására.
Saját írásmű tudatos ellenőrzése, javítása; a félreértést okozó hibák helyesbítése.
A szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok kompenzálása körülírással és átfogalmazással.
A mondanivaló alátámasztása vizuális eszközökkel (pl. rajz, ábra, diagram, térkép).
Az írásmű stílusának magabiztos megválasztása, a formális, neutrális és informális stílus
stíluselemeinek alkalmazása.
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.
Felkészülés az érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldására, és az értékelésükre
használt kritériumok megismerése.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív, listák, hagyományos és elektronikus
képeslapok, képaláírások, emlékeztetők írása, jegyzetek készítése, diktált üzenetek leírása,
SMS-ek/MMS-ek, ügyintézéssel kapcsolatos vagy személyes információt tartalmazó
levelezés postai levélben, faxon, elektronikusan (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás,
visszaigazolás), tetszést/nem tetszést kifejező üzenetek, elektronikus informális műfajok, pl.
blog, fórum, bejegyzések közösségi oldalakon, megállapodások, szerződések, közlemények
szövegének egyeztetése, cikkek írása magazinok, újságok és hírlevelek számára,
cselekvéssort tartalmazó instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, jellemzések, leírások,
jegyzetek, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák, poszterek
készítése.
A fejlesztés várt
eredményei a
két évfolyamos
ciklus végén
B2 szintű nyelvtudás.
A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú,
köznapi vagy tanulmányaihoz kapcsolódó beszélgetések
gondolatmenetét.
Aktívan részt vesz az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben,
meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Folyamatos és
természetes módon olyan szintű interakciót tud folytatni anyanyelvű
beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő.
Világos, részletes leírást ad az érdeklődésével kapcsolatos témák széles
köréről. Ki tudja fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontját, és
el tudja mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait.
Elolvas a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat,
amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek.
Megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket.
Több műfajban is képes világos, részletes szöveget alkotni különböző
témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális
témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó
előnyöket és hátrányokat.
Nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga emelt szintjének és
követelményeinek.
11. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 64 óra
projekt: Almanya - Willkommen in Deutschland /Buch und Film: 8 óra
Témakörök a 11. évfolyamo / fakultáció
B2/1
Témák
Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Technika, életvitel és gyakorlat:
család és háztartás.
Ember és társadalom
Baráti kör.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal,
felnőttekkel.
A fiatalok helyzete a modern társadalomban.
A fiatalok nálunk és a célországban. A fiatalok jogai,
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés,
fogyatékkal élők, szegények és
gazdagok.
Etika: önismeret, ember az időben:
gyermekkor, ifjúság, felnőttkor
öregkor, családi élet.
Történelem, társadalmi és
lehetőségei, kötelezettségei. Viselkedési normák.
Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság.
Felelősségvállalás másokért.
Öltözködés, divat.
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
állampolgári ismeretek: a
jövedelem szerepe a családban,
kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel,
rezsi, zsebpénz.
Technika, életvitel és gyakorlat:
tudatos vásárlás.
Biológia-egészségtan: biotermékek.
Környezetünk
Környezeti problémák napjainkban, a
környezetszennyezés. A globális éghajlatváltozás és
következményei.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és
globálisan - Mit tehetünk környezetünkért és a természet
megóvásáért, a fenntarthatóságért?
Spórolás az energiával. Fiatalok és környezetvédelem.
Környezetvédő szervezetek, akciók. Környezetvédelmi
aktivisták.
Technika, életvitel és gyakorlat:
fenntarthatóság,
környezettudatosság otthon és a
lakókörnyezetben, víz- és energiatakarékosság, újrahasznosítás.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: lakóhely és
környék hagyományai, az én falum,
az én városom.
Biológia-egészségtan: élőhely,
életközösség, védett természeti
érték, változatos élővilág, a Föld
mozgása, az időjárás tényezői, a
Föld szépsége, egyedisége.
Földrajz: településtípusok; globális
problémák, életminőségek
különbségei, pl. az éhezés és a
szegénység okai.
Az iskola
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága.
Nyelvtanulási tippek.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a tudás
fogalmának átalakulása, a tanulás
technikái, élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Életmód nálunk és más országokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: testi
és lelki egészség, balesetek
megelőzése, egészséges ételek.
Biológia-egészségtan: testrészek,
egészséges életmód, a betegségek
ismérvei, fogyatékkal élők,
betegségmegelőzés, elsősegély.
Testnevelés és sport: a rendszeres
testedzés hatása a szervezetre,
relaxáció.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Olvasás, tévé. A sorozatok sikerének okai.
Színészek, sztárok. Hírnév és siker.
Irodalom, könyvek. Olvasási szokások. Irodalmi
művek fiataloknak. Hangoskönyvek.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Fantázia és valóság. Filmek, forgatókönyvek. Fiatal
filkészítők.
Kulturális és sportélet nálunk és más országokban.
Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom: rövid
epikai, lírai, drámai művek olvasása,
a reklám és a popzene új szóbeli
költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok, népi
játékok, a sport és olimpia története,
példaképek szerepe, sportágak
jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus
zene, popzene.
Dráma és tánc: a szituáció
alapelemei, beszédre késztetés,
befogadás, értelmezés, különböző
kultúrák mítoszai, mondái.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Tudomány és technika
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; fizika:
tudománytörténeti jelentőségű
felfedezések, találmányok.
Informatika: számítógépen keresztül
való kapcsolattartás, információ
keresése, az informatikai eszközöket
alkalmazó média megismerése, az
elterjedt infokommunikációs
eszközök előnyeinek és
kockázatainak megismerése, a
netikett alapjai, élőszóval kísért
bemutatók és felhasználható
eszközeik.
Gazdaság és pénzügyek
A pénz szerepe a mindennapokban.
Fogyasztás. Vásár fiataloknak.
Vásárlás, szolgáltatások.
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Reklámok előnyei
és hátrányai.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
A fiatalok és a pénz kezelése. Adósságkezelés.
Zsebpénz.
Technika, életvitel és gyakorlat:
család és háztartás,
tudatos vásárlás, pénzügyi
ismeretek.
Matematika: alapműveletek,
grafikonok értelmezése.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a
jövedelem szerepe a családban,
kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel,
rezsi, zsebpénz.
Kommunikációs eszközök a 11. évfolyamon/fakultáció
B2/1
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Megszólítás
Köszönés, elköszönés
Köszönet ás arra reagálás
Bemutatkozás, bemutatás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
Együttérzés és arra reagálás
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Öröm
Elégedettség, elégedetlenség
Csodálkozás
Félelem
Bánat
Szégyen
Irigység
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Ellenvetés és visszautasítása
Akarat, kívánság, képesség
Szándék, terv
Dicséret, kritika, szemrehányás
Érdeklődés, nem érdeklődés valami iránt
Indoklás
Megegyezés
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Cikk, szöveges beszámoló írása
Események leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
Bizonyosság, bizonytalanság
Értékelés
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Tiltás, felszólítás
Javaslat és arra reagálás
Tanácskérés és adás, ajánlattétel
Segítség felajánlása, elfogadása
Rábeszélés
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés, kérdésismétlés
Nem értés
Beszélgetési szándék jelzése, félbeszakítás, lezárás
Megerősítés
Körülírás, példa megnevezése
Fogalomkörök a 11. évfolyamon/fakultáció
B2/1
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (Präsens, Präsens mit Vokalwechsel, Trennbare Verben)
múltidejűség (Präteritum, Perfekt: Partizip II als Verb mit haben)
jövőidejűség (Futur)
személytelenség (es, sich-Verben)
műveltetés (lassen - Präsens, Präteritum)
Szenvedő szerkezet (Präsens, Partizip II als Verb mit werden)
Passiversatz (lässt sich, ist … zu, -bar)
Infinitiv mit zu
Birtoklás kifejezése
Possessivpronomen
gehören + D.
von, -s
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
gyakoriság (Temporale Angaben: Adverbien, Nomen, Nomen mit Präposition, Nebensätze)
időpont
időtartam
Mennyiségi viszonyok
számok
határozott mennyiség
határozatlan mennyiség
sorszámok
Minőségi viszonyok
(melléknevek, melléknévragozás)
Partizip I und II als Adjektiv
Modalitás
módbeli segédigék (Präteritum)
Konjunktiv II.
Imperativ
Esetviszonyok
névszók a mondatban
Az es használata
Logikai viszonyok
alárendelések (Kausalsatz, Objektsatz Subjektsatz, Temporalsatz, Finalsatz (um+zu+Infinitiv,
damit + Inf.)
feltételesség (Konditionalsatz (Indikativ) Präsens (konditionale Angaben verbal und nominal),
Konditionalsatz mit „würde”, wäre, hätte, sollte)
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók (ohne dass, ohne … zu, ohne, statt…zu, statt dass, statt)
névmások
Tagadás (nicht, kein, nichts, nie, keiner/niemand, sondern)
Függő beszéd
jelen idő, kijelentő mód
Ellenőrzés értékelés a 11. évfolyamon/fakultáció
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
ellenőrzés formái:
12 évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 85 óra
projekt: Die Päpstin /Buch und Film: 8 óra
Témakörök a 12. évfolyamon/fakultáció
B2/2
Témák
Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Technika, életvitel és gyakorlat:
család és háztartás.
Ember és társadalom
Baráti kör. Barátság fiúk és lányok között. Legjobb
barátok. Együttműködés fiúk és lányok között, az
osztályközösség. Csapatmunka az iskolában és a
munkahelyen.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal,
felnőttekkel. Önállóvá válás.
Nonverbális kommunikáció. Az érzelmek kifejezése.
Női és férfi szerepek, ismerkedés.
Szerelmi bánat. Az érzelmek hatása az egészségre.
Öltözködés, divat.
Szépségideálok, divatipar. A szépség különböző
korokban. Plasztikai műtétek fiatal korban.
Hasonlóságok és különbségek az emberek között,
tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Integráció az
iskolában. Az integráció előnyei és hátrányai.
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés,
fogyatékkal élők, szegények és
gazdagok.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke.
A városi és a vidéki élet összehasonlítása. A vidéki
élet szépségei és nehézségei. A városi élet
jellegzetességei. Műveszet, egyedi önkifejező formák
a városban.
Technika, életvitel és gyakorlat:
fenntarthatóság,
környezettudatosság otthon és a
lakókörnyezetben, víz- és energiatakarékosság, újrahasznosítás.
Etika: önismeret, ember az időben:
gyermekkor, ifjúság, felnőttkor
öregkor, családi élet.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a
jövedelem szerepe a családban,
kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel,
rezsi, zsebpénz.
Technika, életvitel és gyakorlat:
tudatos vásárlás.
Biológia-egészségtan: biotermékek.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és
globálisan - Mit tehetünk környezetünkért és a természet
megóvásáért, a fenntarthatóságért?
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: lakóhely és
környék hagyományai, az én falum,
az én városom.
Biológia-egészségtan: élőhely,
életközösség, védett természeti
érték, változatos élővilág, a Föld
mozgása, az időjárás tényezői, a
Föld szépsége, egyedisége.
Földrajz: településtípusok; globális
problémák, életminőségek
különbségei, pl. az éhezés és a
szegénység okai.
Az iskola
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Konfliktusok az iskolában és azok megoldása.
Konfliktuskezelés.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a tudás
fogalmának átalakulása, a tanulás
technikái, élethosszig tartó tanulás.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Az egészséges életmód, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás).
Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
A dohányzás káros hatásai. Dohányzási tilalom az
iskolában.
Étkezési zavarok. Sportfüggőség, túlzott testépítés.
Drogfüggőség.
Technika, életvitel és gyakorlat: testi
és lelki egészség, balesetek
megelőzése, egészséges ételek.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
Biológia-egészségtan: testrészek,
egészséges életmód, a betegségek
ismérvei, fogyatékkal élők,
betegségmegelőzés, elsősegély.
Testnevelés és sport: a rendszeres
testedzés hatása a szervezetre,
relaxáció.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Kulturális és sportélet nálunk és más országokban.
Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom: rövid
epikai, lírai, drámai művek olvasása,
a reklám és a popzene új szóbeli
költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok, népi
játékok, a sport és olimpia története,
példaképek szerepe, sportágak
jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus
zene, popzene.
Dráma és tánc: a szituáció
alapelemei, beszédre késztetés,
befogadás, értelmezés, különböző
kultúrák mítoszai, mondái.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Utazás, turizmus
Látnivalók, azok története érdekességek a
célországban. A célország fontos történelmi
eseményei.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek,
közlekedésbiztonság,
fenntarthatóság,
környezettudatosság a
közlekedésben.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi
alapjai, nyelvek és vallások, egyes
meghatározó jellegű országok
turisztikai jellemzői.
Tudomány és technika
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
A technika fejlődés, a jövő. Elképzelések a személyes
jövőről és az emberiség fejlődéséről.
Fogyasztás és környezetvédelem a jövőben.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; fizika:
tudománytörténeti jelentőségű
felfedezések, találmányok.
Informatika: számítógépen keresztül
való kapcsolattartás, információ
keresése, az informatikai eszközöket
alkalmazó média megismerése, az
elterjedt infokommunikációs
eszközök előnyeinek és
kockázatainak megismerése, a
netikett alapjai, élőszóval kísért
bemutatók és felhasználható
eszközeik.
Kommunikációs eszközök a 12. évfolyamon/fakultáció
B2/2
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Megszólítás
Köszönés, elköszönés
Köszönet ás arra reagálás
Bemutatkozás, bemutatás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
Együttérzés és arra reagálás
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Öröm
Elégedettség, elégedetlenség
Remény
Félelem
Bánat
Csalódottság
Csúfolás, kirekesztés
Felháborodás
Bosszúság
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Ellenvetés és visszautasítása
Akarat, kívánság, képesség
Szándék, terv
Értékelés
Személyes vélemény árnyaltabb kifejezőeszközei
Összehasonlítás
Előnyök és hátrányok összevetése
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Események leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
Bizonyosság, bizonytalanság
Írásbeli összefoglalás
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Tiltás, felszólítás
Javaslat és arra reagálás
Tanácskérés és adás, ajánlattétel
Segítség felajánlása, elfogadása
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés, kérdésismétlés
Beszélgetési szándék jelzése, félbeszakítás, lezárás
Megerősítés
Körülírás, példa megnevezése
Fogalomkörök a 12. évfolyamon/fakultáció
B2/2
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (Präsens, Präsens mit Vokalwechsel, Trennbare Verben, Verben mit
Präpositionen)
múltidejűség (Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt)
jövőidejűség (Futur)
személytelenség (es, sich-Verben)
műveltetés (lassen - Präsens, Präteritum)
Szenvedő szerkezet (Präsens)
Birtoklás kifejezése
Possessivpronomen
gehören + D.
von, -s
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
gyakoriság
időpont
időtartam
időhatározók (temporale Angaben: Jahreszahlen, Angaben mit Präposition, Adverb,
Nebensatz)
Mennyiségi viszonyok
számok
határozott mennyiség
határozatlan mennyiség
sorszámok
Minőségi viszonyok
(melléknevek, melléknévragozás)
Modalitás
módbeli segédigék
felszólítás
modális partikulák (Modalpartikeln)
Esetviszonyok
névszók a mondatban
Ausdrücke mit Präpositionen
Logikai viszonyok
alárendelések (Kausalsatz, Objektsatz Subjektsatz, Temporalsatz, Finalsatz (um+zu+Infinitiv)
feltételesség (Konditionalsatz (Indikativ) Präsens, Konditionalsatz mit „würde”, wäre, hätte)
megengedés (Konzessive Angaben mit obwohl, trotzdem, tortz)
Relativsatz (mit wer, wen, wem)
következtetés (Konsekutive Angaben (sodass, infolge, infolgedessen)
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók
Doppelte Konjunktionen (zwar … aber, weder … noch, sowohl … als auch, nicht nur …,
sondern auch)
névmások
általános névmás (indefinites Pronomen man)
Függő beszéd
jelen idő, kijelentő mód
Konjunktiv I
Ellenőrzés értékelés a 12. évfolyamon/fakuláció
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
4. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei
A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vettük figyelembe:





a mindenkori kormányrendletben megfogalmazott kötelező eszközlista,
a nyelvtanulás célja,
az egyes évfolyamok tananyagtartalma,
a tanulók életkora, nyelvi fejlettségi szintje,
a tanítás feltételei, körülményei, környezete,





a tankönyv tartalmi jellemzői,
nyelvi-tartalmi szempontok,
a tankönyv, mint taneszköz
vizsgakövetelmények (érettségi vizsga, DSDII vizsga),
a modern nyelvoktatás eszközigénye (magnó, projektor, computer…)
Ezek a célok abban az esetben valósíthatóak meg a legoptimálisabban, ha a tankönyvválasztás
során tankönyvcsaládokban gondolkodunk.
NÉMET, MINT MÁSODIK IDEGEN NYELV
9–12. évfolyam
Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja – a Közös európai referenciakerettel (KER)
összhangban – a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és
fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános
kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és
jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi
tevékenységekhez is szükségesek.
A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért
tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most, vagy a
későbbiek során, várhatóan fontos szerepet játszanak az életükben. A nyelvtanulási folyamat
középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív
feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív
nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több
készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk.
A mindennapi nyelvhasználatban, ezért a nyelvtanulásban is, fontos szerepet játszanak
a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a
nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja
mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban
vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget.
A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük, és használniuk
kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes
mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének,
szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket.
Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók
a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést
szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző
alkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a
helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is.
A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg
autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók
maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé
válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami
komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A
tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a
projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt.
Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a
nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos
pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek,
kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.
A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció
jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más
tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az
idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a
tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.
Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a
nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy
nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el.
A második idegen nyelv tanulásának megkezdésekor a tanuló az első idegen nyelvből
már alapfokú nyelvtudással rendelkezik, vannak tapasztalatai az idegennyelv-tanulás
módszereiről, és lehetnek pozitív tapasztalatai arról, hogy a nyelvtudás örömforrás. Minderre
érdemes építeni, ezzel ugyanis gyorsabbá és eredményesebbé lehet tenni a második nyelv
elsajátításának folyamatát. A második idegen nyelv megkezdése ugyanakkor újabb esélyt is
jelenthet az első idegen nyelv tanulásában nem elég eredményes tanulóknak arra, hogy
használható nyelvtudást szerezzenek.
A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számára
kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal
szemben támasztott követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi
jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a
nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös
európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az
ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokra
minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők:
Második
idegen
nyelv
10. évfolyam
12. évfolyam
A1
A2
Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a
nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció,
az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és
kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében
értelmezve kerültek be a kerettantervbe.
Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a
NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több
ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli
és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és
fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi
kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő
módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek
hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy
tudatosabbá váljon az anyanyelv használata.
Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern
technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási
lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének
fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív
nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak,
interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is
élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos
fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról való beszélgetésre, a tanulási
stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak
megteremtésére is.
A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek,
érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek a tanulási folyamatba történő
bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert
minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a
személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív
megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.
A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli
interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem
különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek
fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs
helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.
A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra
vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés
tartalma elnevezésű táblázatrész olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek segítségével az
adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen
beépültek a tartalomba.
Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben más tantárgyakkal való
kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal
való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert
lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.
A kerettantervnek megfelelően a helyi tanterv is két évfolyamonként meghatározza, az
általános fejlsztési célokat, a fejlesztési egységeket, témaköröket, kommunikációs eszközöket,
fogalomköröket külön évfolyamokra bontva is tartalmazza.
9–10. évfolyam
(KER A1)
A 9. évfolyamon kezdődő második idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen
nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása az új nyelven. Az élő idegen nyelvek
tanításába a tantárgy jellegéből adódóan minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti
alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A 10. évfolyam végére a tanulók
tudása a második nyelvből is lehetővé teszi, hogy a körülöttük lévő világról idegen nyelven is
információt szerezzenek. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében
segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a
képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és
környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Tudatosítani kell,
hogy a nyelvtudás kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a boldoguláshoz a magánéletben
és a tanulásban csakúgy, mint később a szakmai pályafutás során.
A második idegen nyelv tanulásának megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek
nyelvtanulási tapasztalattal, és az újonnan kezdett nyelv egyes elemeit könnyebben
megérthetik az első idegen nyelv segítségével. Érdemes már a kezdeti időszakban is építeni az
első idegen nyelvből szerzett ismeretekre, készségekre, stratégiákra, és fontos a nyelvtanulási
motiváció ébren tartása is.
A második idegen nyelvből a gimnázium 10. évfolyamának végére a tanulóknak el
kell jutniuk az európai hatfokú skála első szintjére, az A1 tudásszintre, amely megfelelő
alapul szolgál ahhoz, hogy a gimnáziumi tanulmányok végére a második nyelvből is elérjék a
minimumként előírt A2 szintet.
A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít az őket érdeklő
tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák
használatára. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, hogy
ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján.
Ebben a nyelvtanítási szakaszban is fontosak a korosztályi sajátosságok. A tanárnak
figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával
szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók nyelvi
kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás sikerében
meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós
formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések és a konstruktív támogatás.
Ugyancsak hathatós segítséget jelent a tanulók számára, ha gyakorlatot szereznek az
önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik
tudatosításában és hibáik felismerésében, azok önálló javításában.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Hallott szöveg értése
Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv
tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,
motiváció. A tanuló már megért bizonyos célnyelvi fordulatokat,
amelyek az anyanyelvében vagy első tanult idegen nyelvében is
használatosak.
Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi
óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése;
A tematikai egység
az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések
nevelési-fejlesztési
megértése;
céljai
az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó
közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése.
A fejlesztés tartalma
A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére
vonatkozó tanári utasítások megértése.
Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése világos
beszédben, az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben.
Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése
világos beszéd esetén.
A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus
szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés
levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan.
A számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértése.
Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek
jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó
információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok,
tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Közlemények, párbeszédek, instrukciók, figyelmeztetések, útbaigazítások, kisfilmek, rajzés animációs filmek, rövid részletek a médiából, egyszerű dalok, versek, találós kérdések,
viccek.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Szóbeli interakció
Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv
tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,
motiváció.
A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő
szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva;
A tematikai egység személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi
nevelési-fejlesztési eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre;
kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel;
céljai
törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és
beszédtempóra.
A fejlesztés tartalma
Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a
tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél.
A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások
megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése.
Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy
módosítással.
Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció.
Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás,
bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés,
kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre).
Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás.
Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a
tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról.
A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése.
Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos
telefonbeszélgetések lebonyolítása.
A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés
kezdeményezése, figyelemfelhívás.
Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása;
szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal.
Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások.
Egyszerű jelenetek közös előadása.
Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel.
Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult
jelenetek, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek.
Fejlesztési egység
Összefüggő beszéd
Előzetes tudás
Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv
tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,
motiváció.
Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert
témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid
megnyilatkozások;
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása;
a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó
alkalmazása.
A fejlesztés tartalma
Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak)
leírása szóban.
Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása.
Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani
szerkezetekkel, mondatfajtákkal.
Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs
alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal.
A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Rövid történetek, témakifejtés, dalok, versek, mondókák, rapszövegek, rövid prezentációk és
projektek csoportos bemutatása.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Olvasott szöveg értése
Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv
tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,
motiváció.
Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló
anyanyelvén és az első idegen nyelven.
Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű
szövegekben;
A tematikai egység az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése
nevelési-fejlesztési az ismerős szavak, esetleg képek segítségével;
a korosztálynak megfelelő témájú, egyszerű autentikus szöveg
céljai
lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ
kiszűrése.
A fejlesztés tartalma
Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és
egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése.
Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például
hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban.
Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése.
Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése.
Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése.
Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése.
Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető
fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a
szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a
szöveg megértéséhez.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek,
újságfőcímek, könyv- és filmcímek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon
egyszerű katalógusok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Íráskészség
Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv
tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,
motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete.
Az írást illetően esetleg már kialakult attitűdök.
Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása;
A tematikai egység írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre
nevelési-fejlesztési válaszadás;
minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid,
céljai
tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról.
A fejlesztés tartalma
Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása.
Lista írása.
Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával
(például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások).
Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség,
cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése.
Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása.
Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment
írása (például internetes fórumon, blogban).
Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a
kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás).
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus,
dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása.
Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése.
Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása.
A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés,
központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, hagyományos és elektronikus
képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek
vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek,
rigmusok, dalszövegek, jelenetek.
B1 mínusz nyelvi szint.
A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha
az számára rendszeresen előforduló, ismerős témákról folyik.
A mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogul, gondolatokat cserél,
véleményt mond, érzelmeit kifejezi és stílusában a kommunikációs
helyzethez alkalmazkodik.
A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, folyamatoshoz
közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét megközelítő
tartalmi pontossággal fejti ki.
Megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó,
lényegre törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett
szövegekben az általános vagy részinformációkat.
A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő
szövegeket fogalmazni, ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli
megnyilatkozásaiban már kezdenek megjelenni műfaji sajátosságok
és különböző stílusjegyek.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
9. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 98 óra
projektek: 10 (5 óra/ félév)
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 3 óra
prezentáció: 2 óra
Projekt/ első félév
Témakör:
Meine Freunde...
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát készítése
Projekt/ második félév
Témakör:
Familienfest
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát-, ppt. előadás készítése, ismertető füzet készítése
Témakörök a 9. évfolyamon
A1/1 szint
Témakörök
Témák
Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye, adatai.
Családi élet.
A családi élet mindennapjai.
Technika, életvitel és gyakorlat: család
és háztartás.
Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése
Hasonlóságok és különbségek az emberek között.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és
gazdagok.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a
lakás, a ház bemutatása).
Hagyományos és különleges lakástípusok
Diák-albérlet.
Tárgyak, használati tárgyak.
Technika, életvitel és gyakorlat:
fenntarthatóság, környezettudatosság
otthon és a lakókörnyezetben, víz és
energia- takarékosság, újrahasznosítás.
Etika: önismeret, ember az időben:
gyermekkor, ifjúság, felnőttkor,
öregkor, családi élet.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; hon- és
népismeret: lakóhely és környék
hagyományai, az én falum, az én
városom.
Földrajz: településtípusok.
Az iskola
Az ismeretszerzés különböző módjai.
Iskolai eszközök, írószerek.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
Iskolai hagyományok.
Történelem, társadalmi, és
állampolgári ismeretek: a tudás
fogalmának átalakulása, a tanulás
technikái, élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás.
Önéletrajz, állásinterjú.
Technika, életvitel és gyakorlat:
pályaorientáció és munka.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Ételek, élelmiszerek.
Életmód nálunk és a célországokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: testi
és lelki egészség, balesetek
megelőzése, egészséges ételek.
Biológia-egészségtan: egészséges
életmód.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Olvasás, rádió, tévé, számítógép, internet.
Magyar nyelv és irodalom: rövid
epikai, lírai, drámai művek olvasása, a
reklám és a popzene új szóbeli
költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok, népi
játékok, példaképek szerepe, sportágak
jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus zene,
pop- zene.
Dráma és tánc: a szituáció alapelemei,
beszédre késztetés, befogadás,
értelmezés, különböző kultúrák
mítoszai, mondái.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés.
Városok, országok a célnyelvi területen.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Földrajz: más népek kultúrái.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek,
közlekedésbiztonság, fenntarthatóság,
környezettudatosság a közlekedésben.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi
alapjai, nyelvek és vallások, egyes
meghatározó jellegű országok
turisztikai jellemzői.
Gazdaság és pénzügyek
Vásárlás, üzlettípusok, szolgáltatások.
Technika, életvitel és gyakorlat: család
és háztartás, tudatos vásárlás,
pénzügyi ismeretek.
Kommunikációs eszközök a 9. évfolyamon
A1/1
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Köszönés, elköszönés
Köszönet és arra reagálás
Bemutatkozás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Javaslat és arra reagálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés
Betűzés kérése, betűzés
Fogalomkörök a 9. évfolyamon
A1/1
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (igeragozás, jelen idő)
udvarias megszólítás, önözés
jövőidejűség: jelen idő + időhatározó
Birtoklás kifejezése
birtokos névmás alanyeset
tulajdonnevek birtokos szerkezete (Genitiv -s)
haben
Időbeli viszonyok
gyakoriság
Mennyiségi viszonyok
számok
többes szám
Minőségi viszonyok
melléknevek határozói szerepben
Modalitás
segédigék (können, möchte-)
Esetviszonyok
nyelvtani nemek (hímnem, nőnem, semleges nem)
határozott névelő (alanyeset, tárgyeset)
határozatlan névelő (alanyeset, tárgyeset)
tagadó névelő (alanyeset, tárgyeset)
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók
személyes névmások (alanyeset, tárgyeset)
szórend (kijelentő, kérdő mondat)
kérdőszavak
Ellenőrzés értékelés a 9. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
10. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 98 óra
projektek: 10 (5 óra/ félév)
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 3 óra
prezentáció: 2 óra
Projekt/ első félév
Témakör:
Meine Traumreise.
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát, “Reiseführer” készítése
Projekt/ második félév
Témakör:
Deutschland - egy tartomány bemutatása
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát-, ppt. előadás készítése, ismertető füzet készítése
Témakörök a 10. évfolyamon
A1/2 szint
Témakörök
Témák
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Kapcsolódási pontok
Technika, életvitel és gyakorlat:
család és háztartás.
Etika: önismeret, ember az időben:
gyermekkor, ifjúság, felnőttkor,
öregkor, családi élet.
Ember és társadalom
Ünnepek, családi ünnepek.
Társkereső apróhirdetés.
Konfliktusok és kezelésük.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és
gazdagok.
Környezetünk
Falu és város.
Élet a tanyán.
Időjárás.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; hon- és
népismeret: lakóhely és környék
hagyományai, az én falum, az én
városom.
Földrajz: településtípusok.
Az iskola
Iskolai élet.
Az iskolai élet konfliktusai és kezelésük.
Történelem, társadalmi, és
állampolgári ismeretek: a tudás
fogalmának átalakulása, a tanulás
technikái, élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Ételek, kedvenc ételek.
Életmód nálunk és a célországokban.
Gyógykezelés (orvosnál).
Technika, életvitel és gyakorlat:
testi és lelki egészség, balesetek
megelőzése, egészséges ételek.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Földrajz: más népek kultúrái.
Biológia-egészségtan: testrészek,
egészséges életmód, a betegségek
ismérvei, fogyatékkal élők,
betegségmegelőzés, elsősegély.
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Kulturális élet nálunk és a célországokban.
Magyar nyelv és irodalom: rövid
epikai, lírai, drámai művek
olvasása, a reklám és a popzene új
szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok, népi
játékok, példaképek szerepe,
sportágak jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus
zene, pop- zene.
Dráma és tánc: a szituáció
alapelemei, beszédre késztetés,
befogadás, értelmezés, különböző
kultúrák mítoszai, mondái.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés, autós és kerékpáros közlekedés, taxi.
Szálláslehetőségek (camping, ifjúsági szállás,
szálloda, stb.)
Turisztikai célpontok.
.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek,
közlekedésbiztonság,
fenntarthatóság,
környezettudatosság a
közlekedésben.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi
alapjai, nyelvek és vallások, egyes
meghatározó jellegű országok
turisztikai jellemzői.
Gazdaság és pénzügyek
Vásárlás, szolgáltatások.
Technika, életvitel és gyakorlat:
család és háztartás, tudatos
vásárlás, pénzügyi ismeretek.
Kommunikációs eszközök a 10. évfolyamon
A1/2
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Köszönet és arra reagálás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Valaki igazának elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Információkérés, információadás
Tudás, nem tudás
4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Javaslat és arra reagálás
Meghívás és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés
Fogalomkörök a 10. évfolyamon
A1/2
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (igeragozás, jelen idő, rendhagyó igék)
elváló igekötős igék
udvarias megszólítás, önözés
múltidejűség (Perfekt)
múltidejűség (Präteritum: haben, sein)
Partizip II-alak
jövőidejűség: jelen idő + időhatározó
Birtoklás kifejezése
birtokos névmás (tárgyeset, részes eset)
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
időpont
Modalitás
segédigék (sollen, dürfen, wollen)
segédigék tagadása
felszólítás
feltételesség (würde, hätte)
Esetviszonyok
határozott névelő ( részes eset)
határozatlan névelő ( részes eset)
tagadó névelő ( részes eset)
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók
kérdőszavak
tagmondatok szórendje
Ellenőrzés értékelés a 10. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
11–12. évfolyam
(KER A2)
A 11-12. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi
kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Az élő idegen nyelv jellegéből adódóan
a nyelvoktatásba tartalmát és céljait tekintve minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti
alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A középiskolai tanulmányok végére a
tanulók kellő tapasztalattal és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot
tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően széleskörű
információszerzésre és viszonyításra is képesek. A középiskolai évekre egységesen
meghatározott témakörökhöz a megadott szempontok segítenek eligazodni abban, hogyan
valósíthatók meg az idegen nyelvek oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési
célok, és hogyan fejleszthetők a kulcskompetenciák a nyelvtanítás során. A nevelési célok
közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12.
évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik
nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk
során, valamint egész életükön át.
A második idegen nyelvből a középiskola 12. évfolyamának végére a tanulóknak el
kell jutniuk az európai hatfokú skála (KER) második szintjére, az A2 szintre. A 12.
évfolyamon – különösen emelt szintű képzés vagy egyéni ambíciók, tehetséges tanulók esetén
– lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését,
követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi
során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékelésük során;
illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is.
Növeli a motivációt, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő
tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák
használatára.
A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő
kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő
felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos
döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő
kiválasztásával és az ok-okozati viszonyokat, követelményeket feltáró feladatokkal.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Hallott szöveg értése
A1, azaz a tanuló már megért ismerős szavakat és alapvető
fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen
környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak.
Az ismert szavak, a leggyakoribb fordulatok megértése, ha közvetlen,
személyes dolgokról van szó;
A tematikai egység
a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések
nevelési-fejlesztési
lényegének megértése;
céljai
néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb
alkalmazása.
A fejlesztés tartalma
Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott
célnyelvi óravezetés folyamatos követése (például osztálytermi rutincselekvések, a közös
munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése.
A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (például alapvető
személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás).
A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló
rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek.
Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető
információk megértése.
Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése.
Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés
segítségével.
Egyszerű útbaigazítás megértése például gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés
használata esetén.
Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni
stb.).
A tényközlő televíziós és rádiós hírműsorok témaváltásainak követése, a tartalom
lényegének megértése.
Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a
célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban,
szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek.
Alapvető stratégiák használata, például az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a
szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználása a hangzó
szöveg megértéséhez, a várható vagy a megjósolható információk keresése.
A vizuális elemek (képek, gesztusok, mimika, testbeszéd) felhasználása a szövegértés
támogatására.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Üzenetek, útbaigazítás, rövid részletek a médiából (például időjárás-jelentés, interjúk,
riportok), dalok, kisfilmek, rajz- és animációs filmek, történetek, versek, párbeszédek.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Szóbeli interakció
A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt
beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. Személyes adatokra
vonatkozó kérdések és válaszok.
Kommunikáció egyszerű és közvetlen információcserét igénylő
feladatokban számára ismert témákról egyszerű nyelvi eszközökkel,
begyakorolt beszédfordulatokkal;
részvétel rövid beszélgetésekben;
A tematikai egység
kérdésfeltevés és válaszadás kiszámítható, mindennapi helyzetekben;
nevelési-fejlesztési
gondolatok és információk cserélje ismerős témákról;
céljai
egyre több kompenzációs stratégia tudatos alkalmazása, hogy
megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét;
törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és
beszédtempóra.
A fejlesztés tartalma
Kapcsolatok létesítése: üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása.
Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése egyszerű módon.
A mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldása (például utazás, útbaigazítás,
szállás, étkezés, vásárlás, bank).
Mindennapos gyakorlati kérdések megvitatása (például barátok meghívása, programok
szervezése, megvitatása), egyszerű, mindennapi információk megszerzése és továbbadása.
Érzések egyszerű kifejezése, köszönetnyilvánítás, egyszerű tanácsok kérése és adása.
Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és nemtetszés, érdeklődés mások véleménye iránt,
egyetértés és egyet nem értés)
Az alapvető kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók
lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata.
A leggyakrabban előforduló kötőszavak alkalmazása szócsoportok és egyszerű mondatok
összekapcsolására.
A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során a tanárral és a társakkal.
Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel célnyelvi beszélőkkel.
Rákérdezés a meg nem értett kulcsszavakra vagy fordulatokra, ismétlés kérése megértés
hiányában.
Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Szerepjátékok, társasjátékok, dramatizált jelenetek, rövid társalgás, véleménycsere,
információcsere, tranzakciós és informális párbeszédek.
Fejlesztési egység
Összefüggő beszéd
Előzetes tudás
A1, azaz a tanuló bemutatja magát és környezetét egyszerű fordulatokkal
és mondatokkal.
Rövid, összefüggő beszéd egyre bővülő szókinccsel, egyszerű
A tematikai egység beszédfordulatokkal magáról és közvetlen környezetéről;
nevelési-fejlesztési megértetés a szintnek megfelelő témakörökben;
a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó
céljai
alkalmazása.
A fejlesztés tartalma
Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása
ismert témákról, felkészülés után.
Történetmesélés, élménybeszámoló egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal.
A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások,
napirend és személyes tapasztalatok bemutatása.
Egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazása.
Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján.
Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (például közös
plakát).
Az összefüggő beszéd létrehozásakor a begyakorolt nyelvi eszközök használata, ismerős
helyzetekben ezek egyszerű átrendezése, kibővítése.
A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Rövid történetek, témakifejtés, képleírás, élménybeszámoló, véleménynyilvánítás, bejelentés,
csoportos előadás vagy prezentáció, projekt bemutatása.
Fejlesztési egység
Olvasott szöveg értése
Előzetes tudás
A1, azaz a tanuló megérti egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő
gondolatait, alapvető információkat keres nagyon egyszerű
szövegekben. Tudja, hogy a szövegek címe, megformálása, a hozzá
tartozó képek segítenek a szöveg megértésében.
Az adott helyzetben fontos konkrét információk megtalálása
egyszerű, ismerős témákról írt autentikus szövegekben;
A tematikai egység
egyszerű instrukciók megértése, a fontos információk kiszűrése
nevelési-fejlesztési céljai
egyszerű magánlevelekből, e-mailekből és rövid eseményeket
tartalmazó szövegekből.
A fejlesztés tartalma
Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott,
mindennapi szövegekben (például hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend).
Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben,
e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben.
A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában.
A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése.
Közismert témákhoz kapcsolódó konkrét információk keresése honlapokon.
Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása.
Alapvető szövegértési stratégiák használata, például a nemzetközi és a más nyelven tanult
szavak, a várható vagy megjósolható információk keresése, továbbá a logikai, illetve időrendi
kapcsolatokra utaló szavak felismerése.
Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hirdetések, plakátok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok,
étlapok, menetrendek, egyszerű biztonsági előírások, eseményeket leíró újságcikkek,
hagyományos és elektronikus magánlevelek, internetes fórumok hozzászólásai, képregények,
ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, történetek, versek, dalszövegek.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Íráskészség
A1, azaz a tanuló minta alapján néhány közismert műfajban nagyon
egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír őt érdeklő, ismert témákról.
Összefüggő mondatokat írása a közvetlen környezetével kapcsolatos
témákról;
az írás kommunikációs eszközeként történő használata egyszerű
A tematikai egység
interakciókban;
nevelési-fejlesztési
ismerős témákhoz kapcsolódó gondolatok egyszerű kötőszavakkal
céljai
összekapcsolt mondatsorokban, írásban történő kifejezése;
minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek
írása őt érdeklő, ismert témákról.
A fejlesztés tartalma
Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása és diktálás utáni leírása.
Egyszerű, rövid szövegből vázlat készítése.
Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos
témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (például leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).
Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük.
Formanyomtatvány kitöltése a tanuló és mások alapvető személyes adataival.
Az írás egyszerű tagolása: rövid bevezetés és lezárás.
Közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid, egyszerű feljegyzés, üzenet készítése
állandósult kifejezések használatával.
Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (például
internetes fórumon, blogban).
Egyszerű levél, e-mail írása (például köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy
programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (például
megszólítás, elköszönés).
Rövid, egyszerű önéletrajz írása.
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid
jelenet írása, illetve átírása).
Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása.
A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés,
központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, listák, hagyományos és elektronikus
képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek
vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, történetek, elbeszélések,
mesék, leírások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.
A2 szintű nyelvtudás.
A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és
néhány konkrét információt.
Részt tud venni nagyon rövid beszélgetésekben, képes feltenni és
megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes
A fejlesztés várt
eredményei a két gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról.
évfolyamos ciklus Képes ismerős témakörökben rövid összefüggő szóbeli megnyilatkozásra
egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető
végén
szókincs segítségével.
Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, megtalálja a szükséges
információkat egyszerű szövegekben, különböző szövegtípusokban.
Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő
témákról minta alapján.
11. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 98 óra
projektek: 16 (8 óra/ félév)
irodalom: Mirjam Pressler “Bitterschokolade”
fim: “good bye Lenin”
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 6 óra
prezentáció: 2 óra
Projekt/ első félév
Témakör:
gesund sein
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát készítése
Projekt/ második félév
Témakör:
Umweltschutz
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát-, ppt. előadás készítése, ismertető füzet készítése
Témakörök a 11. évfolyamon
A2/1 szint
Témakörök
Témák
Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai.
Otthoni teendők.
Technika, életvitel és gyakorlat:
család és háztartás.
Ember és társadalom
Baráti kör. Női és férfi szerepek, házasság.
Ünnepek, családi ünnepek, ajándékozás.
Öltözködés, divat.
Konfliktusok és kezelésük.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és
gazdagok.
Környezetünk
Az otthon (bútorok, berendezési tárgyak).
Lakáshirdetések.
Problémák, hibák a lakásban és javításuk.
Szórakozási lehetőségek.
Technika, életvitel és gyakorlat:
fenntarthatóság,
környezettudatosság otthon és a
lakókörnyezetben, víz és energiatakarékosság, újrahasznosítás.
Etika: önismeret, ember az időben:
gyermekkor, ifjúság, felnőttkor,
öregkor, családi élet.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; hon- és
népismeret: lakóhely és környék
hagyományai, az én falum, az én
városom.
Földrajz: településtípusok.
Az iskola
Az ismeretszerzés különböző módjai.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
Iskolai menza.
Történelem, társadalmi, és
állampolgári ismeretek: a tudás
fogalmának átalakulása, a tanulás
technikái, élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Ételek, kedvenc ételek. Sütés-főzés.
Étkezés családban, iskolai menzán, éttermekben,
gyorséttermekben.
Életmód nálunk és a célországokban.
Technika, életvitel és gyakorlat:
testi és lelki egészség, balesetek
megelőzése, egészséges ételek.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Földrajz: más népek kultúrái.
Biológia-egészségtan: egészséges
életmód. .
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Magyar nyelv és irodalom: rövid
epikai, lírai, drámai művek
olvasása, a reklám és a popzene új
szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Ének-zene: népzene, klasszikus
zene, pop- zene.
Dráma és tánc: a szituáció
alapelemei, beszédre késztetés,
befogadás, értelmezés, különböző
kultúrák mítoszai, mondái.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a
tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés.
Szálláslehetőségek (lakáscsere stb.).
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek,
közlekedésbiztonság,
fenntarthatóság,
környezettudatosság a
közlekedésben.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi
alapjai, nyelvek és vallások, egyes
meghatározó jellegű országok
turisztikai jellemzői.
Tudomány és technika
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a
munkában.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; fizika:
tudománytörténeti jelentőségű
felfedezések, találmányok.
Informatika: számítógépen
keresztül való kapcsolattartás,
információ keresése, az
informatikai eszközöket alkalmazó
média megismerése, az elterjedt
infokommunikációs eszközök
előnyeinek és kockázatainak
megismerése, a netikett alapjainak
megismerése, élőszóval kísért
bemutatók és felhasználható
eszközeik.
Gazdaság és pénzügyek
Vásárlás, bolt, karácsonyi piac.
Szolgáltatások.
Technika, életvitel és gyakorlat:
család és háztartás, tudatos
vásárlás, pénzügyi ismeretek.
Fogyasztás.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a
jövedelem szerepe a családban,
kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel
rezsi, zsebpénz.
Kommunikációs eszközök a 11. évfolyamon
A2/1
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Köszönés, elköszönés
Köszönet és arra reagálás
Bemutatkozás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazánakaz az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Akarat, kívánság, képesség
3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Javaslat és arra reagálás
Meghívás és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés
Nem értés
Fogalomkörök a 11. évfolyamon
A2/1
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (szenvedő szerkezet)
jövőidejűség: jelen idő + időhatározó
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
időpont
Mennyiségi viszonyok
mennyiségek (jeder/alle)
határozott mennyiség (mennyiség megadása)
mennyiségek kifejezése névmásokkal
határozatlan mennyiség
mennyiségek összehasonlítása
Minőségi viszonyok
értékelés kifejezése (zu …)
fokozás (gern; közép- és felsőfok)
minőségek összehasonlítása
Modalitás
módbeli segédigék (mögen)
felszólító mód
igevonzatok
Esetviszonyok
részes eset (főnevek, névmások)
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók
névmások
szórend a mondatban (többféle esetben álló bővítménnyel)
alárendelő mellékmondati szórend
szóképzés
célhatározás (damit, um + zu)
Ellenőrzés értékelés a 11. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
12. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 83 óra
projektek: 10 (5 óra/ félév)
Projekt órák felosztása: felkészülés / projekt munka: 3 óra
prezentáció: 2 óra
Projekt/ első félév
Témakör:
Módszer:
Eredményesség:
Süchte
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Plakát készítése
Projekt/ második félév
Témakör:
Österreich – egy tartomyn bemutatása
Módszer:
Anyaggyűjtés
Közös feldolgozás
Eredményesség:
Plakát-, ppt. előadás készítése, ismertető füzet készítése
Témakörök a 12. évfolyamon
A2/2
Témakörök
Témák
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye, életrajza. Személyes tervek.
Kapcsolódási pontok
Technika, életvitel és gyakorlat: család
és háztartás.
Etika: önismeret, ember az időben:
gyermekkor, ifjúság, felnőttkor,
öregkor, családi élet.
Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése.
Baráti kör.
Hasonlóságok és különbségek az emberek
között.
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a
célországokban.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és
gazdagok.
Környezetünk
A lakóhely és környéke (a lakás, a ház
bemutatása).
Időjárás, éghajlat.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely
és környék hagyományai, az én falum,
az én városom.
Földrajz: településtípusok.
Az iskola
Iskolarendszer nálunk és a célnyelvi
országokban.
Az iskolaválasztás szempontjai.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Iskolai hagyományok, osztálytalálkozó.
Történelem, társadalmi, és állampolgári
ismeretek: a tudás fogalmának
átalakulása, a tanulás technikái,
élethosszig tartó tanulás.
A munka világa
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák.
Jellemző női és férfi foglalkozások.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába
állás.
Önéletrajz, állásinterjú.
Technika, életvitel és gyakorlat:
pályaorientáció és munka.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Életmód nálunk és a célországokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: testi és
lelki egészség, balesetek megelőzése,
egészséges ételek.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
Biológia-egészségtan: egészséges
életmód.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Olvasás, újságok, rádió, tévé, számítógép,
internet. Hírek.
Az infokommunikáció szerepe a
mindennapokban. Kulturális élet nálunk és a
célországokban.
Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai,
lírai, drámai művek olvasása, a reklám
és a popzene új szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Ének-zene: népzene, klasszikus zene,
pop- zene.
Dráma és tánc: a szituáció alapelemei,
beszédre késztetés, befogadás,
értelmezés, különböző kultúrák
mítoszai, mondái.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Utazás, turizmus
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése,
megszervezése.
Turisztikai célpontok.
Nevezetességek a célnyelvi országokban.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek,
közlekedésbiztonság, fenntarthatóság,
környezettudatosság a közlekedésben.
Gazdaság és pénzügyek
A pénz szerepe a mindennapokban.
Vásárlás, bolt.
Szolgáltatások.
Fogyasztás.
Technika, életvitel és gyakorlat: család
és háztartás, tudatos vásárlás, pénzügyi
ismeretek.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi
alapjai, nyelvek és vallások, egyes
meghatározó jellegű országok
turisztikai jellemzői.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a jövedelem szerepe a
családban, kiadás, bevétel,
megtakarítás, hitel rezsi, zsebpénz.
Kommunikációs eszközök a 12. évfolyamon
A2/2
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Köszönés, elköszönés
Köszönet és arra reagálás
Bemutatkozás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Akarat, kívánság, képesség
3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Javaslat és arra reagálás
Meghívás és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés
Nem értés
Fogalomkörök a 12. évfolyamon
A2/2
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
múltidejűség (Präteritum, Perfekt)
jövőidejűség: jelen idő + időhatározó
Birtoklás kifejezése
birtokos eset
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
gyakoriság
időpont
elöljárószók időhatározó szerkezetekben
kötőszavak időhatározó tagmondatokban
Minőségi viszonyok
melléknévragozás
minőségre vonatkozó kérdőszavak
Esetviszonyok
birtokos eset
birtokos esettel álló elöljárószók
visszaható névmás (sich)
gyenge ragozású főnevek
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók
névmások
szórend a mondatban (többféle esetben álló bővítménnyel)
alárendelő mellékmondati szórend
vonatkozó névmási alárendelő mondatok
általánosító névmások
11–12. évfolyam
fakultácó
(KER B1)
évfolyam
óraszám
11.
2
12.
3
A 11-12. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi
kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Az élő idegen nyelv jellegéből adódóan
a nyelvoktatásba tartalmát és céljait tekintve minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti
alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A középiskolai tanulmányok végére a
tanulók kellő tapasztalattal és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot
tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően széleskörű
információszerzésre és viszonyításra is képesek. A középiskolai évekre egységesen
meghatározott témakörökhöz a megadott szempontok segítenek eligazodni abban, hogyan
valósíthatók meg az idegen nyelvek oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési
célok, és hogyan fejleszthetők a kulcskompetenciák a nyelvtanítás során. A nevelési célok
közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12.
évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik
nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk
során, valamint egész életükön át.
A 12. évfolyamon – különösen emelt szintű képzés vagy egyéni ambíciók, tehetséges
tanulók esetén – lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi
érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat;
megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat
önértékelésük során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak
megoldásában is.
Növeli a motivációt, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő
tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák
használatára.
A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő
kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő
felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos
döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő
kiválasztásával és az ok-okozati viszonyokat, követelményeket feltáró feladatokkal.
Fejlesztési egység
Hallott szöveg értése
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet
a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról.
Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló
vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha
viszonylag lassan és érthetően beszélnek.
A tematikai
egység nevelésifejlesztési céljai
Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és
egyes részleteiben is.
Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek
megértése több beszélő esetén is.
Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban,
filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési
körhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően
beszélnek.
A fejlesztés tartalma
A köznyelvi beszéd főbb fordulatainak megértése rendszeresen előforduló, ismerős témák
esetén.
A hallott szöveg gondolatmenetének nagy vonalakban való követése, egyes tényszerű
részinformációk megértése, amennyiben a beszéd világos, és ismerős kiejtéssel folyik.
Mindennapi társalgásban a világos beszéd követése szükség esetén visszakérdezések
segítségével.
Ismerős témájú, lényegre törő előadás vagy beszéd követése.
Egyszerű műszaki információ megértése, részletes útbaigazítások követése.
Telefonbeszélgetésekben a főbb információk megértése.
Ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerűbb hangfelvételek
lényegének megértése.
Egyszerű nyelvezetű film követése, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök
és az események közvetítik.
A köznyelvi szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése.
A szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az időnként
előforduló ismeretlen szavak jelentésének kitalálása a szövegösszefüggésből és a mondat
jelentésének kikövetkeztetése.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hosszabb használati utasítások, információk, instrukciók, előadások, beszédek, viták,
interjúk, dalok, visszaemlékezések, rögzített telefonos szövegek, reklámok, viccek, tévé- és
rádióműsorok, filmelőzetesek, filmek.
Fejlesztési egység
Szóbeli interakció
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi
élet legtöbb helyzetével.
Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó
témákról.
Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben.
Stílusában, regiszterhasználatában legtöbbször alkalmazkodik a
kommunikációs helyzethez.
A tematikai
egység nevelésifejlesztési céljai
Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében
is
Gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési
körbe tartozó és általános témákról is.
A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és
biztonsággal történő alkalmazása.
Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban,
regiszterhasználatban.
A fejlesztés tartalma
Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül.
Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság,
aggodalom, öröm.
Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek
összehasonlítása.
A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel,
információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire.
Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film,
könyvek.
Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása,
véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.
Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata.
Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése.
Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a
hatóságokkal külföldi látogatás során.
Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat).
Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz,
reklamáció.
Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni).
Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek
megadása orvosnál).
Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel.
Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások
bevonása, beszélgetés lezárása.
Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése,
félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata.
A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi
megfelelőik semleges stílusban való használatával.
Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása.
A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események
megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása.
Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat.
A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata.
Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció.
A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták.
Fejlesztési egység
Előzetes tudás
Összefüggő beszéd
B1 mínusz, azaz a tanuló már változatosabban és részletesebben tudja
bemutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, tanulmányait,
iskoláját stb.
A tematikai
egység nevelésifejlesztési céljai
Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek
segítségével ismerős témakörökben.
Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és
szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása.
Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése.
A fejlesztési tartalma
Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris
összekapcsolásával.
Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok
lineáris összekapcsolásával.
Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával.
Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása.
Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók
megfogalmazása.
Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása.
Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata.
Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról.
Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról.
Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása,
alkalmazása.
Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén.
Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat.
A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé
begyakorolt helyzetekben.
A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel.
Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása.
Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg,
érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján),
projektek bemutatása, versek, rapszövegek.
Fejlesztési egység
Olvasott szöveg értése
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési
köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait.
Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat
kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a
szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni.
A tematikai
egység nevelésifejlesztési céljai
A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó,
lényegre törő szövegek megértése.
Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges
részinformációk kiszűrése.
A fejlesztés tartalma
A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott
szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban.
A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is.
A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben.
A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben.
A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése.
A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy
sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni.
Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának
megértése.
Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése.
Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés
során.
A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből,
illetve több szövegből.
Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés
során.
Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a
szövegösszefüggés alapján.
Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám,
menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek,
újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő
szövegek, képregények, viccek egyszerű irodalmi szövegek.
Fejlesztési egység
Írás
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket
fogalmaz ismert, hétköznapi témákról.
Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól
és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és
befejezi.
Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját
ötleteiről.
Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok
főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.
A tematikai
egység nevelésifejlesztési céljai
Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert,
hétköznapi és elvontabb témákról.
Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásaokról és
véleményről írásbeli beszámolás, valamint tvélemény alátámasztása.
Hatékony írásbeli interakció folytatása.
Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó
szövegről, illetve saját ötletekről.
Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a
műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával.
A fejlesztés tartalma
Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó,
ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával.
Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal
kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet.
Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása pl. barátoknak, szolgáltatóknak,
tanároknak.
Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).
Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés.
Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése.
Riport, cikk, esszé írása.
Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése.
Saját ötletekről jegyzet készítése.
Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra
való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása.
Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése.
Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata.
Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/emailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány
szókincsbeli és helyesírási sajátosság).
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid
jelent, paródia írása, illetve átírása).
Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük.
Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása.
Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése.
Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása.
A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás,
internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások
Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus
képeslapok; poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes
adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű
információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill.
tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort
tartalmazó instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mail-ek (pl. tudakozódás,
megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék;
rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek,
rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.
A fejlesztés várt
eredményei a
ciklus végén
B1 nyelvi szint.
A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a
köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról.
Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a
mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és
regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.
Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek
segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a
főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő.
Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli
megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző
stílusjegyek.
Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat
a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó,
lényegre törően megfogalmazott szövegekben.
11. évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 64 óra
projekt: Crolin Link: “Nirgendwo in Afrika” Film: 8 óra
Témakörök a 11. évfolyamon
B1/1
Témák
Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye.
Személyes tervek.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: család és
háztartás.
Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése.
Idősek és fiatalok a társadalomban.
Ünnepek.
Öltözködés, divat.
Hasonlóságok és különbségek az emberek
között, tolerancia.
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a
célországokban.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.
Etika: generációk kapcsolata, családi élet.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a jövedelem szerepe a
családban, kiadás, bevétel, megtakarítás,
hitel, rezsi, zsebpénz.
Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos
vásárlás.
Földrajz; biológia-egészségtan:
biotermékek.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely bemutatása.
Lakásfelújítás.
Időjárás, éghajlat.
Bútorok, berendezési tárgyak.
Vágyott/ideális tárgyak, környezet.
Technika, életvitel és gyakorlat:
fenntarthatóság, környezettudatosság
otthon és a lakókörnyezetben, víz és
energia- takarékosság, újrahasznosítás.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek. lakóhely és környék
hagyományai.
Biológia-egészségtan: élőhely,
életközösség, védett természeti érték,
változatos élővilág.
Földrajz: településtípusok; globális
problémák, életminőségek különbségei; a
Föld mozgása, az időjárás tényezői, a
Föld szépsége, egyedisége.
Az iskola
Az ismeretszerzés különböző módjai.
Tanulmányok külföldön.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a tudás fogalmának
átalakulása, a tanulás technikái,
élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
A munka világa
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák,
rutinok, kötelességek.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába
állás.
Álláshirdetések.
Jellemző tevékenységek a munkahelyen.
Külföldi munkavállalás.
Fiatal vállalkozók sikertörténetei.
Technika, életvitel és gyakorlat:
pályaorientáció és munka.
Életmód
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen
táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség
megőrzésében, diéta, fogyókúra).
Fitnesz.
Étkezési szokások.
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés éttermekben.
Gyakori betegségek, sérülések, baleset.
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos,).
Életmód nálunk és más országokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: testi és
lelki egészség, balesetek megelőzése,
egészséges ételek.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Sportolás, kedvenc sport, tömegsport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a
mindennapokban.
Kulturális élet nálunk és más országokban.
Zenei kultúra, híres zenészek a célnyelvi
országokból.
Földrajz: más népek kultúrái.
Biológia-egészségtan: testrészek,
egészséges életmód, a betegségek
ismérvei, fogyatékkal élők,
betegségmegelőzés, elsősegély.
Testnevelés és sport: a rendszeres
testedzés szerepe, relaxáció.
Magyar nyelv és irodalom: különböző
kultúrák mítoszai, mondái; a reklám és a
popzene új szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok, népi játékok,
a sport és olimpia története, példaképek
szerepe, sportágak jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus zene,
popzene.
Dráma és tánc: a szituáció alapelemei,
beszédre késztetés, befogadás,
értelmezés.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, autós
közlekedés, kerékpáros közlekedés.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése,
megszervezése.
Célnyelvi és más kultúrák.
Technika, életvitel és gyakorlat:
közlekedési ismeretek,
közlekedésbiztonság, fenntarthatóság,
környezettudatosság a közlekedésben.
Tudomány és technika
Az internet szerepe a magánéletben, a
tanulásban és a munkában.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek; fizika: tudománytörténeti
jelentőségű felfedezések, találmányok.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi
alapjai, nyelvek és vallások, egyes
meghatározó jellegű országok turisztikai
jellemzői.
Informatika: számítógépen keresztül való
kapcsolattartás, információ keresése, az
informatikai eszközöket alkalmazó
média, az elterjedt infokommunikációs
eszközök előnyei és kockázatai, a netikett
alapjai, élőszóval kísért bemutatók és
felhasználható eszközeik.
Gazdaság és pénzügyek
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. biztosító).
Üzleti világ, gazdaság. Fogyasztás.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: család és
háztartás, tudatos vásárlás, pénzügyi
ismeretek.
Matematika: alapműveletek, grafikonok
értelmezése.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a jövedelem szerepe a
családban, kiadás, bevétel, megtakarítás,
hitel rezsi, zsebpénz.
Kommunikációs eszközök a11. évfolyamon
B1/1
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Megszólítás
Köszönés, elköszönés
Köszönet és arra reagálás
Megszólítás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Sajnálkozás
Öröm
Elégedettség, elégedetlenség
Csodálkozás
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Ellenvetés és visszautasítása
Akarat, kívánság, képesség
Ígéret
Szándék, terv
Feltételezés
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Események leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
Bizonyosság, bizonytalanság
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Tiltás, felszólítás
Javaslat és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
Tanácskérés és adás, ajánlattétel
Segítség felajánlása, elfogadása
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Visszakérdezés, kérdésismétlés
Beszélgetési szándék jelzése, félbeszakítás, lezárás
Megerősítés
Körülírás, példa megnevezése
Fogalomkörök a 11. évfolyamon
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (Präsens, Präsens mit Vokalwechsel, Trennbare Verben, Verbativergänzung mit
sehen, hören, lassen)
múltidejűség (Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt)
személytelenség (es, sich-Verben)
műveltetés (lassen - Präsens, Präteritum)
szenvedő szerkezet, Vorgangspassiv (Präsens, Präteritum, Perfekt, mit bzw. ohne
Agensangabe)
szenvedő szerkezet, Zustandspassiv
Birtoklás kifejezése
Possessivpronomen
gehören + D.
von, -s
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
gyakoriság
időpont
időtartam
Mennyiségi viszonyok
számok
határozott mennyiség
határozatlan mennyiség
Minőségi viszonyok
fokozott melléknevek ragozása
névelő nélküli melléknévragozás
Modalitás
módbeli segédigék (Perfekt)
felszólítás
Esetviszonyok
névszók a mondatban (főnévként használt melléknevek)
melléknévből képzett főnevek
főnévből képzett melléknevek
igéből képzett főnevek
birtokos esettel álló elöljárók
Logikai viszonyok
alárendelések (Kausalsatz, Objektsatz Subjektsatz, Temporalsatz, Finalsatz (um+zu+Infinitiv)
feltételesség (Konditionalsatz (Indikativ) Präsens, Konjunktiv Präteritum und
Plusquamperfekt, Konditionalsatz mit „würde”, wäre, hätte)
mondatok több bővítménnyel
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók, kéttagú kötőszók
névmások
Függő beszéd
jelen idő, kijelentő mód
Ellenőrzés értékelés a 11. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
12 évfolyam
Az órák felosztása:
a tananyag feldolgozására: 85 óra
projekt: “Das Leben der Anderen”: 8 óra
Témakörök a 12. évfolyamon
B1/2
Témák
Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye.
Személyes tervek.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Technika, életvitel és gyakorlat: család és
háztartás.
Ember és társadalom
Baráti kör, barátságok, baráti látogatások.
Ünnepek.
Konfliktusok és kezelésük.
Idősek és fiatalok nézetei közötti hasonlóságok,
különbségek.
Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
Jövőképek, emberek egymás mellett élése a
jövőben.
Társadalmi felépítés, pártok a célnyelvi országban,
választások rendszere.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet,
tolerancia, bizalom, együttérzés;
fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.
Etika: generációk kapcsolata, családi élet.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a jövedelem szerepe a
családban, kiadás, bevétel, megtakarítás,
hitel, rezsi, zsebpénz.
Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos
vásárlás.
Földrajz; biológia-egészségtan:
biotermékek.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a
lakás, a ház bemutatása). Lakástípusok a jövőben.
Energiatakarékos épületek.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és
globálisan - Mit tehetünk környezetünkért és a
természet megóvásáért, a fenntarthatóságért?
Technika, életvitel és gyakorlat:
fenntarthatóság, környezettudatosság
otthon és a lakókörnyezetben, víz és
energia- takarékosság, újrahasznosítás.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek. lakóhely és környék
hagyományai.
Biológia-egészségtan: élőhely,
életközösség, védett természeti érték,
változatos élővilág.
Földrajz: településtípusok; globális
problémák, életminőségek különbségei; a
Föld mozgása, az időjárás tényezői, a
Föld szépsége, egyedisége.
Az iskola
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága.
A nyelvtanulás módjai és ezek jellemzői.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Mindennapok, klisék és tények.
Élet a jelenben és a jövőben.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Televízió, rádió, hírek.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
A művészetek szerepe a mindennapokban.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Kulturális élet nálunk és más országokban.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek: a tudás fogalmának
átalakulása, a tanulás technikái,
élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok,
könyvtári információs rendszerek.
Testnevelés és sport: a rendszeres
testedzés szerepe, relaxáció.
Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom: különböző
kultúrák mítoszai, mondái; a reklám és a
popzene új szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok, népi játékok,
a sport és olimpia története, példaképek
szerepe, sportágak jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus zene,
popzene.
Dráma és tánc: a szituáció alapelemei,
beszédre késztetés, befogadás,
értelmezés.
Vizuális kultúra: művészi alkotások
leírása, értelmezése.
Tudomány és technika
Technikai eszközök régen és ma.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi
életben.
Feltalálók, találmányok.
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban
és a munkában.
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek; fizika: tudománytörténeti
jelentőségű felfedezések, találmányok.
Informatika: számítógépen keresztül való
kapcsolattartás, információ keresése, az
informatikai eszközöket alkalmazó
média, az elterjedt infokommunikációs
eszközök előnyei és kockázatai, a netikett
alapjai, élőszóval kísért bemutatók és
felhasználható eszközeik.
Kommunikációs eszközök a 12. évfolyamon
B1/2
1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök
Megszólítás
Köszönés, elköszönés
Köszönet és arra reagálás
Bemutatkozás, bemutatás
Megszólítás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Személyes levélben megszólítás, elköszönés
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Sajnálkozás
Öröm
Elégedettség, elégedetlenség
Remény
Bosszúság
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök
Véleménykérés és arra reagálás
Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nemtetszés
Ellenvetés és visszautasítása
Akarat, kívánság, képesség
Szándék, terv
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök
Dolgok, személyek megnevezése, leírása
Események leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
Bizonyosság, bizonytalanság
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök
Kérés
Tiltás, felszólítás
Javaslat és arra reagálás
Meghívás és arra reagálás
Reklamálás
5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök
Beszélgetési szándék jelzése, félbeszakítás, lezárás
Megerősítés
Körülírás, példa megnevezése
Fogalomkörök a 121. évfolyamon
B1/2
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
jelenidejűség (Präsens, Präsens mit Vokalwechsel, Trennbare Verben)
múltidejűség (Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt)
jövőidejűség (Futur I, Futur II)
személytelenség (es, sich-Verben)
műveltetés (lassen - Präsens, Präteritum)
Szenvedő szerkezet (Präsens)
főnévi igeneves szerkezetek (brauchen + zu + Inf., haben + zu + Inf., sein + zu + Inf.)
Partizip I és Partizip II
igék visszaható névmással (sich, einander)
Birtoklás kifejezése
Possessivpronomen
gehören + D.
von, -s
Térbeli viszonyok
irányok, helymeghatározás (kéttagú elöljárószók)
Időbeli viszonyok
gyakoriság
időpont (kéttagú elöljárószók)
időtartam
Mennyiségi viszonyok
számok
határozott mennyiség
határozatlan mennyiség (etwas, nichts, viel, wenig)
Minőségi viszonyok
melléknevek, melléknévragozás
összehasonlító szerkezetek
Modalitás
módbeli segédigék
felszólítás
Esetviszonyok
névszók a mondatban
Logikai viszonyok
alárendelések (Objektsatz Subjektsatz, Temporalsatz, Finalsatz (um+zu+Infinitiv)
feltételesség (Konditionalsatz (Indikativ) Präsens, Konjunktiv II der Vergangenhiet,
Konditionalsatz mit „würde”, wäre, hätte)
feltételes mondatok „wenn“ nélkül
Szövegösszetartó eszközök
kötőszók (kéttagú kötőszavak)
névmások
mondatrend több bővítményt tartalmazó mondatokban
Függő beszéd
jelen idő, kijelentő mód
Konjunktiv I (Präsens, Perfekt)
Ellenőrzés értékelés a 12. évfolyamon
Szövegértést ellenőrző
feladattípusok:
igaz-hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép-kép, kép-szöveg,
szöveg-szöveg), kiegészítendő kérdések, tartalmi összefogalás
Beszédkészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség, kiejtés.
Íráskészség:
kommunikációs készség, szókincs, nyelvhelyesség,helyesírás.
A szóbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
hosszabb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése
hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése
Az írásbeli értékelés és
ellenőrzés formái:
írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap
LEHRPLAN
FÜR
DEUTSCH ALS
FREMDSPRACHE
DSDII
Inhaltsverzeichnis
1. Situationsbeschreibung
4
1.1 Lage, Auftrag
4
1.2. Schulstruktur
5
1.2.1 Stundenzahlen
6
1.3 Schülerklientel
6
1.4 Allgemeine Ziele des DaF Unterrichts
6
2. Prinzipien der didaktisch-methodischen Unterrichtsgestaltung
8
3. Kompetenzerwartungen für die ersten drei Bildungsabschnitte
9
3.1 Kommunikative Teilkompetenzen
9
3.2 Verfügbarkeit von sprachlichen Mitteln
10
3.3 Kompetenzen für den Umgang mit Texten und Medien
10
3.4 Interkulturelle Kompetenzen
11
3.5 Reflexion über Sprache(n) und sprachliche Kommunikation
12
3.6 (Fremd-)Sprach(en)lernkompetenzen
12
4. Kompetenzerwartungen für die ersten drei Bildungsabschnitte
4.1 Kommunikative Teilkompetenzen
14
14
4.1.1 Hörverstehen/Hör-Sehverstehen
14
4.1.2 Spechen
16
4.1.3 Leseverstehen
20
4.1.4 Schreiben
21
4.1.5 Sprachmittlung
23
4.2 Verfügbarkeit von sprachlichen Mitteln
24
4.3 Kompetenzen für den Umgang mit Texten und Medien
28
4.4 Interkulturelle Kompetenzen
30
4.4.1 Themen- und Erfahrungsfelder
30
4.4.2 Einsichten und Erkenntnisse, Haltungen
32
4.4.3 Handeln in Begegnungssituationen
32
4.5 Reflexion über Sprache(n) und sprachliche Kommunikation
33
4.6 (Fremd-)Sprach(en)lernkompetenzen
34
5. Kompetenzerwartungen für den vierten Bildungsabschnitt
5.1 Kommunikative Teilkompetenzen
5.1.1 Hörverstehen/Hör-Sehverstehen
37
38
38
5.1.2 An Gesprächen teilnehmen
39
5.1.3 Zusammenhängend sprechen
40
5.1.4 Leseverstehen
40
5.1.5 Schreiben
40
5.1.6 Sprachmittlung
41
5.2 Verfügbarkeit von sprachlichen Mitteln
42
5.3 Kompetenzen für den Umgang mit Texten und Medien
43
5.4 Interkulturelle Kompetenzen
45
5.4.1 Thematische Schwerpunkte
45
5.4.2 Einsichten und Erkenntnisse, Haltungen
46
5.4.3 Handeln in Begegnungssituationen
46
5.5 Reflexion über Sprache(n) und sprachliche Kommunikation
47
5.6 (Fremd-)Sprach(en)lernkompetenzen
47
6. Leistungsfeststellung und –bewertung
48
7. Methodische Grundprinzipien des DaF-Unterrichts
51
8. Verwendete Unterrichtsmaterialien
53
9. Lerninhalte und Ziele des DaF-Unterrichts
56
9.1 Einführungsstufe/ erster Bildungsabschnitt/ 5. und 6. Klasse
56
9.2 Entwicklungsstufe
59
9.2.1 Entwicklungsstufe I/ der zweite Bildungsa./ 7. und 8Klasse/ 59
9.2.2 Entwicklungsstufe II/ der dritte Bildungsa./ 9. und 10. Klasse 62
9.2.3 Orientierungsstufe/der vierte Bildungsa./11. und 12. Klasse 66
10. Prüfungsystem im Kempelen Farkas Gymnasium
73
11. Fördermaßnahmen für das Fach Deutsch
75
1. Situationsbeschreibung
1.1 Lage, Auftrag
Das Kempelen Farkas Gymnasium befindet sich in Budapest, im XXII. Bezirk, in Budafok. Ab der
ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts entsanden zahlreiche deutsche Siedlungen in den Budaer Bergen,
auch in Budafok, hier lebt eine relativ größere Zahl Menschen donauschwäbischer Abstammung.
Der Deutschunterricht orientiert sich im Gymnasium an den Kompetenzen der Lerner. Im
Mittelschulbereich gelten der Nationale Grundlehrplan (NAT), der Rahmenlehrplan, landesweite
Messungen, das zweistufige Abitur (2005), sowie der Rahmenplan ’Deutsch als Fremdsprache’ für
das Auslandsschulwesen. Die Schule ist eine leistungsstarke und angesehene Schule. Sie besitzt ein
klares Profil im Bereich des Deutschunterrichts mit verstärktem Deutschunterricht und mit einem
besonderen
Deutsch-Profil,
alle
mit
vielfältiger
Unterrichtsmethodik
und
motivierenden
außerunterrichtlichen Schülerangeboten ausgestattet. Die Schule sorgt neben der vielfältigen
Förderung des Profilbereichs Deutsch auch für einen qualifizierten Englisch-Unterricht. Eine kollegiale
Zusammenarbeit zwischen den Deutsch- und Englischlehrern, führt zur Ausarbeitung von
Mehrsprachigkeitsprofilen für die Schüler. Die Schule hält es für unbedingt notwendig, dass der
Deutschunterricht – neben dem Englischunterricht – seine maßgebende Rolle beibehält.
Die Fortbildungsmaßnahmen dienen der Weiterqualifizierung der einzelnen Lehrperson und dienen
zugleich der kollegialen Zusammenarbeit in den Qualitätskreisläufen. Die Schule kooperiert mit den
Grundschulen im XXII: Bezirk, vertritt die fachliche Leitung und entwickelt mit den dortigen
Deutschkollegen wirksame Modelle für den sinnvollen Übergang zwischen Grundschule und
Mittelschule.
Das Gymnasium unterstützt im Deutschnterricht:

Förderung der deutschen Sprache und die Begegnung mit der deutschen
Kultur

Förderung demokratischer Werte

Vermittlung der deutschen Sprache und Kultur

Identitätsförderung

interkulturelle Begegnungen

Erziehung zu Toleranz
Das pädagogische Programm wurde nach ungarischen Vorgaben (Nationaler (Grund)lehrplan
243/2003. (XII. 17.) im Juni 2010 zuletzt modifiziert, Rahmenlehrplan) - erstellt. Es beschreibt die
Pädagogische Grundorientierung und die Aufgaben wie auch die Mittel und Maßnahmen, die das
Gymnasium für erforderlich erachten, um die Ziele zu erreichen. Es ist auch der Ausdruck der
gemeinsamen Verantwortung von Schulträger, Schulleitung, aller Lehrkräfte und Mitarbeiter sowie der
Eltern für das Kempelen Farkas Gymnasium.
1.2. Schulstruktur
Abteilung
gemäß
Abteilung
dem
deutschen
Bildungsabschnitte
Schülerzahl
im Kempelen Farkas
2011/2012
Abschluss
ereichte
Niveaustufe
Gymnasium
Schulsystem
Sekundarstufe
Mittelschule
11. und 12. Schuljahr
II
Orientierungsstufe
Sekundarstufe I
9. und 10. Schuljahr
117
Ungarisches
B2/C1
Abitur DaF
127
B1
133
A2
132
A1
Entwicklungsstufe II
Grundschule
7. und 8. Schuljahr
Entwicklungsstufe I
5. und 6. Schuljahr
Einführungsstufe
Einführungsstufe: der erste Bildungsabschnitt
Entwicklungsstufe I: der zweite Bildungsabschnitt
Entwicklungsstufe II: der dritte Bildungsabschnitt
Orientierungsstufe: der vierte Bildungsabschnitt
1.2.1 Stundenzahlen
Jahrgang
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Deutsch
4
3
4
4
3
4+2
5+2
5+2
1.3 Schülerklientel
Die 508 Schüler im Schuljahr 2011/12 sind alle ungarische Staatsbürger, die Deutsch als
Fremdsprache in mindestens 4 Wochenstunden erlernen. 3-4% der Schüler kommen aus der „Árpád
Deutsche Nationalitätengrundschule” in Budafok (DSD Schule).
1.4 Allgemeine Ziele des DaF Unterrichts
Unser Lehrplan geht davon aus, dass individuelle und (fremd-)sprachliche Kompetenzen dem
Menschen helfen, sich in einer internationalisierten und durch Mobilität und globalisierten Wettbewerb
gekennzeichneten Welt zu orientieren, sich zu verständigen und international handlungsfähig zu sein.
Der Unterricht in ’Deutsch als Fremdsprache’ erweitert die Handlungsfähigkeit der Schüler über die
von ihren Familien-und Umgssprachen geprägte Welt hinaus, indem er systematisch die Ausbildung
von individuellen kommunikativen Mehrsprachigkeitsprofilen und -kompetenzen fördert. In diesem
Sinne trägt der Unterricht ’Deutsch als Fremdsprache’ dazu bei, jungen Menschen für ihre Zukunft
Erkenntnisse, Handlungsspielräume und Chancen zu eröffnen und ihre Persönlichkeitsentfaltung zu
fördern. Deutsch gehört in kultureller und wirtschaftlicher Hinsicht zu den wichtigsten Sprachen dieser
Welt, so dass die kompetente Verwendung dieser Sprache die private, berufliche sowie studien- und
medienweltliche Mobilität erweitert und die Wahrnehmung von Handlungs- und Wettbewerbschancen
auf den internationalen Interaktionsfeldern fördert.
Der Unterricht ’Deutsch als Fremdsprache’ bereitet die Schüler auf Anforderungen der inhalts-, sachund themenorientierten Kommunikation im Sachunterricht vor und unterstützt sie durch gezielte
Fördermaßnahmen
bei
der
Entwicklung
ihrer
sprachlichen
und
zugleich
sachlichen
Handlungskompetenz. Darüber hinaus können sich die Schüler mit Hilfe der deutschen Sprache
Einsichten in das Leben des deutschsprachigen und europäischen Raumes auch in literarischer,
kultureller und historischer Perspektive erschließen und die elektronischen Medien nutzen, soweit
diese sich der deutschen Sprache bedienen. In der Auseinandersetzung mit diesen Medien eröffnen
sich den Schülern erweiterte Möglichkeiten der Wahrnehmung, des Verstehens und Gestaltens. Eine
bewusste und kompetente Nutzung der Medienvielfalt erfordert Strategien des Erkennens eines
Informationsbedarfs sowie Strategien der Informationssuche und der Informationsprüfung. Medien
unterstützen
die
individuelle
aktive
Wissensaneignung,
fördern
eigenverantwortliches
und
kooperatives Lernen sowie lösungsorientiertes Arbeiten.
Der Unterricht in ’Deutsch als Fremdsprache’ erfüllt vorrangig folgende Aufgaben

Er
bietet
Lerngelegenheiten,
außerschulischen
Alltag
damit
ihre
Schüler
im
schulischen
und
Handlungsabsichten
differenziert
und
situationsangemessen mündlich und schriftlich verwirklichen können.

Er vertieft und erweitert die kommunikativen Fähigkeiten und legt Grundlagen
dafür, dass Schüler die deutsche Sprache nach Abschluss ihres schulischen
Bildungsganges funktional für Studium, Beruf und Weiterbildung einsetzen
können.

Er vermittelt Einblicke in deutschsprachige Lebenswirklichkeiten und schafft
Anlässe dafür, dass Schüler diese in Vergleiche und Kontraste zur eigenen
Lebenswirklichkeit setzen können.

Er macht Begegnungssituationen mit Texten der deutschsprachigen Literatur
möglich,
die
für
eine
adressatenspezifische
Behandlung
im
Fremdsprachenunterricht geeignet und in komplexe Interaktionsprozesse
einer mehrsprachigen Gesellschaft eingebettet sind.

Er gibt den Schülern Mittel und Strategien an die Hand zur Erkundung von
Sprache(n), von individueller und gesellschaftlicher Mehrsprachigkeit sowie
von Kommunikationsprozessen – auch in Hinblick darauf, dass sie
zunehmend Verantwortung für ihr eigenes sprachliches Lernen übernehmen
und dabei ihre Sprach(en)lern- und Kommunikationserfahrungen systematisch
für die Weiterentwicklung ihrer sprachlichen Handlungsfähigkeit nutzen.

Er unterstützt junge Menschen bei Aufbau und Weiterentwicklung ihrer
individuellen Mehrsprachigkeitsprofile.
Der Unterricht in ’Deutsch als Fremdsprache’ erfüllt seine Aufgaben dann,

wenn
die
Schüler
innerhalb
und
außerhalb
von
Schule
in
Begegnungssituationen mit Menschen anderer Sprachen und Kulturen
handlungsfähig sind

in Auseinandersetzung mit deutschsprachigen Lebenswirklichkeiten und
kulturellen Traditionen zur Erweiterung ihrer Selbst- und Weltverständnisse
gelangen

ihre Sprach(en)lern- und Kommunikationserfahrungen im Umgang mit der
deutschen Sprache für das Erwerben und Lernen weiterer Sprachen und
damit für den Ausbau ihrer individuellen Mehrsprachigkeit produktiv einsetzen.
2. Prinzipien der didaktisch-methodischen Unterrichtsgestaltung
Dem Lehrplan für ’Deutsch als Fremdsprache’ liegt ein ganzheitlicher und komplexer Sprach- und
Kommunikationsbegriff zugrunde, d.h., er berücksichtigt sowohl die klassischen sprachstrukturellen
Ebenen
von
Aussprache/Intonation,
Orthographie,
Wortschatz
und
Grammatik
als
auch
kommunikative Strategien sowie kulturspezifische Verhaltenskonventionen und Interaktionsroutinen
und -rituale, die sich für einen angemessenen Sprachgebrauch des Deutschen als “typisch“ erweisen.
Dies gilt sowohl für verbale als auch für nonverbale Verständigungsabläufe. Die Orientierung an
diesem weiten, kulturspezifisch begründeten Kommunikations- und Sprachbegriff wird unterrichtlich
rezeptiv und produktiv in Situationen der Alltagskommunikation und -interaktion sowie der themenund inhaltsorientierten Kommunikation konkretisiert.
Der Lehrplanplan geht zugleich von der Tatsache aus, dass die deutsche Gegenwartssprache kein
homogenes, sondern vielmehr ein komplexes und mehrfach gegliedertes Kommunikations- und
Verständigungssystem darstellt. Zu berücksichtigen ist dabei, dass es mehrere nationale
Standardvarianten des Deutschen gibt, z.B. das Standarddeutsch in Deutschland, Österreich, in der
Schweiz. Diese Standardvarianten sind grundsätzlich gleichwertig; sie unterscheiden sich jedoch in
ihrer jeweiligen kommunikativen Reichweite, wobei die Deutschland zuzuordnende Standardvariante
i.d.R.
in
allen
deutschen
Sprachregionen
akzeptiert
wird
und
allseits
sanktionsfreie
Kommunikationsprozesse möglich macht. Zur Komplexität des Deutschen als Kommunikations- und
Verständigungssystem gehört, dass diese Standardvarianten in sich wiederum gegliedert sind (z.B. in
Dialekte und regionale Prägungen, schichten- und altersspezifische Gebrauchsvarianten wie z.B.
Jugendsprachen, gruppen- und berufssprachliche Besonderheiten, registerorientierte Strukturen
sowie in kulturspezifische verbale und nonverbale Konventionen z.B. der Höflichkeit, der Begrüßung).
Der Unterricht ’Deutsch als Fremdsprache’ berücksichtigt diese Sachverhalte, indem für die Förderung
v.a. der produktiven mündlichen und schriftlichen (Teil-)Kompetenzen die in Deutschland
gebräuchliche Standardvariante zugrunde gelegt wird. Darüber hinaus gehört es zur Aufgabe von
’Deutsch als Fremdsprache’, den Schülern authentische Gelegenheiten zu bieten, unterschiedlichen
Ausprägungen der deutschen Sprache zu begegnen und dabei Verstehensstrategien zu entwickeln.
Der dem Lehrplan zugrunde liegende ganzheitliche und komplexe Sprach- und Kommunikationsbegriff
hat zur Folge, dass unterrichtliche Lehr- und Lernsituationen konkret und handlungsbezogen angelegt
werden. Das bedeutet für die Planung von Unterrichtsvorhaben, dass (Teil-) Kompetenzen nicht
einzeln und isoliert fachsystematisch geschult werden, sondern dass ausgehend von lebensweltlich
und kommunikativ bedeutsamen Aufgabenstellungen komplexe, vielfältige und der jeweiligen
Altersgruppe angemessene Lerngelegenheiten geschaffen werden, die mehrere Kompetenzbereiche
– ggf. in unterschiedlicher Gewichtung – in ihrem funktionalen Zusammenspiel berücksichtigen.
Hierbei gilt es, deutlich situative und/oder thematisch-inhaltsorientierte Schwerpunkte zu setzen, die
den Schülern transparent gemacht werden und die die (Teil-) Kompetenzen integrieren und bündeln.
Den Anforderungen an einen inhalts-, anwendungs- und adressatenorientierten kommunikativen
Unterricht in ’Deutsch als Fremdsprache’ – bezogen auf situatives und lebensweltbezogenes Lernen
in bedeutsamen Zusammenhängen – wird durchgehend Rechnung getragen.
3. Kompetenzerwartungen für die ersten drei Bildungsabschnitte
3.1 Kommunikative Teilkompetenzen
Die
anzustrebende
kommunikative
Handlungskompetenz
wird
in
einer
für
den
Fremdsprachenunterricht allgemein üblichen Weise nach den folgenden Kategorien gegliedert:

Hörverstehen/Hör-Sehverstehen

An Gesprächen teilnehmen

Zusammenhängend sprechen

Leseverstehen

Schreiben

Sprachmittlung.
Bezüglich der kommunikativen Teilkompetenzen ist die Bedeutung der Sprachmittlung hervorzuheben.
Sprachmittlung umfasst mündliche und schriftliche Transferstrategien und -techniken zwischen einer
Ausgangs- und einer Zielsprache. Sie ist im Sinne der übergeordneten Prinzipien des Rahmenplanes
stets an kommunikativ und lebensweltlich relevante Sprech- bzw. Schreibanlässe gebunden und ist
folglich nicht zu verwechseln mit Formen des textbasierten Übersetzens und/oder Dolmetschens. Die
Sprachmittlung heute – in gleichem Maße wie die “klassischen“ kommunikativen Teilkompetenzen
(Hörverstehen/Hör-Sehverstehen,
Leseverstehen,
Schreiben)
–
An
Gesprächen
teilnehmen,
selbstverständlicher
Zusammenhängend
Bestandteil
realer
sprechen,
kommunikativer
Handlungsabläufe. Dabei steht einerseits das sinngemäße inhaltsorientierte und zusammenfassende
Übertragen von Kern- und/oder Schlüsselinformationen in die Fremdsprache Deutsch und
andererseits die Wiedergabe aus dem Deutschen in die jeweils schülerseitige Mutter- und/oder
Begegnungssprache im Mittelpunkt. Zusätzlich können – je nach Begegnungssituation – auch
Strukturen und Elemente aus weiteren, den Schülern
3.2 Verfügbarkeit von sprachlichen Mitteln
Um kommunikativ, d.h. den eigenen Intentionen entsprechend sowie situationsangemessen handeln
und entsprechende (Teil-) Kompetenzen im oben dargestellten Sinne verwirklichen bzw. erwerben zu
können, bedarf es sprachlicher Mittel in den “klassischen“ Feldern:

Aussprache/Intonation

Orthographie

Wortschatz

Grammatik.
Im Unterricht ’Deutsch als Fremdsprache’ werden die genannten Strukturbereiche mit Blick auf ihre
jeweiligen kommunikativen Handlungsfunktionen erworben und geschult. Unterrichtsmethoden, die
rein linguistischen bzw. fachsystematischen Prinzipien folgen, sind somit ausgeschlossen; dies gilt
insbesondere für das herkömmliche Strukturfeld der Grammatik. Betont wird exemplarisch die
funktionalen Prinzipien bei der Vermittlung der oben aufgeführten “klassischen“ Strukturfelder und folgt
somit grundsätzlich dem curricularen Konzept der Standard- und Kompetenzorientierung des u.a.
auch bereits im GeR verwirklichten Ansatzes.
3.3 Kompetenzen für den Umgang mit Texten und Medien
Der moderne Fremdsprachenunterricht an allgemeinbildenden Schulen stellt nicht nur Texte (auch in
ihrer multimedialen Form) in den Dienst des (Fremd-) Sprachenlernens, sondern bahnt Kenntnisse
und Fähigkeiten bei den Schülern an, diese für bestimmte Zwecke (z.B. Informationsentnahme und vermittlung, Handlungsfähigkeit im Alltag, Unterhaltung, Sinndeutung von literarischen Texten) zu
erschließen und selbst nach üblichen Konventionen zu verfassen. Der Umgang mit Texten und
Medien und der Erwerb entsprechender Kompetenzen ist im Übrigen in intensiver Weise mit dem
Kompetenzbereich des interkulturellen Handelns verknüpft, da authentische Texte Einblicke in
Lebenswirklichkeiten vermitteln bzw. zu ihrer Erschließung interkulturelles Orientierungswissen sowie
interkulturelle Haltungen und Einsichten voraussetzen. Der Umgang mit Texten und Medien bietet
günstige Lerngelegenheiten für authentisch kommunikatives Handeln in der Fremdsprache sowie für
die Festigung und Erweiterung der Verfügbarkeit von sprachlichen Mitteln (z.B. Wortschatz, Satz- und
Textstrukturen).
3.4 Interkulturelle Kompetenzen
Interkulturelle Handlungskompetenz ist ein komplexes Konstrukt, das curricular durch mehrere
Komponenten bestimmt ist:
Themen- und Erfahrungsfelder

private und persönliche Kommunikation unter Freunden, in der Familie

Kommunikation in der Schule und im Unterricht

Kommunikation zwischen Kindern/Jugendlichen und Erwachsenen, die nicht
zum Freundes- oder Familienkreis zählen, bei Routinehandlungen des Alltags
(z.B. Einkauf, in öffentlichen Verkehrsmitteln)

sach- und themenbezogene Kommunikation im Austausch von Informationen
und Meinungen zu Ereignissen, Problemstellungen, Texten und Medien

durch formale Konventionen geprägte Kommunikation in geschäftlichen,
rechtlichen bzw. administrativen Zusammenhängen (in Ansätzen und
exemplarisch).
Das kommunikative Handeln in solchen Domänen der Sprachverwendung ist immer an konkrete
Situationen, Inhalte und Themen gebunden, für die (Fremd-) Sprachenlerner über entsprechende
sprachliche Mittel und entsprechendes (inter-) kulturelles Orientierungswissen verfügen müssen.
Durch die curriculare Festlegung konkreter Themen- und Erfahrungsfelder wird für die Planung und
Gestaltung von Unterricht sicher gestellt, dass Schüler Lerngelegenheiten für lebensweltlich
bedeutsame Bereiche erhalten und entsprechendes Orientierungswissen erwerben können. Im
Unterricht ’Deutsch als Fremdsprache’ sind in Verbindung mit den oben genannten Domänen die
folgenden Themen- und Erfahrungsfelder zu berücksichtigen und altersangemessen zu konkretisieren:

Persönliche Lebensgestaltung

Ausbildung, Schule und Beruf

Kulturelles Leben und Medien

Wirtschaft, Technik, Umwelt

Gesellschaftliches Leben

Regionen in Deutschland und weitere deutschsprachige Regionen.
Die Festlegung auf konkrete Domänen der Sprachverwendung sowie auf konkrete Themen- und
Erfahrungsfelder wirkt sich unmittelbar auch auf die unterrichtliche Bereitstellung vonTexten und
Situationen, von sprachlichen Mitteln (vornehmlich Wortschatz und Grammatik) und den bewusst
machenden Umgang mit sprachlichen und nichtsprachlichen Konventionen und Strategien des
kommunikativen Handelns aus.
Einsichten und Erkenntnisse, Haltungen
Interkulturell kompetent sprachlich handeln zu können, setzt die Bereitschaft und Fähigkeit voraus, in
der Begegnung mit zunächst fremden Wirklichkeiten planvoll Beobachtungen anzustellen,
Erkenntnisse zu sammeln und zu ordnen, Vergleiche zur eigenen Wirklichkeit durchzuführen und auf
dieser
Grundlage
begründet
zu
Haltungen
und
Einstellungen
zu
Fremdsprachenunterricht unterstützt die Schüler, solche Kompetenzen zu erwerben.
3.5 Reflexion über Sprache(n) und sprachliche Kommunikation
gelangen.
Der
Die Lernenden werden bei der Entwicklung von Fähigkeiten unterstützt, Hypothesen zu bilden, diese
zu überprüfen, Vergleiche und Zusammenhänge herzustellen, Erkenntnisse bzw. Regelhaftigkeiten
mit eigenen Worten zu fassen und für das eigene kommunikative Handeln zu berücksichtigen.
Schwerpunkte für die Sensibilisierung und die Reflexion über komplexere Sachverhalte sind z.B.:

die
Reflexion
über
individuelle,
schulische
und
gesellschaftliche
Mehrsprachigkeit

die Reflexion über Sprache(n) im kommunikativen Gebrauch und die
Aneignung entsprechender Kommunikationsmuster

gezielte Beobachtungen an Sprache(n) zur Erweiterung und Festigung ihrer
sprachlichen Mittel.
3.6 (Fremd-)Sprach(en)lernkompetenzen
Der Unterricht ’Deutsch als Fremdsprache’ stärkt die Verantwortung der Schüler für ihr eigenes
Lernen. Schwerpunkte sind z.B.:

die Organisation und Kontrolle ihrer Arbeits- und Lernverfahren im Unterricht

die Nutzung von Kooperationsstrategien

das Verschaffen außerunterrichtlicher Lerngelegenheiten

der Einsatz von Strategien für die Entwicklung rezeptiver (Teil-)Kompetenzen
und die Nutzung unterschiedlicher Lese- und Hör-/Hör-Sehstrategien

der Einsatz von Strategien für die Entwicklung von produktiven (Teil)Kompetenzen

der Einsatz von Strategien der Selbstüberprüfung und Selbstkorrektur.
Mit dem Rahmenplan wird keine statische Vermittlungsmethode vorgeschlagen, da (Fremd-)
Sprachenlernprozesse nicht linear und für alle Lerner gleich ablaufen, von individuellen Faktoren (z.B.
Motivation, Lernstilen, Vorerfahrungen, Bedürfnissen) abhängig und unterschiedliche Ausprägungen
einzelner Teilkompetenzen möglich sind.
Vielmehr wird das übergreifende Prinzip der Kompetenzorientierung an Hand der folgenden
didaktisch-methodischen Leitprinzipien umgesetzt, die den abgesicherten Prinzipien der neueren
didaktisch-methodischen Diskussion verpflichtet sind:

Lernerorientierung.

Handlungsorientierung (Der Unterricht wird selbst als Handlungssituation
angelegt
und
bereitet
die
Schüler
auf
mögliche
außerschulische
Handlungsbedarfe und -bedürfnisse vor.

Kommunikationsorientierung
(Der
Unterricht
Handelns in konkreten Situationen ausgerichtet.
ist
gen
kommunikativen

Mehrsprachigkeitsorientierung (Im Unterricht ’Deutsch als Fremdsprache’ wird
das, was in anderen sprachlichen Fächern (z.B. in einer ersten Fremdsprache
wie Englisch) an Kategorisierungen und prozeduralem Wissen bereits geübt
und kognitiviert worden ist, als Ausgangskompetenz zugrunde gelegt,
ausdifferenziert und adressatenspezifisch gefestigt.)

Themen- und Inhaltsorientierung (Mit dem Erwerb von Deutsch als
Fremdsprache ist auch die Fähigkeit verbunden, sich in dieser Sprache neue
Erfahrungen und Erkenntnisse zu erschließen. Im Unterricht werden daher
insbesondere solche Themen und Inhalte berücksichtigt, die für die in diesem
Rahmenplan vorgegebenen Domänen der Sprachverwendung sowie für die
jeweiligen Themen- und Erfahrungsfelder relevant und ergiebig sind.)

Interkulturelle Orientierung (Der Unterricht schafft Lerngelegenheiten für die
Schüler,
damit
sie
die
Spezifik
kulturell
geprägter
kommunikativer
Verhaltensweisen wahrnehmen und für das eigene Handeln in der
Fremdsprache Deutsch nutzen können.

Aufgabenorientierung (Der Unterricht wird so gestaltet, dass über konkrete
Aufgabenstellungen die Komplexität sprachlichen Handelns von den Schülern
bereits im Lernprozess erfahren wird. Für die Formulierung von Aufgaben
werden Kompetenzerwartungen aus unterschiedlichen Bereichen des Faches
zusammengeführt.)
4. Kompetenzerwartungen für die ersten drei Bildungsabschnitte
Der Aufbau von Kompetenzen erfolgt systematisch und kumulativ in verschiedenen Kontexten.
Dadurch
werden
die
Schüler
befähigt,
in
zunehmendem
Maße
komplexer
werdende
Aufgabenstellungen zu bewältigen.
Die Kompetenzerwartungen werden nach den sechs Kompetenzbereichen gegliedert. Die Festlegung
dieser für die einzelnen Bildungsabschnitte erfolgt in Anlehnung an die Referenzniveaus des GeR:

erster Bildungsabschnitt: Referenzniveau A1 (5-6Kl.)

zweiter Bildungsabschnitt: Referenzniveau A2 (7-8Kl.)

dritter Bildungsabschnitt: Referenzniveau B1 (9-10.Kl).
Schüler, die das Referenzniveau A2-B1 erreicht haben, erfüllen die sprachlichen Voraussetzungen,
um erfolgreich das zentralabitur in DaF in Ungarn abzulegen.
4.1 Kommunikative Teilkompetenzen
4.1.1 Hörverstehen/Hör-Sehverstehen
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
einzelne Wörter
ganz
einzelne Sätze und kürzere
die Hauptpunkte und auch
Sätze
Texte verstehen, wenn es um
Details
verstehen, die sich auf sie
Dinge
verstehen,
selbst,
und
geht, die ihnen vertraut sind.
wenn
ihres
Sie verstehen die wesentlichen
altersspezifisch
alltäglichen Umfelds beziehen –
Zusammenhänge
Dinge
vorausgesetzt, es wird deutlich
formulierten
gesprochen
und
einfachen
audiovisuellen
Darstellungen
einfach
und
strukturierte
ihre
konkrete
Familie
Dinge
die
sind eindeutig.
und
Angelegenheiten
von
und
inhaltlich
Mitteilungen
eindeutigen
klar
und
audiovisuellen
Darstellungen.
einer
es
und
Aussage
sich
um
interessante
Angelegenheiten
handelt. Sie können im Umgang
mit Medien
wesentliche
Informationen
entnehmen, wenn es sich um
aktuelle
Ereignisse
und
Themen
aus
ihren
Interessensgebieten
handelt.
Im
Im
Einzelnen
können
die
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Im
Schüler z.B.:
Einzelnen
können
die
Hinweise
und
Schüler z.B.:
Aufforderungen, Hinweise und
einfache Arbeitsanweisungen in
einfache Erklärungen (z.B. in
ausführlichere
Unterrichtssituationen
der Schule, beim Sport und
Erklärungen
verstehen und angemessen
Spielen)
(z.B.
umsetzen
angemessen umsetzten
verstehen
und
in
verstehen
Unterrichtssit.)
und
angemessen
umsetzen
Fragen
Person
und
Angaben
verstehen
zur
wichtige
Einzelheiten
und
Gesprächen
im
aus
Alltag
Gesprächen im Alltag folgen,
angemessen beantworten (z.B.
verstehen, wenn es um die
wenn über vertraute
zum Wohnort, Alter, zu den
eigenen
die
Angelegenheiten und Themen
Hobbys, zum Lieblingsbuch)
eigene Familie, um Freunde
gesprochen wird; sie können
und Themen wie Schule und
zur Vergewisserung Rückfragen
Freizeit geht, und entsprechend
stellen und um
reagieren
bitten
grundlegende
und
Angaben
Informationen
in
häufig
wiederkehrenden
Alltagssituationen
verstehen
Belange,
um
wesentliche
Einzelheiten
einfach
formulierten
(z.B. wie viel ein Buch kostet,
Erläuterungen
wie lange man zu Fuß bis zum
Beschreibungen
und
entnehmen
Erklärungen
Durchsagen
Ankündigungen
und
in
der
Öffentlichkeit verstehen, ihnen
Schwimmbad braucht) und sich
(z.B.
Wegbeschreibungen,
für
die
eigene
Situation
entsprechend verhalten
Spiel-
und
relevante
Informationen
Gebrauchsanweisungen)
und
entnehmen
und
sich
sich entsprechend verhalten
angemessen verhalten
kurze, häufig wiederholte und
(aufgenommenen)
einfach
Fernsehsendungen
formulierte
verstehen,
Ansagen
ihnen
wesentliche
dabei
Informationen
Rundfunk-,
sowie
Spiel-/Dokumentarfilmen
wichtigsten
die
Aussagen
entnehmen (z.B.
entnehmen – vorausgesetzt, sie
Abfahrtszeiten auf Bahnhöfen,
können diese wiederholt anhö-
Reklameansagen in Radio und
ren
Fernsehen)
handelt
und
sich
entsprechend verhalten
bzw.
Speichermedien
abgespielte
Lieder,
Geschichten
und
sich
und
um
es
vertraute
Themen; sie können die Inhalte
mit
von
ansehen
eigenen
Worten
zusammenfassen bzw.
kommentieren
Hörszenen
sowie Cartoons und kürzere
beim
Filmsequenzen
ein erweitertes Repertoire von
verstehen,
weitgehend
wenn
diese
im
Unterricht sprachlich vorbereitet
worden
–
sind
wesentliche
Inhalte wiedergeben oder im
Hör-/Hör-Sehverstehen
Rezeptionsstrategien
anwenden
bewertendes,
(z.B.
kritisches,
genießendes
Hör-/Hör-Sehverstehen)
szenischen Spiel darstellen
grundlegende
Hör-/Hör-
Sehverstehensstrategien
(z.B.
selektive Informationsentnahme
und
globales
Hör-/Hör-
Sehverstehen) unterscheiden
4.1.2 Spechen (an Gesprächen teilnehmen, zusammenhängend sprechen)
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können sich am
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
Ende
zweiten
des dritten Bildungsabschnitts
nach
Bildungsabschnitts
in
auch ohne Vorbereitung an
Vorbereitung
mit
des
einfachen Sätzen und kurzen
einfachen
routinemäßigen
Gesprächen
Wendungen an Gesprächen
Situationen
über
Themen
über
Themen
vertraute
Personen,
und
vertraute
persönliche
über
vertraute
und
sie
interessierende Sachverhalte
vertraute Sachverhalte und
konkrete
Situationen
unmittelbaren
ihres
Umfelds
teilnehmen und einfach
strukturierte
Fragen
oder
Rückfragen stellen.
Interessensgebiete
teilnehmen
und
dabei
ihre
austauschen. Sie können
persönliche
dabei auch Rückfragen stellen
begründen
und mit einfachen sprachlichen
Meinung Anderer reagieren.
Meinung
und
auf
die
Mitteln die eigene Meinung
mitteilen
bzw.
auf
die
Meinung Anderer reagieren.
Im
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Im
Im
Einzelnen
können
die
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Schüler z.B.:
sich selbst oder eine vertraute
Person vorstellen
Gruß-
und
Gefühle
Freude, Trauer, Verärgerung,
Erfahrungsbereich berichten
Interesse und Gleichgültigkeit)
ausdrücken
Tätigkeiten,
Gewohnheiten,
Alltagsbeschäftigungen
einem
Gesprächspartner
einfachen
Sätzen
in
Sachverhalten
Gefallen
und
oder
Pläne,
Ereignisse,
Absprachen informieren
Ablehnung
und
auf
Entschuldigungen reagieren
Hoffnungen,
Träume beschreiben und auf
Ziele,
Vorlieben
Hoffnungen,
Träume
und
Abneigungen beschreiben und
ein
erklären
Diskussion beginnen, fortführen
ausdrücken, um Entschuldigung
bitten
Ziele,
Anderer reagieren
persönliche
Zustimmung oder
entsprechende
eigene
Missfallen
ausdrücken
auf
beschreiben
über
dabei
und
Gefühlsäußerungen reagieren
Auskunft
geben zu ihnen vertrauten
Überraschung,
aus dem eigenen Erlebnis- und
Abschiedsformeln
gebrauchen
(wie
Gespräch
oder
eine
und aufrecht erhalten und dabei
eigene Meinungen zu einem
die Meinung Anderer prüfen,
vertrauten Thema formulieren
bestätigen oder ablehnen
und mit einfachen sprachlichen
zu
vertrauten
Themen
Mitteln
begründen
Rückfragen stellen bzw. auf
unkomplizierte
Rückfragen reagieren
dazu beantworten
und
in einem
Nachfragen
Auskünfte
Interview konkrete
geben
und
auf
spontane Nachfragen reagieren
bzw. ein vorbereitetes Interview
führen und
spontane Zusatzfragen stellen
Erwartungen antizipieren und
sprachliche
Mittel
adressaten-
situationsgerecht
einsetzen
und
mit Hilfe von z. B. Gestik und
auf Gestik, Mimik, Intonation
Mimik gezielt Äußerungslücken
und Betonung in Gesprächen
schließen
achten
und selbst gezielt einsetzen
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
mit einfachen einge- gübten
mit
mit Vorbereitung vor
Wendungen
zusammenhängenden Sätzen
Publikum zu Themen ihres
eine
Erfahrungs-
Dinge,
und
Sätzen
Personen
und
einfachen
kurze,
eingeübte
Ereignisse ihres unmittelbaren
Präsentation
Umfelds beschreiben, wobei
Abfolge zu einem vertrauten
dabei
Sätze
Thema ihres Erfahrungs- oder
beschreiben
Interessensgebiets
bewerten.
und
vorwiegend
Wendungen
ohne
Verknüpfung
weitere
aneinander
gereiht sind.
und
in
dabei
logischer
vortragen
elementare
Satzverknüpfungen verwenden.
und
Interessensbereichs sprechen,
Sachverhalte
und/oder
Sie
Geschichten erzählen und in
logischer
Abfolge
Erlebnissen
Im
Einzelnen
können
die
können
von
und
über
Erfahrungen berichten.
Schüler z.B.:
Im
Im
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
über
Pläne,
Ergebnisse
Ereignisse
informieren
und
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
oder
diese beschreiben
eine vorbereitete Präsentation
über ihre Person und andere
zu einem vertrauten Thema
vertraute Menschen Auskunft
Tätigkeiten, Gewohnheiten und
strukturiert vortragen und
geben
Alltagsbeschäftigungen
dabei
beschreiben
hinreichend präzise erläutern
die
Hauptaspekte
sich mit eingeübten und fest
gefügten Wendungen zu ihrem
aus
dem
eigenen
Befinden äußern
Erlebnisbereich
oder
Interessensgebiet berichten
sich
zu
persönliche
wichtige
Abneigungen beschreiben
ihren Wohnort mitteilen
einfache
Vorlieben
berichten
und
Gefühle
und
eigene
und
Mittel
Textstrukturierung einsetzen
mit elementaren sprachlichen
eigene
Reaktionen beschreiben
Freizeitgewohnheiten äußern
über
über
Erfahrungen
dabei
eigenen
Informationen
detailliert
Handlungen
zur
Texten,
von
fiktiven
Inhalte
Filmausschnitten
von
und/oder
Hörbüchern wiedergeben
Mitteln den schulischen Alltag
beschreiben
von
realen
Ereignissen
berichten
und
Geschichten
erzählen
eigene
Redebeiträge
klar
strukturieren
Strategien zur Gestaltung und
Strukturierung
sprachlicher
Äußerungen (z.B. Einleitungsund
Endformulierungen,
Schlüsselwörter) einsetzen
Aussagen z.B. durch Gestik
die Bedeutsamkeit bestimmter
und bewusste Betonungen der
Aussagen z.B. durch geeignete
Äußerungsabsicht gemäß
Gestik und Mimik, Intonation
angemessen begleiten
und Betonung hervorheben
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
nach
angemessener
zentrale Aussagen von klar
weitgehend
Vorbereitung
strukturierten Texten, die im
unterschiedliche
kurzen, einfachen Texten zu
Unterricht sprachlich vorbereitet
Themen ihres Interessens- und
vertrauten Unterrichts-
wurden, erfassen und ihnen
Erfahrungsbereichs
und
gezielt
lesen,
4.1.3 Leseverstehen
sprachlicher
Alltagssituationen
wesentliche
Informationen
entnehmen, indem sie –
wenn
nötig
–
den
entnehmen.
Informationen
Die
Texte
selbstständig
Texte,
die
betreffen,
verstehen
und
auswerten.
beziehen sich auf Situationen
Text
mehrfach lesen.
und
Themen,
die
für
das
Alltagsleben von Jugendlichen
von
Bedeutung sind.
Im
Einzelnen
Schüler z.B.:
können
die
Im
Einzelnen
Schüler z.B.:
können
die
Im
Einzelnen
Schüler z.B.:
können
die
kürzere Texte verständlich laut
längere
lesen
sinngestaltend laut lesen
Aufgabenstellungen,
ausführlichere
Erklärungen
von
Textpassagen
vortragen
Arbeits-
Übungsanleitungen
längere Texte sinngestaltend
und
sowie
komplexere
Aufgabenstellungen
und
Arbeitsvorhaben, Arbeits- und
schriftliche Sicherungen von
differenziertere
Übungsanleitungen
Unterrichtsergebnissen
Zusammenfassungen
von
verstehen
Unterrichts-
und
sowie
schriftliche Sicherungen von
Unterrichtsergebnissen
verstehen
kurzen,
formulierten,
Arbeitsergebnissen verstehen
einfach
privaten
und
einfacheren kürzeren Sach- und
Gebrauchstexten
(z.B.
argumentative,
öffentlichen Alltagstexten (z.B.
Broschüren,
E-Mails, SMS, kurzen Briefen)
wichtige
Informationen
entnehmen,
wesentliche Details entnehmen
Broschüren,
Leserbriefe,
didaktisierten
Lesetexten,
unterschiedliche
Mails,
Blogs
aus
unterstützt durch angemessene
Leseverstehensstrategien
Jugendzeitschriften
oder
sprachliche und methodische
anwenden
Schülerzeitungen
bzw.
Hilfen,
selektives, detailliertes Lesen)
wesentliche
Inhalte
Prospekten)
informative,
Aussagen
(z.B.
und
globales,
entnehmen
Texte
(z.B.
Websites
Anleitungen,
für
E-
Jugendliche)
sowie längere, etwas
Informationen
einfache,
für
schulische
Zwecke
Gedichte,
appellative
Kinder
Reime,
bzw.
verfasste
Lieder
aus
komplexere
Sachtexte
zu
jugendgemäßen
bekannten Themen lesen und
Nachschlagewerken
verstehen
entnehmen
verstehen
Thema,
Handlungsverlauf,
Figuren und die
Grundstimmung
längeren
(z.B.
auch
fiktionalen
in
Texten
der
Jugendliteratur)
weitgehend
selbstständig
erschließen
Informationen
aus
unterschiedlichen
Quellen
auswerten
Zeitung,
(z.B.
Internet, Lexikon)
4.1.4 Schreiben
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts –
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
orientiert an sprachlichen und
Texte
inhaltlichen Vorgaben
Wendungen
– in einfachen Wendungen
verfassen.
und
mit
einfache
kurzen
mit
einfachen
und
Sätzen
Texte zu vertrauten Themen
verfassen, wobei durch die
Sätzen
Sachverhalte
zusammenhängende
Gliederung in kurze
und
Textabschnitte
Mitteilungen aufschreiben.
bzw.
eine
zeitliche
logische
Abfolge
eingehalten wird.
Im
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Im
Im
Einzelnen
können
die
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Schüler z.B.:
einfache
Mitteilungen
für
in
persönlichen
Mitteilungen
Andere schreiben (z.B. SMS, E-
persönliche Mitteilungen (z.B.
Sachverhalte aus dem eigenen
Mails,
kurze Briefe) verfassen, um
Erfahrungsbereich
Glückwunschkarten,
sich zu bedanken, sich zu
Gefühle
Einladungen)
entschuldigen,
sich
zu
verabreden oder
Fragen
zu
Ansichtskarten,
einfache Sachverhalte aus dem
eigenen
(z.B.
schriftlich
mitteilen
mit
einfachen
Mitteln
vorgegebenen
über
Hobbys
sprachlichen
Ereignissen oder
interessante
Erlebnissen
berichten,
und
ihre
Interessen
Textrahmen (z.B.
beschreiben
Steckbrief zur eigenen Person
danach befragen
und
Andere
mit Angaben zu Größe, Alter,
Augenfarbe
vervollständigen
etc.)
formulieren
zusammenhängend
Ereignisse
einen
Reaktionen
beantworten
Erfahrungshorizont
Tagesablauf)
und
darstellen,
von
berichten
und
Personen, Dinge, Sachverhalte
auch
in
Einzelheiten
verständlich beschreiben
für den eigenen Lebens- und
vorgegebene Texte erweitern,
Erfahrungsbereich
vervollständigen,
grundlegende
abwandeln
formelle
und Texte nach vorgegebenem
stärker
Modell verfassen
Texte verfassen (z.B.
Brief
Gehörtes,
Gelesenes,
Gesehenes, Erlebtes
kurz
mit
einfachen
Sätzen
wiedergeben
zusammenfassen
konventionalisierte
an
eine
Gastfamilie,
einen
und
unbekannte
Bewerbung
Ferienjob,
für
für
ein
Praktikum, Lebenslauf)
oder
und
auf
mit
und
in
ihren
einfache Weise ihre Meinung
grundlegende
darlegen
Diskursfunktionen
erzählen,
beschreiben,
Texten
realisieren:
berichten,
erklären
und
Meinungen
formulieren
und
begründen
Gehörtes,
Gelesenes,
Gesehenes, Erlebtes
wiedergeben, zusammenfassen
und dazu Stellung nehmen
4.1.5 Sprachmittlung
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
in
in Begegnungssituationen des
in Begegnungssituationen des
Alltags
Alltags
elementaren
Begegnungssituationen
des
mündliche
bzw.
mündliche
bzw.
Alltags kurze mündliche bzw.
schriftliche Äußerungen oder
schriftliche Äußerungen oder
schriftliche Äußerungen
Texte in der jeweils anderen
Texte in der jeweils anderen
Sprache so wiedergeben,
Sprache so wiedergeben,
oder
Texte,
deutschen
die
in
der
Standardsprache
dass
ein
Verständnis
der
dass
ein
kontextualisiertes
formuliert sind, in der jeweils
Schlüsselaussagen gesichert
und sinngemäßes Verstehen
anderen
ist.
der Gesamtaussage und
Sprache
so
dass
ein
wiedergeben,
globales
der
Detailinformationen
gesichert ist.
sinngemäßes
Verstehen
der Kernaussage gesichert ist.
Im
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Im
Im
Einzelnen
können
die
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Schüler z.B.:
einfache, für die Bewältigung
der
Situation
notwendige
Informationen
(z.B.
in der jeweils anderen Sprache
in der jeweils anderen Sprache
Wesentliches und/oder Details
das
auch von längeren
Wesentliche
Anweisungen, Erklärungen) in
einfacheren
der eigenen Sprache
sinngemäß wiedergeben
zusammenhängend
und
von
Äußerungen
einfacheren
Äußerungen
wiedergeben sowie – v.a. bei
in
der Vermittlung vom Deutschen
Deutsch mit Schlüsselwörtern
in die Muttersprache – ggf.
wiedergeben
notwendige
hinzufügen,
Erläuterungen
die
das
Verständnis sichern helfen
volle
4.2 Verfügbarkeit von sprachlichen Mitteln

Aussprache/Intonation

Orthographie

Wortschatz

Grammatik
Aussprache/Intonation
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
elementare Aussprache- und
Aussprache-
Aussprache-
Intonationsmuster
so
Intonationsmuster
sie
Allgemeinen
verwenden,
dass
verwenden,
verstanden werden.
und
im
korrekt
wenngleich
muttersprachliche
eine
Markierung
und
Intonationsmuster
weitgehend
korrekt
verwenden, wenn auch mit
leichter Akzentfärbung
nicht ausgeschlossen werden
kann.
Im
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Im
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Aussprache-
und
die
für
Im
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
die
deutsche
auch
in
authentischen
Intonationsmuster auf
Standardsprache
Gesprächssituationen
einfache Strukturen übertragen
bedeutungsrelevanten
und einfach strukturierter freier
Aussprachedie
für
Intonationsmuster
einfache Aussagesätze, Fragen
korrekt realisieren
und
Intonationsmuster
und
weitgehend
Rede
Aussprache
Intonation
und
weitgehend
angemessen realisieren
Aufforderungen
angemessen realisieren
mit
einfachen
Mitteln
Mittel
der
Aussprache
Aussageabsichten
Intonation
unterstützen und gesprochene
und
Texte
Aussageabsichten einsetzen
strukturieren
(z.B.
zur
und
Unterstützung
Strukturierung
von
Pausen, Stimmführung,
Sprechgeschwindigkeit,
typisierte Aussprachevarianten
betonende Hervorhebung von
des Deutschen erkennen und
Schlüsselwörtern)
einordnen
Orthographie
Die Schüler verfügen am Ende
Die Schüler verfügen am Ende
Die Schüler verfügen am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
weitgehend sicher über die
über die Orthographie von
über die Orthographie von
Orthographie
funktional und thematisch
funktions-
produktiven kommunikativen
erweiterten
themenbezogenen
Basisstrukturen
Basisstrukturen und wenden
kommunikativen
diese wie auch elementare und
Basisstrukturen
für die Verständigung wichtige
und haben die grundlegenden
Zeichensetzungsregeln
orthographischen
weitgehend korrekt an.
Gesetzmäßigkeiten weitgehend
ihrer
kommunikativen
und
automatisiert.
Wortschatz
Die Schüler verfügen am Ende
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
über einen hinreichend großen
einen
produktiv und rezeptiv einen
Grundwortschatz,
thematisch
um
funktionalen
und
erweiterten
elementaren
Grundwortschatz
Kommunikationsbedürfnissen
Allgemeinen so angemessen
im
gerecht zu werden und sich in
anwenden, dass sie sich zu
und routiniert anwenden. Bei
Alltagssituationen verständigen
vertrauten
der Beschäftigung mit weniger
zu können.
vertrauten Situationen
vertrauten
verständigen können.
intellektuell
Themen
im
funktionalen und thematisch
und
in
Dies gilt für
erweiterten Grundwortschatz
Allgemeinen angemessen
Themen
anspruchsvollen
Situationen
sind
sie
noch
auf
- das Unterrichtsgespräch
Dies gilt für
gelegentlich
-ausgesuchte Situationen der
- das Unterrichtsgespräch
Unterstützung angewiesen.
Alltagskommunikation.
-
ausgewählte Themen und
und
Erfahrungsfelder
des
Dies gilt für
interkulturellen Lernens
-das Unterrichtsgespräch (
- das kooperative Arbeiten.
- ein breites Spektrum von
Themen- und
Erfahrungsfeldern
des
interkulturellen
Lernens
-das fachmethodische Arbeiten
im Umgang mit Texten und
Medien zur Beschreibung und
Erläuterung sprachlicher
Phänomene
das
kooperative
und
diskussionsorientierte Arbeiten.
Grammatik
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
ein
ein
ein
grammatisches
Grundinventar
in
vertrauten
einfachen
Situationen
weitgehend korrekt erwenden.
erweitertes
grammatisches
Inventar
in
häufig
Repertoire
verwendeter
grammatischer
vertrauten
Situationen
gefestigtes
i.d.R.
korrekt
verwenden.
Strukturen
einsetzen
und
haben ein Strukturbewusstsein
für
die
deutsche
Sprache
entwickelt, so dass sie sich u.a.
selbst korrigieren können.
Im
Im
Einzelnen
können
die
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Schüler z.B.:
Im
Personen,
Sachen,
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
weitere
einsetzen,
Sachverhalte, Tätigkeiten und
Möglichkeiten
um
Zukünftiges
auszudrücken, Annahmen und
Geschehnisse bezeichnen und
Dauer, Wiederholung, Abfolge
Bedingungen
beschreiben
von
weitere Modalitäten ausdrücken
Handlungen
und
formulieren,
Sachverhalten ausdrücken
bejahte
Aussagen,
und
verneinte
Fragen
Aufforderungen formulieren
und
Informationen
Verbote/Erlaubnisse,
Aufforderungen,
wörtlich
vermittelt wiedergeben
Bitten,
und
Wünsche,
über
Ereignisse
eigenen
aus
dem
Erwartungen
und
Verpflichtungen ausdrücken
räumliche,
logische
Erfahrungsbereich
eines
zeitliche
Bezüge
Satzes
und
innerhalb
erkennen
und
stichwortartig berichten sowie
über gegenwärtige, vergangene
selbstständig formulieren sowie
in einfacher Form Wünsche und
und
Handlungen
Interessen ausdrücken
berichten bzw. davon erzählen
zukünftige
Ereignisse
aktivisch
und
und
Ereignisse
passivisch
darstellen
grammatische
Strukturen
einfache
Elemente
und
Bedingungen
identifizieren
und
darstellen
und
Bezüge
sprachliche
Regelformulierungen
Regelhaftigkeiten
und
verstehen
Besonderheiten
beschreiben
und
erläutern,
Hypothesen bilden und testen
4.3 Kompetenzen für den Umgang mit Texten und Medien
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
Die Schüler können am Ende
des ersten Bildungsabschnitts
des zweiten Bildungsabschnitts
des dritten Bildungsabschnitts
in sehr einfachen Texten des
grundlegende
Inhalte und Aussagen von
Alltags bzw. in Texten, die für
erkennen und unterscheiden
einfachen
den
und dazu eigene Lese- und
Sach- und Gebrauchstexten
Schreiberfahrungen inbringen.
sowie von fiktionalen Texten
schulischen
Fremdsprachenunterricht
eingerichtet
sind,
Textsorten
authentischen
gezielt
ermitteln, nach vorgegebenen
Informationen auffinden und
Modellen einfach strukturierte
durch
Texte schreiben
Umformung
bzw.
Ergänzung von vorgegebenen
Texten
erste
Schritte
zur
Textproduktion unternehmen.
Im
Im
Einzelnen
können
die
Einzelnen
können
die
Im
Einzelnen
können
die
Schüler z.B.:
Schüler z.B.:
in Bezug auf einfache fiktionale
in Bezug auf einfache fiktionale
Texte
Texte u.a. genauere Angaben
Schüler z.B.:
Handlungsanweisungen
Hinweisschildern
Hauptfiguren
narrativen
aus
ermitteln,
in
kurzen
Texten
benennen
zu den handelnden Personen,
einzelne
Ort und Zeit der Handlung
auffällige
Strukturelemente (z.B.
Strophe,
Handlungsschritte
benennen
Fragen
Thema,
Handlungsverlauf, Figuren und
und beschreiben,
nachvollziehen (z.B.
u.a.
Akt/Szene,
sowie
Kapitel)
eine
Handlungsverlauf
bei Erzähltexten
ermitteln, Texte grundlegenden
einfache
beantworten,
zum
Gattungen
in
Bezug
auf
Sach-
und
(z.B.
Gedichte/Lieder,
Bilderfolge ordnen)
kurze
Texte
(um-)
gestalten
Steckbriefe,
Geschichten,
Dialoge
umformen
und
(z.B.
SMS,
kleine
Gedichte),
ergänzen
und
umformen, Dialoge nachspielen
Gebrauchstexte u.a. geläufige
Erzähltexte, szenische Texte)
Textarten
zuordnen und wesentliche
erkennen
Werbetexte,
(z.B.
Annoncen,
am
Text
Gebrauchsanweisungen
belegen, in einfachen mehrfach
und weitere Darstellungsformen
kodierten Texten (z.B.Comics,
mit
Karikaturen, kurze Hörspiele,
Daten
und
Fakten,
Wetterberichte), Elemente des
Filmszenen,
Layouts beschreiben
Nachrichtensendungen)
und szenisch gestalten, Texte
vortragen
Strukturelemente
wesentliche
Formen
des
eigenen
Elemente
des
Zusammenspiels von Sprache,
experimentierenden
Bild
und/oder
Ton/Musik
Schreibens einsetzen, um die
beschreiben und erläutern
Wirkung von Gestaltungsmitteln
zu erkunden (z.B. Textelemente
auffällige und nicht alltägliche
ausschneiden,
Strukturen
umstellen,
(z.B.
selten
ersetzen und ausschmücken,
gebrauchte poetische Wörter,
einfache
Begriffe
einfache
Texte
Texte
umwandeln,
szenisch
der
Fachsprache,
komplexe Syntax) in Texten
umsetzen z.B. in Rollenspielen
feststellen,
oder Figureninterviews)
stilistische Besonderheiten von
Texten
grundlegende
bzw.
Textpassagen
identifizieren
(z.B.
Wiederholung,
Übertreibung,
Vergleich, Metapher)
in
Bezug
auf
Sach-
und
Gebrauchstexte u.a.
gängige
(z.B.
Textarten
erkennen
Nachrichten,
Grafiken,
einfache
journalistische
Textformen) und dem Gang der
Darstellung/Argumentation
folgen,
ggf.
am
Text
Vermutungen über die Position
des Verfassers anstellen
Formen
des
eigenen
Schreibens einsetzen, um die
Wirkung von Gestaltungsmitteln
zu
erkunden
(z.B.
die
Erzählperspektive
Geschichten
ändern,
zu
schreiben,
Ende
Werbetexte
erstellen)
4.4 Interkulturelle Kompetenzen
4.4.1 Themen- und Erfahrungsfelder
Erster
Zweiter
Dritter
Bildungsabschnitt
Bildungsabschnitt
Bildungsabschnitt
z.B. Kleidung/Mode –
z.B.
Persönliche
z.B.
Lebensgestaltung
Familie – Tagesablauf
Idole/Vorbilder
und Alltagsroutinen –
Freunde – Sport
Leben
in
der
–
Hobbys –
Freizeitaktivitäten
–
Verhältnis
zwischen
den
Generationen
–
Peergroup
–
Familienstruktur
Speisen und
Getränke
–
Wohnumgebung
–
Ausbildung,
z.B.
Schule und Beruf
Schulfächer –
Alltagsroutinen
–
außerschulische
– typische berufliche
Perspektiven,
Aktivitäten
Tätigkeiten –
und
Rechte und Pflichten
Pflichten
der Schüler
Ausbildung
Schulalltag
z.B.
Arbeitswelt
und
z.B. Berufsorientierung
Arbeitswelt:
Rechte
in
der
–
Bildungssysteme
Medien
z.B.
z.B.
Internet
Fernsehsendungen
–
Tageszeitungen –
Mediennutzung
–
Zeitschriften
–
–
Internet – E- und U-
Kulturlandschaft (z.B.
Musik
Theater,
Museen,
Filme)
Wirtschaft,
z.B. Verkehrsmittel –
z.B.
Technik, Umwelt
Einkauf – Ernährung
Umwelt(schutz) –
Industriestandorte
Reisen
– Nationalparks bzw.
Industrie
und
z.B.
Tourismus
–
Ökoprojekte
Gesellschaftliches
z.B. Essen und Trinken
z.B.
Leben
– Feste und Festtage –
Nachbarschaft
Schule
und
z.B.
bekannte
Persönlichkeiten des
Gebräuche –
politischen Lebens –
Europa und die
Europäische Union
Regionen in
z.B. Lebensumfeld an
z.B.
Deutschland,
einem
politische
deutschsprachige
Standort
Regionen
deutschsprachigen
Raum
konkreten
im
regionale
und
Gliederung
des deutschsprachigen
Raumes
z.B.
regionale
Sprachvarianten
4.4.2 Einsichten und Erkenntnisse, Haltungen
Im Folgenden werden die für das (Fremd-)Sprachenlernen relevanten Einsichten, Erkenntnisse und
Haltungen für alle Bildungsabschnitte gemeinsam aufgeführt; sie müssen für die jeweilige
Unterrichtssituation alters- und/oder adressatenspezifisch konkretisiert werden.
Am Ende des dritten Bildungsabschnitts können die Schüler z.B.

sich im deutschsprachigen Raum im Großen und Ganzen orientieren (z.B.
deutschsprachige Länder/Regionen, große Städte und Naturräume); sie sind
mit Reisemöglichkeiten vertraut

in
Begegnungssituationen
im
eigenen Umfeld, auf
Reisen und
bei
tatsächlichem oder simuliertem Aufenthalt in deutschsprachiger Umgebung
Besonderheiten in den Lebensbedingungen und Lebensweisen wahrnehmen
und mit den eigenen vergleichen und kontrastieren

in authentischen Sach- und Gebrauchstexten Beispiele für kulturspezifische
Verhaltensmuster auffinden und erläutern

in
fiktionalen
bzw.
einfachen
literarischen
Texten
Sachverhalte
und
Verhaltensweisen aus einer spezifischen kulturellen Perspektive deuten
4.4.3 Handeln in Begegnungssituationen
Am
Ende des dritten Bildungsabschnitts können die Schüler für häufig wiederkehrende
Kontaktsituationen des Alltags in deutschsprachiger Umgebung z.B.

Brief-/E-Mail-Kontakte zu deutschsprachigen Partnern aufbauen und durch
entsprechende Fragen vertiefte Einblicke in deutschsprachige Alltagswelten
gewinnen

unter Anwendung von Interviewtechniken von Menschen, die in ihrer
Umgebung aus deutschsprachigen Ländern stammen, Auskünfte über
Lebensbedingungen in deutschsprachigen Ländern einholen und Interviews
entsprechend auswerten

auf
sprachliche
Formeln,
Redewendungen
und
Verhaltensweisen
zurückgreifen, die die Kommunikation mit fremden Personen erleichtern (z.B.
Höflichkeitskonventionen), bei der Wahl ihrer sprachlichen Mittel in mündlicher
und schriftsprachlicher Kommunikation zwischen informellem in der Familie
und mit Freunden und formalem Sprachgebrauch z.B. mit fremden Personen
unterscheiden

mögliche Schwierigkeiten in der Verständigung antizipieren, auftretende
Störungen mit geeigneten Redewendungen und nonverbalem Verhalten
entschärfen
4.5 Reflexion über Sprache(n) und sprachliche Kommunikation
Die Schüler können über ihre individuelle Mehrsprachigkeit reflektiert Auskunft geben und wesentliche
Merkmale der schulischen und gesellschaftlichen Mehrsprachigkeit erkunden und beschreiben. Im
Einzelnen können sie z.B.

über die eigene (Fremd-)Sprachbiographie Auskunft geben (z.B. über
Sprachen, in denen sie (Teil-)Kompetenzen erworben haben; sie können ihre
Einstellung dazu, ihre Nutzung in unterschiedlichen Situationen beschreiben
und erklären)

die in ihrer Schule vorhandene lebensweltliche Mehrsprachigkeit erkunden
und dokumentieren

den Stellenwert der von ihnen gelernten (Fremd-)Sprachen für ihre
persönliche Situation und ihre Zukunftserwartungen beschreiben und erklären

Eigenheiten der deutschen Sprache erkunden, mit anderen Sprachen
vergleichen und exemplarisch an Beispielen belegen
Die Schüler können über Sprache(n) im kommunikativen Gebrauch reflektieren und sich dabei
entsprechende Kommunikationsmuster aneignen.
Im Einzelnen können sie z.B.

Beobachtungen über die Verwendung der deutschen Sprache in konkreten
und häufig wiederkehrenden Alltagssituationen anstellen

die Ergebnisse mit anderen ihnen vertrauten Sprachen vergleichen (z.B.
Rituale
der
Begrüßung
und
der
Verabschiedung,
Gebrauch
von
feststehenden Redewendungen)

die kulturelle Gebundenheit von Sprachhandlungsmustern erkennen (z.B.
Verwendung von

“Du“/“Sie“, Höflichkeitsformen, Erzählstile)
Die Schüler können gezielt Beobachtungen an Sprache(n) anstellen, mit sprachlichen Formen
und Strukturen experimentieren und selbst Gebrauchsmuster und Regelhaftigkeiten für den
eigenen Sprachgebrauch entdecken.
Im Einzelnen können sie z.B.

Wörter
in
Bestandteile
zerlegen
und
aus
Bestandteilen
neu
zusammensetzen

Wörter und Ausdrücke erkennen, die von der deutschen Sprache aus
anderen Sprachen übernommen wurden (z.B. Fremd-, Lehnwörter)

durch Vergleiche zu anderen Sprachen für das Deutsche charakteristische
Besonderheiten des Satzbaus erkennen

im Umgang mit konkreten Situationen sowie mit authentischen Texten
bildhafte bzw. idiomatische Gebrauchsmuster erkennen und sich für den
eigenen Sprachgebrauch aneignen

im Unterricht immer wieder thematisierte sprachliche Formen und
Strukturen sowie Textsorten angemessen bezeichnen
4.6 (Fremd-)Sprach(en)lernkompetenzen
Zum Aufbau von (Fremd-)Sprach(en)lernkompetenzen gehören zunächst allgemeine Arbeits- und
Kooperationsstrategien, die den Schülern auch dazu dienen können, sich außerunterrichtlich
relevante Lerngelegenheiten zu verschaffen. Weitere Strategien beziehen sich auf den direkten
reflektierenden Umgang mit (Fremd-)Sprache(n) und den Erwerb sprachlicher Mittel oder sind auf
rezeptive oder produktive Teilkompetenzen hin ausgerichtet. Strategien zur Selbstüberprüfung dienen
einerseits dazu, eigene schriftliche oder mündliche Texte mit Blick auf Äußerungsabsicht, situative
Angemessenheit und/oder Korrektheit zu optimieren. Andererseits dienen sie der Vergewisserung
eigener Lernfortschritte und damit der Steuerung des eigenen (Fremd-)Sprach(en)lernverhaltens.
Die Schüler können ihr unterrichtliches Arbeiten organisieren und kontrollieren.
Im Einzelnen können sie z.B.

Aufgaben in Einzelheiten überprüfen und feststellen, was sie unter welchen
Bedingungen zu tun haben und welche Ergebnisse erwartet werden

sich in den eingesetzten Lernmaterialien zurecht finden und die jeweiligen
Unterstützungsangebote
(z.B.
Wörterverzeichnisse,
Anleitungen
zur
Textproduktion, Erklärungen zu grammatischen Strukturen) für die
Bewältigung von Lernaufgaben nutzen

sich auf das Thema des Unterrichts vorbereiten

im Zusammenhang mit Recherchen Entscheidungen dazu treffen, welche
Quellen für die Aufgabenbewältigung geeignet sind (z.B. bei der Arbeit mit
Zeitungen/Zeitschriften, mit dem Internet, mit Nachschlagewerken)

Die Schüler können Kooperationsstrategien nutzen und sich gegenseitig beim Lernen
unterstützen.
Im Einzelnen können sie z.B.

Partner- und Gruppenarbeit nach Anleitung organisieren und sich dabei über
Arbeitsweise und Rollenverteilung verständigen

in Ausweitung von vorgegebenen Modellaufgaben in Kleingruppen ihre
Lerntätigkeit weiterführen

ihren sprachlichen Kompetenzen entsprechend unterschiedliche Sprachen
(z.B. ihre Muttersprache oder schulische Fremdsprachen) für die Bewältigung
von Arbeitsaufträgen einsetzen

sich gegenseitig (sprachlich) unterstützen
Die Schüler können sich außerunterrichtlich Lerngelegenheiten verschaffen.
Im Einzelnen können sie z.B.

die Begegnung mit deutschen Muttersprachlern suchen und authentische
Kommunikationssituationen für das eigene (Fremd-) Sprachenlernen
nutzen (z.B. Redemittel für den eigenen Sprachgebrauch übernehmen,
Kompensations- bzw. Vermeidungs- oder sog. Überlebensstrategien zur
Aufrechterhaltung der Kommunikation erproben)

mit deutschen Muttersprachlern im Face-to-Face- bzw. Distanz-Tandem
arbeiten
und
entsprechende
Lernstrategien
einsetzen
(z.B.
Formulierungshilfen einholen und klären, ob das, was man sagen wollte,
so auch angemessen formuliert ist)

das Internet mit seinem Informations- und Kommunikationsangebot als
Lerngelegenheit nutzen (z.B. deutschsprachige Blogs, InternetTelefonate)
Die Schüler können Strategien
für die rezeptiven Teilkompetenzen einsetzen und
unterschiedliche Lese- und Hör-/HörSehstrategien nutzen.
Im Einzelnen können sie z.B.

sich in Vorbereitung auf das Hör-/Hör-Sehverstehen oder Leseverstehen
bewusst machen, worauf sie sich konzentrieren und auf welche Inhalte sie
im Besonderen achten wollen

die Bedeutung von unbekannten Wörtern, Wendungen und Textpassagen
mit
unterschiedlichen
unbekannten
“intelligentes
Methoden
Wörtern,
Raten“
Analogiebildungen
zu
erschließen
Strukturen
aus
dem
oder
Kontext
äquivalenten
(z.B.
Bedeutung
Redewendungen
erschließen
Strukturen
aus
durch
oder
einer
von
durch
anderen
bekannten Sprache)

ein Repertoire unterschiedlicher Rezeptionsstrategien aufbauen und
funktionsgerecht einsetzen (z.B. selektive Informationsentnahme, globales
und detailliertes, kritisches/bewertendes, genießendes/wertschätzendes
Hör-/Hör-Sehverstehen bzw. Leseverstehen)
Die Schüler können Strategien für die produktiven Teilkompetenzen einsetzen und
unterschiedliche Sprech- und Schreibstrategien nutzen.
Im Einzelnen können sie z.B.

unterschiedliche
Kommunikationsstrategien
einsetzen,
wenn
ihnen
sprachliche Mittel fehlen (z.B. paraphrasieren, Sprachwechsel zu anderen
Sprachen durchführen, nonverbale Mittel einsetzen)

die Kommunikation dadurch flüssig gestalten bzw. einen flüssig lesbaren Text
verfassen,
indem
sie
z.B.
Versatzstücke
(chunks)
nutzen
ein
Rechtschreibprogramm einsetzen

eigene Niederschriften mit Vorgaben (z.B. aus einem Buch, von der Tafel)
vergleichen und ggf. korrigieren, Geschriebenes auf Korrektheit überprüfen
und ggf. korrigieren

eigene mündliche und schriftliche Texte mit entsprechenden Verfahren (z.B.
Strukturskizzen, Cluster, Mindmaps) planen

vorbereitete
Materialien
(z.B.
Stichwortgeländer,
Mindmaps)
zu
zusammenhängenden mündlichen und schriftlichen Texten weiterentwickeln

eigene bzw. auch die Texte von Mitschülern überprüfen und optimieren (z.B.
Überprüfung auf Wortwiederholungen, Satzverknüpfungen,

stilistische Angemessenheit, sprachliche Korrektheit) 37

für die Darstellung von Arbeitsergebnissen (einfache) Präsentationstechniken
nutzen – auch unter Berücksichtigung zeitgemäßer Technologien
Die Schüler können Strategien der Selbstüberprüfung und Selbstkorrektur einsetzen.
Im Einzelnen können sie z.B.

eigene Texte mit Hilfe sprachlicher Vorbilder (z.B. native speakers,
Lehrpersonen, Modelltexte) überprüfen

sich nach einer Lernphase bewusst machen, was sie dazugelernt haben
und können

bewusst Risiken eingehen und ausdrücken, was sie noch nicht sicher
können, um darüber Rückmeldungen der Lehrperson oder anderer
sprachlich kompetenter Personen zu erhalten
5. Kompetenzerwartungen für den vierten Bildungsabschnitt
Der Unterricht in ’Deutsch als Fremdsprache’ baut im vierten Bildungsabschnitt auf den
kommunikativen Teilkompetenzen auf, die dem Referenzniveau B1 des GeR entsprechen, und setzt
die Arbeit auf der Grundlage der für die ersten drei Bildungsabschnitte festgeschriebenen didaktischmethodischen Prinzipien und fachlichen Anforderungen in allen Kompetenzbereichen fort. Damit ist
’Deutsch als Fremdsprache’ auch im vierten Bildungsabschnitt dem Ziel verpflichtet, die
kommunikative und interkulturelle Handlungsfähigkeit der Schüler für konkrete lebensweltliche
Anwendungssituationen zu erweitern und zu vertiefen und die Entwicklung ihrer individuellen
Mehrsprachigkeitsprofile aktiv zu fördern. Dem Unterricht ist in ’Deutsch als Fremdsprache’ im vierten
Bildungsabschnitt in besonderer Weise die Aufgabe gestellt, die Schüler durch die Vertiefung und
Erweiterung ihrer Kompetenzen für unterschiedliche Lebensbereiche (Domänen) auf Anforderungen
vorzubereiten, die von einer globalisierten Lebens- und Arbeitswelt und ihrer zunehmenden
gesellschaftlichen und interkulturellen Internationalisierung bestimmt werden.
Im vierten Bildungsabschnitt bei der Anbahnung von Kompetenzen die folgenden Domänen verstärkt
berücksichtigt:

Kommunikation über Themen und Inhalte von gesellschaftlicher und kultureller
Relevanz

Kommunikation im öffentlichen Raum (z.B. geschäftliche und administrative
Kontexte), die durch formale Konventionen geprägt ist

Kommunikation im wissenschaftspropädeutischen Kontext

Kommunikation
Medienbereichen.
in
ästhetisch-literarischen
bzw.
fiktionalen
Text-
und
Für
den Umgang mit Texten und Medien
eignen sich die Schüler
ein
differenziertes
Methodenrepertoire an, das sie für ihren weiteren Bildungsweg nutzen können. Im Bereich der
mündlichen und schriftlichen Textproduktion eignen sich die Schüler Strategien und Techniken der
Planung, Erstellung und kritischen Redaktion eigener Texte an, wobei neben der Situations-,
Adressaten- und Themenangemessenheit auch Aspekte der Sprachkorrektheit stärker berücksichtigt
werden als in den ersten drei Bildungsabschnitten. Für den vierten Bildungsabschnitt gilt in
besonderer Weise, dass der Unterricht in ’Deutsch als Fremdsprache’ ein umfassendes sprachliches
Kompetenzprofil aufbaut und nicht nur die Kompetenzen berücksichtigt, die mit dem DSD erfasst
werden. Allerdings verpflichtet der Rahmenplan den Unterricht in ’Deutsch als Fremdsprache’ dazu,
auf dem entsprechenden Anforderungsniveau diejenigen Kompetenzen zu fördern, die für die
Erlangung des DSD relevant sind. Entsprechend werden im Folgenden die fachlichen Anforderungen
für die kommunikativen Teilkompetenzen an den Referenzniveaus B2 und C1 des GeR ausgerichtet.
5.1 Kommunikative Teilkompetenzen
5.1.1 Hörverstehen/Hör-Sehverstehen
Die Schüler können am Ende des vierten Bildungsabschnitts umfangreichere, komplexere
Äußerungen und authentische Hör- bzw. Hör-Sehtexte auch zu abstrakteren Themen verstehen, wenn
überwiegend eine Standardvariante des Deutschen gesprochen wird. Sie können ein allgemeines
Textverständnis aufbauen, Hauptaussagen und Einzelinformationen entnehmen, diese Informationen
in
thematische
Zusammenhänge
einordnen
und
dabei
die
konkreten
textkommunikativen
Zusammenhänge berücksichtigen. Dabei ziehen sie gezielt textinterne Informationen und externes
Wissen heran. Sie können Hör- bzw. Hör-Sehtexten auch wichtige implizite Informationen entnehmen
und ein erweitertes Repertoire von Hörstrategien anwenden.
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

auf Wirkung angelegten Texten für die öffentliche Kommunikation (z.B.
Werbung, politische Rede)

Vorträgen, Referaten, sach- und themenbezogenen Präsentationen

(aufgezeichneten) Theateraufführungen und Lesungen (z.B. Hörbücher)

Spiel- und Dokumentarfilmen

aktuellen Sendungen in Radio und Fernsehen (z.B. Nachrichten, Interviews,
Reportagen, Talkshows, aktuelle Sendungen)

der
Anwendung
unterschiedlicher
Strategien
des
Hör-
bzw.
Hör-
Sehverstehens (z.B. globales, selektives, detailliertes, analytisches Hör-/Hör-
Sehverstehen,
auch kritisches/bewertendes, genießendes/wertschätzendes
Hör-/Hör-Sehverstehen).
5.1.2 An Gesprächen teilnehmen
Die Schüler können sich am Ende des vierten Bildungsabschnitts aktiv auch an längeren Gesprächen
über eine große Bandbreite von Themen allgemeinen oder persönlichen Interesses beteiligen. In ihren
Beiträgen greifen sie auf ein breites Spektrum sprachlicher Mittel zurück, um eigene Gefühle,
Gedanken oder Positionen differenziert zum Ausdruck zu bringen bzw. um auf Beiträge der
Gesprächspartner differenziert zu reagieren.
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

ausgewählten
Strategien
der
Steuerung
des
Gesprächsverhaltens
in
informellen oder weniger stark formal geprägten Situationen

ausgewählten Argumentationsstrategien in Diskussionen und anderen stärker
formal geprägten Gesprächsformen (u.a. Formulierung von Thesen und
unterstützenden
Argumenten,
Reaktion
auf
Einwände,
Bedenken,
Gegenvorschläge)

unterschiedlichen Rollen (u.a. Moderator, Interviewer, Interviewter) in formal
geprägten Gesprächssituationen (u.a. Interviews, Debatten).
5.1.3 Zusammenhängend sprechen
Die Schüler können am Ende des vierten Bildungsabschnitts über eine große Bandbreite von Themen
allgemeinen
oder
persönlichen
Interesses
zusammenhängend,
sinnvoll
strukturiert
und
situationsangemessen sprechen und in ihrenRedebeiträgen und Präsentationen einen Sachverhalt
verdeutlichen bzw. die eigene Position argumentativ überzeugend vertreten.
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

grundlegenden
Diskursfunktionen
und
ihren
sprachlichen
Realisierungsmerkmalen: aushandeln, definieren, beschreiben, erklären,
argumentieren, bewerten, Stellung nehmen

strukturierten Zusammenfassungen von längeren und ggf. sprachlich und
inhaltlich komplexeren Texten oder Filmpassagen

der Erörterung von Sachverhalten, Handlungsweisen und Problemstellungen

begründeten Stellungnahmen zu Texten, Sachverhalten, Handlungsweisen
oder Problemstellungen

Rollenspielen und Simulationen (u.a. Talkshow, Befragung historischer bzw.
fiktiver Personen, Debatte in politischen Gremien, Präsentation im Kontext
einer Bewerbung)

Techniken für die Planung, Realisierung und Evaluation eigener mündlicher
Textproduktionen (u.a. selbstständige Informations- und Materialrecherche,
Skizzierung

einer
angemessenen
adressatenbezogener
Evaluationsinstrumente)
Argumentationsstruktur,
Handouts,
Vortrags-
und
Nutzung
Erstellung
verschiedener
Präsentationstechniken
sowie
Techniken zur medialen Unterstützung.
5.1.4 Leseverstehen
Die Schüler können am Ende des vierten Bildungsabschnitts umfangreichere, komplexere
authentische Texte auch zu abstrakteren Themen verstehen und dabei Hauptaussagen und
Detailinformationen ermitteln, diese Informationen in thematische Zusammenhänge einordnen, dabei
gezielt textinterne Informationen und externes Wissen heranziehen und auch wichtige implizite
Aussagen erschließen.
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

der Erweiterung der Leseverstehenskompetenzen und der Leseerfahrungen
über ein breites Spektrum von Sach- und Gebrauchstexten sowie von
fiktionalen bzw. literarischen Texten

der Erarbeitung von textkommunikativen Zusammenhängen

der Überprüfung der Relevanz von Textinhalten für das eigene Leseinteresse
bzw. für die Aufgabenbewältigung

der Sicherung und Dokumentation von Textinhalten bzw. relevanten
Textaussagen (u.a. Zusammenfassen, Zitieren)

der
Anwendung
Verarbeitungsstrategien
unterschiedlicher
(globales,
selektives,
Leseverstehensdetailliertes,
und
analytisches
Lesen, auch kritisches/bewertendes, genießendes/wertschätzendes Lesen).
5.1.5 Schreiben
Die Schüler können am Ende des vierten Bildungsabschnitts klar strukturierte zusammenhängende
Texte zu einer großen Bandbreite von Themen allgemeinen oder persönlichen Interesses unter
Beachtung
relevanter
Textsortenmerkmale
verfassen.
Sie
können
ihre
Texte
intentions-,
situationsgerecht und adressatenspezifisch gestalten.
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

der Erweiterung der Schreibkompetenzen über ein breites Spektrum von Sachund Gebrauchstexten hinweg

grundlegenden schriftsprachlichen Diskursfunktionen und ihren sprachlichen
Realisierungsmerkmalen:
aushandeln,
definieren,
beschreiben,
erklären,
argumentieren, bewerten, Stellung nehmen

kreativen Schreibformen (u.a. Wechsel der Erzählperspektive bzw. der
Textsorte, Textergänzungen bzw. Fortführung vorgegebener Texte, Auffüllen
von
Leerstellen
in
einem
Text,
Schreiben
nach
vorgegebenen
Textsortenmodellen)

der Beachtung relevanter Textsortenmerkmale

Strategien und sprachlichen Mitteln für die Textgestaltung (u.a. Textstruktur,
Kohäsion, Leserlenkung, Fokussierung)

Techniken der vorbereitenden Planung, redaktionellen Bearbeitung und
Evaluation der Ergebnisse der Textproduktion.
5.1.6 Sprachmittlung
Die Schüler können am Ende des vierten Bildungsabschnitts in schriftlichen und mündlichen zwei- und
mehrsprachigen Situationen auch längere Äußerungen bzw. Texte zu einem breiten Spektrum von
Themen
unterschiedlicher
Komplexität
in
der
jeweils
anderen
Sprache
adressaten-
und
situationsgerecht wiedergeben. Dies kann sich auf den gesamten Text, auf Hauptaussagen oder
Details beziehen. Dabei wird die angemessene Wiedergabe des wesentlichen Inhalts sowie
der
jeweilige konkrete situative Kontext berücksichtigt (z.B. Interesse, Intention, Vorwissen des
Kommunikationspartners).
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

Simulationen und Rollenspielen

unterschiedlichen Sprachmittlungsformen (z.B. von der Ausgangs- zur
Zielsprache, vom Schriftlichen zum Mündlichen, vom Mündlichen zum
Schriftlichen,
zusammenfassendes
Sprachmitteln
unter
Einsatz
von
Notizentechniken)

unterschiedlichen situativen Bedingungen und Anforderungen (z.B. schnelle
spontane Mittlung, die auf die Lösung eines konkreten Problems zielt und nur
das Wesentliche berücksichtigt, gewissenhafte und reflektierte Mittlung, die
auch
Details
und
Nuancen
erfasst,
auf
Kompensation
des
Orientierungswissens zielende Mittlung).
5.2 Verfügbarkeit von sprachlichen Mitteln
Grundsätzlich gilt auch für den vierten Bildungsabschnitt, dass dieser Kompetenzbereich den
Prinzipien der Kommunikations- und Handlungsorientierung verpflichtet ist. Der Unterricht ’Deutsch als
Fremdsprache’ schafft Freiräume zum experimentierenden und reflektierenden Umgang mit Sprache,
damit Schüler das Repertoire ihrer verfügbaren sprachlichen Mittel selbstständig erweitern und
ausdifferenzieren können. Mögliche Verstöße gegen Normen der sprachlichen Korrektheit können in
diesem Zusammenhang produktiv für das Sprachhandeln und die Sprach(en)bewusstheit genutzt
werden. Zugleich wird im vierten Bildungsabschnitt jedoch die Aufmerksamkeit auch darauf gelenkt,
dass in außerschulischen stärker formalisierten Sprachverwendungssituationen Ansprüche bezüglich
der Korrektheit gestellt werden und häufige Verstöße gegen Normen der Korrektheit Sanktionen zur
Folge haben können. Entsprechend erhalten die Schüler Gelegenheiten zur Selbstkorrektur und dazu,
sich Strategien und Techniken anzueignen, um eigene Texte zu überarbeiten, den Gebrauch
sprachlicher Mittel kritisch zu überprüfen und Alternativen zu erproben, um ihre Texte zu optimieren.
Die Schüler verfügen am Ende des vierten Bildungsabschnitts über ein breites Spektrum sprachlicher
Mittel,
die
sie
handlungsorientiert,
d.h.
v.a.
intentionsund
situationsangemessen
sowie
adressatenspezifisch einsetzen können, um rezeptiv wie produktiv mündliche und schriftliche
Kommunikationssituationen
sicher
zu
bewältigen.
Sprachliche
Fehler
können
gelegentlich
vorkommen, beeinträchtigen die Kommunikation jedoch nicht wesentlich.
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

der bewussten Wahl sprachlicher Mittel in Abhängigkeit von den Bedingungen
der jeweils konkreten Kommunikationssituation sowohl bei Textrezeption und
Textanalyse
als
auch
beim
eigenen
mündlichen
und
schriftlichen
Sprachgebrauch, indem sie zwischen informellem und stärker formal
geprägtem Register unterscheiden (z.B. im Gespräch mit Gleichaltrigen über
Angelegenheiten des Alltagslebens im Kontrast zu hoch formalisierten
Situationen wie Bewerbungsgesprächen oder Bewerbungsschreiben)

der Zielsetzung, v.a. im mündlichen Sprachgebrauch durch den Einsatz
geeigneter sprachlicher Mittel flüssig und
flexibel zu formulieren (z.B.
Vermeidung von Sprechpausen und auffälligem Suchen nach treffenden
Wörtern und geeigneten Strukturen) und Aussageabsichten mit geeigneten
Mitteln der Aussprache bzw. Intonation zu akzentuieren

der Erweiterung sowohl ihres allgemeinen als auch ihres themenspezifischen
Wortschatzes, (a) um im Zusammenhang mit den rezeptiven Fähigkeiten zu
einem
gesicherten
differenzierten
Verständnis
zu
gelangen
und
Bedeutungsnuancen zu verstehen, (b) um treffend und sachgerecht mündlich
und schriftlich zu formulieren und eigene Texte abwechslungsreich und hörer/leserfreundlich zu gestalten

der bewussten Kontrolle eigener (konzeptuell) schriftlichsprachiger Texte und
dem Einsatz geeigneter sprachlicher Mittel zur Stärkung des inhaltlichen und
sprachlichen Zusammenhanges (Kohärenz/Kohäsion) und der Verweisstruktur
innerhalb der Texte, zur Unterstützung der gedanklichen Entwicklung

der Bearbeitung individueller Fehlerschwerpunkte und der verstärkten
Beachtung
von
Normen
sprachlicher
Korrektheit
bei
der
eigenen
Textproduktion v.a. in stärker formalisierten Situationen, in denen bei
wiederholten Normverstößen mit Sanktionen zu rechnen ist (z.B. formalisierte
schriftsprachliche Korrespondenz, Prüfungssituationen, Präsentation von
Arbeitsergebnissen) ggf. unter Hinzuziehung von Hilfsmitteln.
5.3 Kompetenzen für den Umgang mit Texten und Medien
Die Schüler können am Ende des vierten Bildungsabschnitts ein breites Spektrum komplexerer – ggf.
medial vermittelter – authentischer Texte verstehen und auswerten bzw. deuten, indem sie
grundlegende Methoden der Textanalyse anwenden und ihr Wissen über spezifische Strukturen und
Gestaltungsmerkmale vonTexten und ihre situativ-kommunikative Einbettung erweitern und für die
eigene Textproduktion anwenden.
Sach- und Gebrauchstexte
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

Texten der öffentlichen Kommunikation (u.a. politische Rede, journalistische
Stilformen: Bericht, Kommentar, Leitartikel)

Texten
der
wissenschaftsorientierten
Nachschlagewerke,
Auszüge
diskontinuierliche
Texte
aus
als
Kommunikation
(u.a.
Fachbüchern/Fachzeitschriften,
Kombination
von
Prosa
und
Diagrammen/Fotos/Schemata/Statistiken)

Texten der berufsorientierten Kommunikation (u.a. Informationsbroschüren,
PRMaterialien, Werbung als komplexe Text-Bild-Kombination, Anzeigen und
öffentliche Ausschreibungen, einfache Vertragstexte, Protokolle)

der Auffindung und Zusammenfassung von Textaussagen, die für die
Bewältigung spezifischer Aufgaben relevant sind

der
Erfassung
von
textsortenspezifischen
Strukturelementen
und
grundlegenden sprachlichen Wirkungsmitteln

der Ermittlung der Position des Autors und seiner Aussage- bzw.
Darstellungsabsicht

der Bewältigung konkreter Aufgaben durch selbst erstellte Sach- und
Gebrauchstexte,
entsprechen
die
den
(u.a.
Anforderungen
Zusammenfassung,
Darstellung/Präsentation
von
einer
bestimmten
Inhaltsangabe,
Arbeitsergebnissen,
Textsorte
Texterörterung,
Bericht,
Lebenslauf,
Bewerbung, formaler Brief).
Literarische bzw. fiktionale Texte
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

lyrischen Texten bzw. Gedichten, Balladen und Songs

narrativen
bzw.
epischen
Texten
(u.a.
mehrere
kürzere
Erzählungen/Novellen, Kurzgeschichten, ein zeitgenössischer Roman als
Ganzschrift,
Auszüge
Erzähltechniken
und
aus
weiteren
Erzählperspektiven,
Romanen,
Erarbeitung
von
Personenkonstellationen
und
Handlungsverläufen)

der Entwicklung von Deutungsansätzen unter Rückgriff auf Ergebnisse der
Textarbeit und eigene Leseerfahrungen

Formen freien bzw. kreativen Schreibens (u.a. Fortsetzung von narrativen
oder szenischen Texten unter Wahrung der Textsortenmerkmale).
Medial vermittelte Texte
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

auditiven Texten (u.a. radio features, Nachrichten, Hörbücher, Karikaturen,
Spiel-/Dokumentarfilme, ein Spiel- oder Dokumentarfilm in Gänze)

der
Erarbeitung
Wirkungsmitteln
von
von
Strukturelementen
(multi-)medial
und
häufig
vermittelten
verwendeten
Texten
(u.a.
Kameraperspektive, Licht- und Toneffekte, Sprache und Darstellungsformen
des Internets).
5.4 Interkulturelle Kompetenzen
Die Schüler verfügen am Ende des vierten Bildungsabschnitts in exemplarischer Weise über
soziokulturelles Orientierungswissen zu deutschsprachigen Bezugskulturen (Deutschland und
wenigstens ein weiteres deutschsprachiges Land) im Zusammenhang mit den unten genannten
thematischen Schwerpunkten.
In Begegnungssituationen und in der Auseinandersetzung mit
mündlich- und schriftlichsprachigen Texten und Medien können sie Werte, Haltungen und
Einstellungen ihrer deutschsprachigen Kommunikationspartner erkennen, kulturbezogen einordnen
und nachvollziehen sowie mit solchen der eigenen Kultur kritisch vergleichen und differenziert
bewerten. Bei informellen und stärker formalisierten Begegnungssituationen berücksichtigen sie ihr
soziokulturelles Orientierungswissen und beachten kulturspezifische Konventionen.
5.4.1 Thematische Schwerpunkte
Thematischer Schwerpunk
Beziehungen
zwischen
den
Generationen
–
Junge Erwachsene und ihre
z.B.
Männer-
Zukunftsperspektiven
/Frauenrollen – Freundschaft/Beziehung/ Partnerschaft – soziale
Verantwortung – Wahrnehmung politischer Rechte und Pflichten
Arbeits- und Freizeitwelten
z.B.
Studium
und
Berufswahl
–
berufliche
Ausbildung
und
Qualifizierung – beruflicher Alltag –grundlegende Strukturen des
Beschäftigungssystems – kulturelle Angebote und ihre Nutzung,
Medienlandschaft – Mediengewohnheiten – Reisen und Urlaub
Das geteilte und vereinte
z.B. Rückblick auf die Entstehung der Bundesrepublik Deutschland
und der DDR – Machtkonstellation nach dem Zweiten Weltkrieg und
Deutschland
Kalter Krieg – das gesellschaftliche Selbstverständnis und die
politische Praxis – Alltagsprobleme in Ost und West – Fall der
Berliner Mauer – Strukturwandel nach der Vereinigung
Globalisierung, technischer
z.B. Konkretisierung von komplexen Problemzusammenhängen (z.B.
Fortschritt und ökologische
Umstrukturierung der „automobilen Gesellschaft“, Energiepolitik) –
Verantwortung
Schwerpunkte des Imports und des Exports sowie Einbindung in
globale Wirtschaftsstrukturen – ökologisch bewusstes Verhalten im
Alltag – Schutz von Naturräumen
Profil
einer
deutschsprachigen Region
z.B. Erkundungen des deutschsprachigen Raumes und vertiefender
Einblick in eine Region bzw. eine deutschsprachige europäische
Metropole – Vergleiche und Kontraste sprachlicher und kultureller
Muster
5.4.2 Einsichten und Erkenntnisse, Haltungen
Die Schüler verfügen am Ende des vierten Bildungsabschnitts in ausreichendem Maße über
soziokulturelles
Orientierungswissen,
um
Wirklichkeitsbezüge
in
authentischen
Sach-
und
Gebrauchstexten sowie in zeitgenössischen literarischen Texten erschließen zu können.
Die Schüler erwerben diese Kompetenz im Zusammenhang mit

den
Lebensbedingungen
und
Lebensweisen
in
deutschsprachigen
Bezugskulturen, wie sie in direkten Kontakten wahrzunehmen oder aus
authentischen Texten und Medien zu ermitteln sind

der Analyse von Wertvorstellungen, Haltungen und Einstellungen Einzelner
und gesellschaftlicher Gruppen im deutschsprachigen Kontext sowie im
Vergleich und im Kontrast zu dem kulturspezifischen Wertesystem, mit dem
sie im eigenen Land vertraut sind

Wahrnehmung von kultureller Vielfalt sowie von Werten, Normen und
Verhaltensweisen, die von den eigenen abweichen.
5.4.3 Handeln in Begegnungssituationen
Die Schüler können am Ende des vierten Bildungsabschnitts auch komplexere informelle und formale
Begegnungssituationen
bewältigen.
Sie
berücksichtigen
dabei
Orientierungswissen und beachten kulturspezifische Konventionen.
flexibel
ihr
soziokulturelles
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

der
Nutzung
von
Partnerschaften,
Brief-/E-Mail-Kontakten
und
Austauschprogrammen

der intensiven Analyse von kommunikativen Verhaltensweisen, wie sie in
Texten und authentischen Medien abgebildet werden
5.5 Reflexion über Sprache(n) und sprachliche Kommunikation
Die Schüler verfügen am Ende des vierten Bildungsabschnitts über vertiefte Einsichten in Struktur,
Funktion und Gebrauch der deutschen Gegenwartssprache. Sie können dieses Wissen sowohl in
Bezug auf mündliche als auch schriftliche Kommunikationsprozesse differenziert reflektieren und
analysieren; dabei verfolgen sie das Ziel, ihre (fremd-)sprachlichen Kompetenzen sowie ihre
individuellen Mehrsprachigkeitsprofile selbstständig weiter auszubauen.
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

der Reflexion und Analyse von Profilen der eigenen sowie der schulischen und
gesellschaftlichen Mehrsprachigkeit

der Nutzung bereits verfügbarer Einsichten
in Strukturen der deutschen
Sprache,

der reflektierenden Analogiebildung auf der Grundlage von verfügbaren
Strukturkenntnissen in weiteren (Fremd-)Sprachen

der
detaillierten
Reflexion
über
die
kulturelle
Gebundenheit
kommunikativen deutschsprachigen Handlungsmustern im
von
Vergleich mit
entsprechenden Mustern aus anderen (Fremd-)Sprachen.
5.6 (Fremd-)Sprach(en)lernkompetenzen
Die Schüler können am Ende des vierten Bildungsabschnitts ihre (fremd-)sprachlichen Kompetenzen
selbstständig und reflektiert sowie unter Einsatz ihres jeweils vorhandenen prozeduralen Wissens
gezielt und planvoll erweitern. Dabei nutzen sie ein breites Repertoire von sprachlichen Mitteln,
kulturspezifischen Handlungsmustern, -konventionen und -routinen sowie v.a. Kommunikations- und
Lernstrategien, Arbeits- und Erschließungstechniken.
Die Schüler erwerben diese Teilkompetenz im Zusammenhang mit

dem Einsatz traditioneller und moderner Arbeitsmittel und Medien für das
eigene (Fremd-)Sprachenlernen und die Informationsbeschaffung (u.a. ein-
und zweisprachige Wörterbücher, Enzyklopädien, Internet, MultimediaProgramme)

der
selbstständigen
und
gezielten
Nutzung
von
außerschulischen
Gelegenheiten für (fremd-)sprachliches Lernen (u.a. Informationsentnahme
aus deutschsprachigen TV- oder Nachrichtensendungen und Zeitschriften,
Besuch von deutschsprachigen Film- und Theateraufführungen)

der Beobachtung und Reflexion des eigenen (Fremdsprachen-)Lernverhaltens
und
Sprachstandes
(u.a.
Arbeit
mit
einem
Sprachenportfolio,
Selbstevaluationsverfahren, Weiterentwicklung der eigenen Lernersprache)

der gezielten und kontinuierlichen Bearbeitung von Fehlerschwerpunkten

der Bearbeitung komplexerer Aufgaben und längerfristiger Arbeitsvorhaben
(u.a.

Erarbeitung von Sachthemen oder Referaten) und der selbstständig oder
kooperativ

durchgeführten Evaluation der Arbeitsergebnisse

der sachgerechten Dokumentation ihrer Arbeitsergebnisse (u.a. Verwendung
von

Exzerpten und Zitaten, Tabellen und Diagrammen) sowie der intentions- und
adressatenorientierten Präsentation der Arbeitsergebnisse.
6. Leistungsfeststellung und -bewertung
Die Feststellung und die Bewertung von Leistungen erfüllen im schulischen Kontext
mehrere wesentliche Funktionen:
Aus Sicht der Gesellschaft und des Bildungssystems lassen sich aus den festgestellten
Schülerleistungen Prognosen über künftige Leistungsentwicklungen ableiten. Insofern dienen sie der
Steuerung von Schullaufbahnen und der Vergabe von Bildungschancen und -berechtigungen. Damit
sind zugleich professionelle Ansprüche an Verfahren und Instrumente verbunden, um die
Vergleichbarkeit der Anforderungen zu sichern.
Aus Sicht der Lehrkräfte geben die Ergebnisse von Leistungsfeststellungen Auskunft darüber, ob und
in welchem Umfang die unterrichtlich angestrebten Kompetenzen auch tatsächlich erworben wurden.
Mit diesen Informationen sind Lehrkräfte in der Lage, ihren Unterricht fachlich und pädagogisch zu
steuern und langfristig zu entwickeln. Zugleich können Lehrkräfte auf der Grundlage von erzielten
Ergebnissen diejenigen Schüler und Schülergruppen ermitteln, die einen spezifischen Lernbedarf
haben, und entsprechende Förder- und Unterstützungsmaßnahmen einleiten.
Für Schüler und ihre Eltern bzw. Erziehungsberechtigten liefern Leistungserfassung und -bewertung
Rückmeldungen zum Lernerfolg, zum Lernverhalten und zu spezifischen Lernbedarfen. Eine
differenzierte und an Kompetenzen orientierte Rückmeldung ermöglicht es den Schülern, mehr
Verantwortung für das eigene Lernen zu übernehmen und ggf. Schwerpunkte für Lernbemühungen zu
setzen. Für Eltern bzw. Erziehungsberechtigte haben Leistungsfeststellung und -bewertung eine
Berichtsfunktion. Entsprechend können sie ihre Kinder in ihrem Lernverhalten positiv
unterstützen.
Unabhängig von den örtlich geltenden administrativen Vorgaben sind einige grundsätzliche Prinzipien
für die Feststellung und Bewertung von Leistungen in ’Deutsch als Fremdsprache’ zu berücksichtigen.
Lernergebnisse kontinuierlich erfassen, einschätzen/bewerten und an die Schüler
zurückmelden
In der unterrichtlichen Praxis von ’Deutsch als Fremdsprache’ wird die Leistungsentwicklung der
Schüler
kontinuierlich
beobachtet
kommunikatives Handeln
(z.B.
verstehende
Teilnahme
am
Unterrichtsgeschehen,
und Sprachproduktion schriftlich wie v.a. mündlich, Arbeit in Gruppen).
Formen der kontinuierlichen Leistungserfassung sind besonders effektiv in Hinblick auf individuelle
Leistungsentwicklungen und die summativen Effekte des (Fremd-)Sprachenerwerbs. Bei der
Erfassung und Rückmeldung von Schülerleistungen sind im Prinzip alle Kompetenzen zu
berücksichtigen.
Leistungen punktuell erfassen, einschätzen/bewerten und sich einen Überblick über die
Kompetenzentwicklung in der Lerngruppe bzw. über die Wirksamkeit des Unterrichts
verschaffen
Wenn Aufgabenstellung und Bewertungskriterien lerngruppenspezifisch erstellt werden und sich auf
das konkrete vorangehende Lerngeschehen beziehen, handelt es sich meist um kurze schriftliche
Aufgaben bzw. informelle Tests (für fest umrissene Bereiche des Faches u.a. kurze schriftliche
Aufgaben,
Wortschatzkontrollen,
Überprüfungen
des
Hör-/Hör-Seh-
und
Leseverstehens,
vorgetragene Hausaufgaben oder Protokolle einer Einzel- oder Gruppenarbeitsphase), um
umfassendere Tests etwa im Sinne von Klassenarbeiten oder dezentral organisierte Prüfungen bzw.
Prüfungsarbeiten.
Bei der punktuellen Leistungsfeststellung können grundsätzlich geschlossene,
halboffene und offene Aufgaben eingesetzt werden. Halboffene und geschlossene Aufgaben eignen
sich insbesondere zur Überprüfung der rezeptiven Kompetenzen. Sie sollten im Sinne der integrativen
Überprüfung jeweils in Kombination mit offenen Aufgaben eingesetzt werden. Der Anteil offener
Aufgaben steigt im Laufe der Lernzeit, er überwiegt deutlich gegen Ende des dritten
Bildungsabschnitts. Für umfassende punktuelle Leistungsfeststellungen im vierten Bildungsabschnitt
sind Aufgaben des geschlossenen und
halboffenen Typs nicht geeignet.
Der punktuellen Leistungsfeststellung sind auch lerngruppenunabhängig bzw. übergreifend angelegte
und zentral administrierte Lernstandserhebungen, Abschlussprüfungen und Zertifikatsprüfungen
zuzurechnen. Für diese Formen der Leistungsfeststellung und -bewertung erhalten die Schulen auch
für ’Deutsch als Fremdsprache’ ausführliche Informationen bezüglich der im Unterricht zu
erarbeitenden sprachlichen und inhaltlichthematischen Voraussetzungen, der für Prüfungen und
Klausuren relevanten Kompetenzbereiche und Aufgabentypen sowie der zu veranschlagenden
Kriterien und Standards. Dies gilt insbesondere für die Zertifikatsprüfungen des DSD sowie für die
Abiturprüfung.
Insgesamt erlauben die bisher aufgeführten Formen punktueller Leistungsfeststellung nicht nur
Aussagen, ob und in welchem Maße Schüler bestimmte fachbezogene Kenntnisse und Fähigkeiten
erworben haben (Kriterienorientierung), sondern ermöglichen es auch, die Leistungsergebnisse
einzelner Schüler in Bezug zu den statistischen Kennwerten der jeweiligen Gruppe (Klasse,
Jahrgangsstufe, Prüfungsjahrgang) zu setzen (Orientierung an der sozialen Norm).
Schließlich können Kompetenzen mit längerfristig gestellten komplexeren Aufgaben festgestellt
werden, die von den Schülern einzeln oder in der Gruppe mit hohem Anteil an Selbstständigkeit
bearbeitet werden, um sich mit einer Themen- oder Problemstellung vertieft zu beschäftigen und zu
einem Produkt zu gelangen, das ein breiteres Spektrum fremdsprachlicher Leistungsfähigkeit
widerspiegelt.
Insbesondere an die Formen punktueller Leistungsfeststellung sind lehrerseitig bestimmte
Qualitätsanforderungen zu stellen:

Sie sollten transparent sein, d.h., die Leistungserwartungen sollten den
Schülern in expliziter und verständlicher Formulierung zugänglich gemacht
werden (z.B. der Stellenwert der sprachlichen Richtigkeit bei der Bewertung
des schriftlichen Ausdrucks).

Sie sollten valide sein. Sie sollten also das überprüfen, was sie zu prüfen
vorgeben

(z.B. das Hörverstehen in einem Hörverstehenstest und nicht das Schreiben).
Damit

ist vorausgesetzt, dass die Lehrkraft weiß, welche Kompetenz auf welche Art
und

Weise überprüft werden soll.

Sie sollten zuverlässig sein, d.h. Leistungsstände möglichst genau abbilden
und dies

weitgehend unabhängig von der Person, die die Leistungen erfasst bzw.
bewertet.

Sie sollten möglichst fair sein, sich auf Lerngeschehen beziehen, an dem alle
Schüler teilgenommen haben.
Aufgabenstellungen und Kriterien für die Leistungserfassung bzw. -bewertung an
den (Teil-)Kompetenzen des Rahmenplanes orientieren
Die Lernenden mit Kompetenzerwartungen sowie mit Verfahren der Selbstevaluation und des
selbstgesteuerten Lernens vertraut machen
Die Qualität des Unterrichts in ’Deutsch als Fremdsprache’ hängt wesentlich davon ab, dass sich alle
Maßnahmen der kontinuierlichen und punktuellen Leistungsfeststellung sowie der Evaluation der
Unterrichtsergebnisse in transparenter und kohärenter Weise auf ein Beschreibungssystem für
sprachliche Kompetenzen beziehen. Dies ist mit diesem Rahmenplan und dem zugrunde liegenden
GeR gegeben. Wesentlich ist weiterhin, dass auch die Lernenden in das Gesamtsystem der
Evaluation und Optimierungsanstrengungen einbezogen werden. Das vom Europarat entwickelte und
in den meisten Bildungssystemen der Mitgliedstaaten anerkannte Europäische Sprachenportfolio
erfüllt
beide hier genannten Kriterien: (a) Es basiert auf dem GeR, (b) es unterstützt als Instrument die
Schüler dabei, den eigenen Weg des Spracherwerbs sowie des Erwerbs von interkulturellen
Einsichten, Kenntnissen und Kompetenzen in fachgerechter Weise zu verfolgen. Es ist schließlich ein
Instrument, das die Lernerfahrungen und -erfolge in allen Sprachen, die dem Schüler zur Verfügng
stehen, bündelt und somit die Entwicklung seiner individuellen Mehrsprachigkeit fördert. Es ist daher
auch für den Einsatz an Schulen außerhalb der Mitgliedstaaten des Europarates zu empfehlen.
7. Methodische Grundprinzipien des DaF-Unterrichts
Ziel ist ein Schülerverhalten, das aktiv, kommunikativ, kooperativ, partnerbezogen,
eigenverantwortlich und nach Altersstufe zunehmend selbstständiger ist. Um diese
Ziele zu erreichen, werden folgende methodische Schwerpunkte beachtet:
Kommunikationsfördernde Methoden.
Es werden Methoden verwendet, um die sozialen und kooperativen Kompetenzen der Schüler zu
aktivieren und auch auf der Ebene der Fremdsprache zu erweitern.
Methoden, die im DaF-Unterricht angewendet werden, gehören u.a.:

Partner- und Gruppenarbeit

Rollenspiele

Debatten und Streitgespräche

Interviews
Selbstständigkeit fördernde Methoden
Es werden Methoden verwendet, die das selbständige Lernen fördern sollen. Die Schüler lernen zu
lernen, d.h. sie sind in der Lage, sich selbstständig Wissen anzueignen, Fähigkeiten und Fertigkeiten
zu erwerben.
Methoden, die im DaF-Unterricht angewendet werden, gehören u.a.:

Lernspiele

Briefkontakte

Selbstständige Informationsbeschaffung

Lerntagebuch

Partnerkontrolle

Stationenlernen
Produktionsorientierte Methoden
Es werden Methoden verwendet, die selbstorganisiertes, soziales Lernen fördern.
Methoden, die im DaF-Unterricht angewendet werden, gehören u.a.:

Das Erarbeiten von präsentationsfähigem Material.

Das kreative Schreiben von Geschichten, Artikel…

Berichte aus dem Schulalltag, wie z.B. einer Klassenfahrt.
Projekte
Projekte
fördern
die
demokratische
Zusammenarbeit
von
Schülern
und
Lehrern,
lehren
gemeinschaftliches Arbeiten und können die individuellen Fähigkeiten jedes einzelnen Schülers
optimal fördern und nutzen.

Die Schule fördert und unterstützt einen Schüleraustausch mit Deutschland in
Bonn.

Im 9. Schuljahr bearbeiten die Schüler ein ausgewähltes Thema in 15-20
Seiten auf Deutsch und dann präsentieren sie die Arbeit.

Die Schüler werden mit der Bibliothek des Goethe-Instituts vertraut gemacht.

Deutsche Gebräuche, Feste etc. werden im Unterricht behandelt und aktiv
gefeiert (Martinstag, Ostern).

Die Schule bietet ein breites Angebot an deutschsprachiger FIlme.
8. Verwendete Unterrichtsmaterialien
Lehrwerke
Das Lehrwerk ist das zentrale Leitmedium des DaF-Unterrichts im Gymnasium. Die von verwendeten
Lehrwerke sind auf dem jeweils neuesten Stand und hervorragend dazu geeignet, für die jeweilige
Lernergruppe den bestmöglichen Lernerfolg zu erzielen. Sie bieten ein vielfältiges Angebot an
Begleitmaterialien.
Es werden mit folgenden Lehrwerken gearbeitet.
a) kurstragende
Lehrwerke
b) verbindliche Lektüren (Autor/Titel/Verlag)
(Titel/Verlag/Jahrgang)
 Frau Holle und andere Märchen/ 5.J./Klett
Planet1/Hueber/5-6.J.
 Der Hase und der Igel/5J./Hueber
 Heike Baake: Mira zieht ans Meer/6.J./Klett
Planet2/ Hueber/6-7.J.
 Jürgen Teller: Falkenland//7.J./Klett
Planet3/ Hueber/7-8.J.
 Erich Kästner/Emil und die
Ausblick1/9-10.J./Hueber
Detektive/8.J./Klett+Filmprojekt
 Lebensgeschichten direkt/9.J/ Klett
Ausblick2/10-11.J./Hueber
 Mirjam Pressler:
Bitterschokolade/9.J./Langenscheidt
em neu Hauptkurs/12.J./Hueber
em neu Abschlusskurs/12.J./Hueber
 Leonhard Thoma: Das Wunschaus und andere
(geplant: Ausblick 3, Sicher B2, C1/
Geschichten/10.J./Hueber
Hueber )
 Thomas Fuchs: Unter
Freunden/11.J.Thienemann
 Donna W. Cross : Die Päpstin/12.J./
Taschenbuch
c)
Landeskunde/Medien/Zeitschriften (Autor/Titel/Verlag)
Zeitschriften:
 „Landeskunde Online“ - Didaktisierungen von
landeskundlichen
Artikeln,
die
im
Jugendmagazin JUMA erschienen sind (im
Archiv/Goethe Institut)
 http://www.geo.de/GEOlino
 http://www.neon.de
 http://sowieso.de/portal
 Deutsch perfekt
 Jö
 Topic
Filmprojekte:
 Der Schuh des Manitu
 Kästner, Erich: Emil und die Detektive Heft („Ein
Leseprojekt“/Goethe
Institut/
http://www.materialserver.filmwerk.de/arbeitshilfe
n/Untergang.pdf /Österreichisches Institut)
 Good bye, Lenin (Becker, Wolfgang: Arbeitshefte/
Goethe Instiut)
 Die Welle (2008)
 Link, Caroline: Jenseits der Stille („Arbeitsmaterial
für den Unterricht“/Goethe Institut)
 Der Untergang/
http://www.materialserver.filmwerk.de/arbeitshilfe
n/Untergang.pdf
 Almanya - Willkommen in Deutschland (geplant)
 Lehrbücher:
 Land & Leute D-A-CH/ Langenscheidt
 Abenteuer Alltag/Langenscheidt
Die Lehrwerke bieten den Schülern u.a.:

Ein Kurs- und Arbeitsbuch

Reichhaltiges Audiomaterial

Eine CD-ROM mit interaktivem Lernprogramm und eine DVD

Eine Textsammlung

Kopiervorlagen

Ein Internetportal
– Einen Intensivtrainer
Ergänzend zum Lehrwerk kommen eine ganze Reihe von zusätzlichen Lehrmaterialien zum Einsatz:

Bild- und Textmaterial aus Zeitschriften und Magazinen (Jugendmagazine,

Fußballzeitschriften, Modeblätter etc.) bietet Sprechanlässe, regt zum
fantasievollen Gebrauch von Sprache an, wird als Ausgangspunkt in den
Einstieg

unterschiedlichster Themengebiete genutzt.

Tageslichtprojektor

Musik

Videomaterial

Computer und das Internet
Die deutschen Zusatzmaterialien in den zwei letzten Klassenstufen vor der Prüfung werden die
folgenden Materialen verwendet:
Prüfungsvorbereitung: Fit für das DSD II. Übungsbuch mit Audio-CD: Deutsch
alsFremdsprache / Übungsbuch mit Audio-CD/Klett
So geht's zum DSD II (B2/C1): So geht's zum DSD / Testbuch/Leitfaden mündliche
Prüfung/Klett
Fit für das DSD II/ Hueber
Mittelpunkt B2/Klett
Mittelpunkt C1/Klett
Aspekte 3: C1/ Langenscheidt
Sicher B2, C1 (geplant)
Mittelpunkt Grammatiktrainer B2/Klett
Mittelpunkt/GrammatiktrainerC1/ Klett
Übungsgrammatik für die Mittelstufe B1-C1/Hueber
Übungsgrammatik für Fortgeschrittene B2-C1/Hueber
Deutsch mit Grips B2/ Klett
Deutsch mit Grips C1/Klett
Sprich einfach B2/Maxim Verlag
Madaras Barbara Rohonyi Pálné: Oberstufe Deutsch C1/Nemzeti Tankönyv Kiadó
mediacenter.dw.de
www.faz.de
www.spiegel.de
www.stern.de…
9. Lerninhalte und Ziele des DaF-Unterrichts
9.1 Einführungsstufe/ erster Bildungsabschnitt/ 5. und 6. Klasse
Im DaF-Unterricht der 6. Klasse soll die Niveaustufe A1 (Elementare Sprachverwendung) erreicht und
abgeschlossen werden. Die Niveaustufen entsprechen denen des Gemeinsamen Europäischen
Referenzrahmen für Sprachen. In der 5. Klasse haben die Schüler 148, in der 6. Klasse 148
Unterrichtseinheiten DaF.
Der Schüler kann:

vertraute, alltägliche Ausdrücke und ganz einfache Sätze verstehen und verwenden, die auf die
Befriedigung konkreter Bedürfnisse zielen.

sich und andere vorstellen und anderen Leuten Fragen zu ihrer Person stellen – z. B. wo sie
wohnen, was für Leute sie kennen oder was für Dinge sie haben – und kann auf Fragen dieser Art
Antwort geben.

sich auf einfache Art verständigen, wenn die Gesprächspartnerinnen oder Gesprächspartner
langsam und deutlich sprechen und bereit sind zu helfen.
Verstehen (Lesen, Hören):
Der Schüler kann vertraute Wörter ganz einfache Sätze verstehen, die sich auf sich selbst seine
Familie oder auf konkrete Dinge um sich herum beziehen, vorausgesetzt es wird langsam und deutlich
gesprochen. Der Schüler kann einzelne vertraute Namen, Wörter und ganz einfache Sätze verstehen,
z. B. auf Schildern, Plakaten oder Katalogen
Sprechen:
Der Schüler kann sich auf einfache Art verständigen, wenn sein Gesprächspartner bereit ist, etwas
langsamer zu wiederholen oder anders zu sagen, und ihm dabei hilft zu formulieren, was er zu sagen
versucht. Er kann einfache Fragen stellen und beantworten, sofern es sich um unmittelbar notwendige
Dinge und um sehr vertraute Themen handelt. Der Schüler kann einfache Wendungen und Sätze
gebrauchen, um Leute, die er kennt, zu beschreiben und um zu beschreiben, wo er wohnt. Der
Schüler hat ein begrenztes Repertoire an Eörtern und Wendungen, die sich auf Informationen zur
Person und einzelne konkrete Situationen beziehen. Zeigt nur eine begrenzte Beherrschung von
einigen wenigen einfachen grammatischen Strukturen und Satzmustern in einem auswendig gelernten
Repertoire. Der Schüler kann ganz kurze, isolierte, weitgehend vorgefertigte Äußerungen benutzen,
braucht viele Pausen, um nach Ausdrücken zu suchen, weniger vertraute Wörter zu artikulieren oder
um Verständigungsprobleme zu beheben. Er kann Fragen zur Person stellen und auf entsprechende
Fragen Antwort geben. Er kann sich auf einfache Fragen verständigen, doch ist die Kommunikation
völlig avon abhängig, dass etwas langsamer wiederholt, umformuliert oder korigiert wird. Er kann
Wörter oder Wortgruppen durch einfache Konnektoren wie, ”und”, ”aber”, oder ”dannl” verknüpfen.
Schreiben:
Er kann eine kurze einfache Postkarte, E-Mail schreiben. Er kann auf Formularen, wie, z.B. in Hotels,
Namen, Adresse, Nationalität usw. eintragen.
a) Kommunikationsabsichten/ Sprachhandlungen
Der Schüler kann:

sich begrüßen, sich vorstellen sich begrüßen, (den Tageszeiten entsprechend)
Vorliebe ausdrücken, sich vorstellen, über Freizeitaktivitäten sprechen, sich
verabschieden,
Vermutungen
anstellen,
über
die
Familie
sprechen,
sich
entschuldigen, auf Entschuldigung reagieren, jemanden vorstellen, telefonieren,
jemanden überreden, über Tätigkeiten zu Hause sprechen, jemanden vorstellen, über
Freizeitaktivitäten sprechen,

eine Meinung äußern, einen Stundenplan lesen über Schulsachen sprechen einen
Vorschlag machen, sich entschuldigen, Zeitpunkte angeben, über Essgewohnheiten
sprechen, sich entschuldigen, Vermutungen äußern, über Hobbys sprechen, sagen,
was man gern macht, über Hobbys sprechen, eine Person beschreiben, einen
Vorschlag machen, annehmen oder ablehnen,

sagen, wohin man in der Freizeit gehen kann, eine Verabredung treffen, nach dem
Grund fragen, etwas begründen, über die Freizeit sprechen, einen Wunsch äußern,
ein Einkaufsgespräch führen, Preis erfragen und angeben,

beschreiben, was man am Morgen macht, sagen, was man zum Frühstück isst und
trinkt, sagen, was man zum Frühstück isst und trinkt, beschreiben, was man zu
Hause machen muss, eine Ablehnung begründen, sichrechtfertigen, eine Ablehnung
begründen, Tiere beschreiben, Adressen nennen, sagen, wie man Haustiere hält,
Reisepläne machen
b.) Grammatik

Gegenwart: sein, haben, es gibt, Präsens, Vokalwechsel,
trennbare Verben

Vergangenheit: Perfekt,

Futur mit Präsens, unpersönlisches: es

Personalpronomen

W-Fragen: wer? wen? was? wann? wie?

Besitzverhältnisse: haben, Possessivpronomen

Präpositionen mit A/D, an, auf, hinter, in, neben, über, unter,
vor, zwischen

Präpositionen mit dem Akkusativ, durch, um, entlang,
Präpositionen mit dem Dativ, von, zu, nach, gegenüber

Zeitpunkte

Maß- und Mengenangaben

Wie?, Was für ein?, Welcher?

Konjunktionen: und/oder/aber/denn,

Pronomen: ich, mich, mir, mein, dieser

Genitiv-s bei Namen

Possessivartikel mein/dein im Akkusativ -Personalpronomen
3. Pers. Sing. und Pl. im Akk.

unbestimmter Artikel, Negativartikel im Nom. Akk. Dativ

Verkleinerungsform -chen
c.) Themenbezogener Wortschatz

Familie

Feste in der Familie

Essen

Tagesablauf, Schule

Schulfächer, Arbeit in der Schule

Wohnen (eigenes ZImmer)

Leben auf dem Lande in der Stadt

Hausarbeiten

Kleidung, Mode

Wetter

Hobbys,

Taschengeld

Einkaufen

Haustiere
d) Projekte
5. Klasse
6. Klasse
Meine Traumschule
Deutschland, ein Bundesland vorstellen
9.2 Entwicklungsstufe
9.2.1 Entwicklungsstufe I/ der zweite Bildungsabschnitt,/ 7. und 8. Klasse/
Im DaF-Unterricht der 8. Klasse soll die Niveaustufe A2 (Elementare Sprachverwendung) erreicht und
abgeschlossen werden. Die Niveaustufen entsprechen denen des Gemeinsamen Europäischen
Referenzrahmen für Sprachen. In der 7. Klasse haben die Schüler 148, in der 8. Klasse 148
Unterrichtseinheiten DaF.
Der Schüler kann am Ende der 8. Klasse:

Sätze und häufig gebrauchte Ausdrücke verstehen, die mit Bereichen von
ganz unmittelbarer Bedeutung zusammenhängen (z. B. Informationen zur
Person und zur Familie, Einkaufen, Arbeit, nähere Umgebung).

sich in einfachen, routinemäßigen Situationen verständigen, in denen es um
einen einfachen und direkten Austausch von Informationen über vertraute und
geläufige Dinge geht.

mit einfachen Mitteln die eigene Herkunft und Ausbildung, die direkte
Umgebung und Dinge im Zusammenhang mit unmittelbaren Bedürfnissen
beschreiben.
Verstehen (Hören und Lesen):
Der Schüler kann einzelne Sätze und die gebräuchlichen Wörter verstehen, wenn es um für sich
wichtige Dinge geht (z.B. sehr einfache Informationen zur Person, Familie, Einkaufen, Arbeit, nähere
Umgebung). Er versteht das wesentliche von kurzen, klaren und einfachen Mitteilungen und
Durchsagen. Er kann ganz kurze, einfache Texte lesen. Er kann in einfachen Alltagstexten (z.B.
Anzeigen, Prospekten, Speisekarten oder Fahrplänen) konkrete, vorhersehbare Informationen
auffinden und er kann kurze, einfache bersönliche Briefe verstehen.
Sprechen:
Er kann sich in einfachen, routinegemäßigen Situationen verständigen, in denen es um einen
einfachen, direkten Austausch von Informationen und um vertraute Themen und Tätigkeiten geht.Er
kann ein sehr kurzes Kontaktgespräch führen, verstehe aber normalerweise nicht genug, um sekbst
das Gespräch in Gang zu halten. Er kann mit einer Reihe von Sätzen und mit einfachen Mitteln z.B.
meine Familie, andere Leute, meine Wohnsituation meine Ausbildung und meine gegenwärtige oder
letzte berufliche Tätigkeit beschreiben. Der Schüler verwendet elementare Satzstrukturen mit
memorierten Wendungen, kurzen Wortgruppen und Redeformeln, um damit in einfachen
Alltagssituationen begenzte Informationen auszutauschen. Er verwendet einige einfache Strukturen
korrekt, macht aber noch systematisch elementare Fehler. Er kann sich in sehr kurzen Redebeiträgen
verständlich machen, obwohl er/sie offensichtlich häufig stockt und neu ansetzten oder umformulieren
muss. Er kann Fragen stellen und Fragen beantworten sowie auf einfache Feststellungen reagieren.
Der Schüler kann anzeigen, wann er/sie versteht, aber versteht kaum genug, um selbst das Gespräch
in Gang zu halten. Er kann Wörter oder Wortgruppen durch einfache Konnektoren wie, ”und”, ”aber”,
oder ”weil” verknüpfen.
Schreiben:
Er kann kurze, einfache Notizen und Mitteilungen schreiben. Er kann einen ganz einfachen
persönllichen Brief schreiben, z.B. um mich für etwas zu bedanken.
a) Kommunikationsabsichten/ Sprachhandlungen
Der Schüler kann:

über Bilder sprechen, sich orientieren, jemanden auffordern/bitten; Erlaubnis
und Verbot aussprechen, über Erlebnisse berichten, Spielregeln verstehen;
Personen vergleichen, über Sportereignisse berichten, persönliche Angaben
machen, über das Befinden sprechen; über Krankheiten berichten, Sportler
beschreiben,

Personen und Sachen vergleichen, persönliche Angaben machen; über
Erlebtes
berichten,
über
Bilder
sprechen,
jemanden
einladen,
über
Essgewohnheiten sprechen; Vorlieben beim Essen ausdrücken, im Restaurant
bestellen, Schulen beschreiben; sich in der Schule orientieren, über
Schulfeste sprechen, eine Meinung äußern; sich und andere vorstellen;

Personen vergleichen, einen Weg erfragen und beschreiben, einen Weg
erfragen und beschreiben; eine Verabredung treffen, Gefühle äußern; in
Konfliktsituationen reagieren, Vorliebe und Abneigung, Meinung und Gefühle
äußern; eine Meinung äußern, jemanden auffordern, in der Gruppe spielen
und
diskutieren,
Informationen
entnehmen,
ein
Fest
vorbereiten;
Glückwünsche aussprechen, Informationen entnehmen; eine Spielanleitung
verstehen
b.) Grammatik

es gibt

reflexive Verben

Vergangenheit: Präteritum

Imperativ als Höflichkeitsform;

Präteritum von haben

Perfekt

W-Fragen

über, unter vor, zwischen (A/D)

Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um

Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von

wie lange? Was für ein? Welcher?

Adjektivdeklination

Vergleiche mit wie/als

Komparation der Adjektive

Objektsatz, Temporalsatz

diesen/letzten/vorigen/nächsten Monat

Nebensatz mit dass; deshalb, rotzdem,als, wenn, während

Modalverben im Präsens und im Präteritum

Pronomen: jeder, keiner, einander

Personalpronomen mir/dir im Dativ; Possessivartikel sein/e
und ihr/e im Nominativ und Akkusativ

Ortsangaben hinter, auf, über, unter, vor, neben+ Dativ

Präpositionen für, ohne

Präpositionen für, ohne

Wechselpräpositionen an, auf, in, über, unter, vor, neben
c.) Themenbezogener Wortschatz

Umwelt, Umweltschutz

Technik

Medien

Zukunftsvisionen

Abenteuer

városi és vidéki élet, településtípusok

Arbeit und Freizeit

Berufe, Berufswahl

Feste, Bräuche

essgewohnheiten

Partnerwahl
d) Projekte
7. Klasse
8. Klasse
Umweltschutz in der Schule- Heft, Plakate
Österreich: ein Bundesland vorstellen,
Meine Traumschule
österreichische Küche, Kultur usw.
9.2.2 Entwicklungsstufe II/ der dritte Bildungsabschnitt / 9. und 10. Klasse
Im DaF-Unterricht der 10. Klasse soll die Niveaustufe B1 (selbstständige Sprachverwendung) erreicht
und abgeschlossen werden. Die Niveaustufen entsprechen denen des Gemeinsamen Europäischen
Referenzrahmen für Sprachen. In der 9. Klasse haben die Schüler 111, in der 10. Klasse 148
Unterrichtseinheiten DaF.
Der Schüler kann am Ende der 10. Klasse:

die Hauptpunkte verstehen, wenn klare Standardsprache verwendet wird und
wenn es um vertraute Dinge aus Arbeit, Schule, Freizeit usw. geht.

die meisten Situationen bewältigen, denen man auf Reisen im Sprachgebiet
begegnet.

sich einfach und zusammenhängend über vertraute Themen und persönliche
Interessengebiete äußern.

über Erfahrungen und Ereignisse berichten, Träume, Hoffnungen und Ziele
beschreiben und zu Plänen und Ansichten kurze Begründungen oder
Erklärungen geben.
Verstehen: (Hören und Lesen)
Er kann die Hauptpunkte verstehen,, wenn klare Standardsprache verwendet wird und wenn es um
vertraute Dinge aus Arbeit, Schule, Freizeit usw. geht. Er kann die meisten Situationen bewältigen,
denen man auf Reisen im Sprachgebiet begegnet. Er kann sich einfach und zusammenhängend über
vertraute Themen und persönliche Interessensgebiete äußern. Er kannüber Erfahrungen und
Ergebnisse berichten, Träume, Hoffnungen und Ziele beschreiben und zu Plänen und Ansichten kurze
Begründungen oder ERklärungen geben.Er kann Texte verstehen, in denen vor allem sehr
gebräuchliche Alltags oer Berufssprache vorkommt. Er kann private Briefe verstehen, in denen von
Ereignissen, Gefühlen und Wünschen berichtet wird.
Sprechen:
Der Schüler kann die meisten Situationen bewältigen, denen man auf Reisen im Sprachgebiet
begegnet. Er kann ohne Vorbereitung an Gesprächen über Themen teilnehmen, die ihm vertraut sind,
die ihn persönlich interessieren oder die sich auf Themen des Alltags wie Familie, Hobbys, Arbeit,
Reisen, aktuelle Ereignisse beziehen. Er kann in einfachen zusammenhängenden Sätzensprechen,
um Erfahrungen und Ereignisse oder meine Träume, Hoffnungen und Ziele zu beschreiben. Er kann
kurz seine Meinungen und Pläne erklären und begründen. Er kann eine Geschichte erzählen oder die
Handlung eines Buches oder Films wiedergeben und seine Reaktionen beschreiben.
Scheiben.
Er kann über Themen, die ihm vertraut sind oder ihn persönlich interessieren, einfache
zusammenhängende Texte schreiben. Er kann persönliche Briefe schreiben und darin von
Erfahrungen und Eindrücken berichten. Er verfügt über genügend sprachliche Mittel, um
zurechtzukommen, der Wortschatz reicht aus, um sich, wenn auch manchmal zögernd und mit Hilfe
von Umschreibungen, über Themen wie familie, Hobbys und Interessen, Arbeit, Reisen und aktuelle
Ereignisse äußern zu können. Er verwendet verhältnismäßig korrekt ein Repertoire gebräuchlicher
Strukturen und Redeformeln, die mit eher vorhersehbaren Situationen zusammenhängen. Er kann
sich ohne viel Stocken verständlich ausdrücken, obwohl er/sie deutliche Pausen macht, um die
Äußerungen grammatisch und in der Wortwahl zu planen oder zu korrigieren, vor allem, wenn er/sie
länger frei spricht. Er kann ein einfaches direktes Gesprä über vertraute oder persönlich
interessierende Themen beginnen, in Gang halten und beenden, kann Teile von dem, was jemand
gesagt hat, wiederholen, um das gegensitige Verstehen zu sichern, kann eine Reihe kurzer, einfacher
Einzelelemente zu einer zusammenhängenden linearen Äußerung verknüpfen.
a.)Kommunikationsabsichten/ Sprachhandlung
Der Schüler kann:
Wünsche ausdrücken; Berufswünsche nennen und begründen, Wunschträume ausdrücken;
Informationen erfragen, Geschehnisse erzählen, etwas begründen; Informationen entnehmen;
Geschehnisse in zeitlicher Reihenfolge aufzählen, Tiere beschreiben, Kritik äußern, sich rechtfertigen
und verteidigen, etwas ablehnen; etwas berichten, Ratschläge geben; etwas begründen,
argumentieren; etwas beschreiben; Absicht ausdrücken,
b.) Grammatik

werden als Vollverb

Hauptsatz mit darum/deshalb

Nebensatz mit obwohl: Nebensatz mit weil

Präteritum

Plusquamperfekt

Partizipien

reflexive Verben mit Rektionen

indirekte Frage mit Fragewort

indirekte Satzfrage mit ob

Nebensatz mit nachdem

Plusquamperfekt

Infinitiv mit zu Passiv werden+Part. Perf. von+D

Infinitiv mit zu; dass-Sätze

Satzteile mit zwar… aber verbinden

Relativsatz

Possessivartikel –

Genitiv

unpersönliches Pronomen man

Konjunktiv

Satzteile verbinden mit entweder – oder

Nebensatz mit damit, oder um zu + Infinitiv;

Präpositionen wegen/trotz + Genitiv

Nebensatz mit seit (temporal)

Nebensatz mit da (kausal)

Präpositionen

statt/außerhalb/ innerhalb + Genitiv

Nebensatz mit

sobald/solange/

sodass; Nebensatz mit je … desto/umso
c.) Themenbezogener Wortschatz

Freizeitbeschäftigungen, gefährliche Hobbys Család, a család szerepe a
mindennapi életben, jövőkép, emberi kapcsolatok

Familienfeste im Jahr

Weiterlernen

gesunde Ernährung,

Reisen, Utlaub

Musik, Konzerte

Sport, Extremsportarten

Mode, Markenklamotten

Liebe, Freundschaft

Budapest

Berlin, Dresden auch andere deutsche Städte

das politische System in Deutschland

Sprachen lernen

Generationsprobleme
d) Projekte
9. Klasse
10. Klasse
Mein Lieblingsbuch
Jahrgangsarbeit: ein Thema bearbeiten
Mein Lieblingsfilm
(freie Wahl im Katalog)
Theater ist die Welt…
9.2.3 Orientierungsstufe/der vierte Bildungsabschnitt/ 11. und 12. Klasse
Im DaF-Unterricht der 12. Klasse sollen die Niveaustufen B2/C1 (kompetente/fortgeschrittene
Sprachverwendung) erreicht und abgeschlossen werden. Die Niveaustufen entsprechen denen des
Gemeinsamen Europäischen Referenzrahmen für Sprachen. In der 11. Klasse haben die Schüler 259,
in der 12. Klasse 259 Unterrichtseinheiten DaF.
Der Schüler kann am Ende der 11. Klasse:

die Hauptinhalte komplexer Texte zu konkreten und abstrakten Themen
verstehen; versteht im eigenen Spezialgebiet auch Fachdiskussionen.

sich so spontan und fließend verständigen, dass ein normales Gespräch mit
Muttersprachlern ohne größere Anstrengung auf beiden Seiten gut möglich ist.

sich zu einem breiten Themenspektrum klar und detailliert ausdrücken, einen
Standpunkt zu einer aktuellen Frage erläutern und die Vor- und Nachteile
verschiedener Möglichkeiten angeben.
Verstehen (Hören und Lesen)
Er kann längere Redebeiträge und Vorträge verstehen und auch komplexer Argumentation folgen,
wenn
mir
das
Thema
einigermaßen
vertraut
ist,
kann
am
Fernsehen
die
meisten
Nachrichtensendungen und aktuellen Reportagen verstehen, kann die meisten Spielfilme verstehen,
sofern Standardsprache gesprochen wird. Der Schüler kann Artikel und berichte über Probleme der
Gegenwart lesen und verstehen, in denen die Schreibenden eine bestimmte Handlung oder einen
bestimmten Standpunkt vertreten. Ich kann zeitgenössische litararische Prosatexte verstehen.
Sprechen
Er kann sich so spontan und fließend verständigen, dass ein normales Gespräch mit einem
Muttersprachler recht gut möglich ist. Er kann sich in vertrauten Situationen aktiv an einer Diskussion
beteiligen und seine Ansichten begründen und verteidigen. Er kann zu vielen Themen aus seinen
Interessensgebieten eine klare und detallierte Darstellung geben, kann einen Standpunkt zu einer
aktuellen Frage erläutern und Vor und Nachteile verschiedener Möglichkeiten angeben. Er verfügt
über ein ausreichend breites Spektrum von Redemitteln, um inklaren Beschreibungen oder Berichten
über die meisten Themen allgemeiner Art zu sprechen und eigene Standpunkte auszudrücken, sucht
nicht auffällig nach Worten und verwendet einige komplexe Satzstrukturen, kann in recht
gleichmäßigem Tempo sprechen. Auch wenn er eventuell zögert, um nach Strukturen oder Wörtern zu
suchen, entstehen nur kaum auffällig lange Pausen. Der Schüler kann Gespräche beginnen, die
Specherrolle übernehmen, wenn es angemessen ist, und das Gespräch beenden, wenn er möchte,
auch wenn das möglicherweise nicht immer elegant gelingt. Er kann eine begrenzte Anzahl von
Verknüpfungsmitteln verwenden, um seine Äußerungen zu einem klaren, zusammenhängenden
Beitrag zu verbinden. längere Beiträge sind möglicherweise etwas sprunghaft.
Schreiben
Er kann über eine Vielzahl von Themen, die ihn interessieren, klare und detallierte Texte schreiben. Er
Kann
in
einem
Aufsatz
oder
bericht
Informationen
wiedergeben
oder
Argumente
und
Gegenargumente für oder gegen einen bestimmten Standpunkt darlegen. Er kann Briefe schreiben
und darin die persönliche Bedeutung von Ereignissen und Erahrnugen deutlcih machen.
a)Kommunikationsabsichten/ Sprachhandlungen
Der Schüler kann:
Jugendliche beschreiben, eine Umfrage machen, Bilder den Absätzen zuordnen, Absätze den
Personen zuordnen, Aussagen kommentieren, den Textinhalt wiedergeben und interkulturell
vergleichen, Ratschläge auswerten, dazu Stellung nehmen, Grafiken auswerten, eine Gruppenstatistik
machen, eine Geschichte zu Ende schreiben und präsentieren, landeskundliches Vorwissen
aktivieren, über historische Ereignisse sprechen, über den Alltag berichten, Gedichte lesen und
Gefallen / Missfallen ausdrücken, über Gefühle sprechen, Text auswerten und interkulturell
vergleichen, protokollieren
Meinung äußern (Bilder als Sprechanlass), Thema vorentlasten, Hauptinformationen otieren, Sätze
verbinden, Zukunftsvisionen beschreiben, richtige Aussagen finden, den Text mit pekulationen
vergleichen, Zukunft voraussagen, Geschichte in Zukunft erzählen, Fragen beantworten, einen Beitrag
ins
Internetforum
schreiben,
Überschriften
den
Abschnitten
zuordnen,
Grammatik-
und
Ausdrucksfehler im Leserbrief korrigieren, Foto auswählen, die Auswahl begegründen, richtige
Aussagen finden, falsche Aussagen korrigieren, Hauptinformationen nach Stichpunkten notieren,
Fragen zu Personen beantworten
b.) Grammatik

Modalverben in der Gegenwart und der Vergangenheit Bedeutung und
Umschreibung der

Modalverben

lassen

Infinitiv mit und ohne zu

haben+ zu+Inf, sein+zu+Inf

feste Wendungen

graduierende Adjektive

Formen der Aufforderung (Konjunktiv II, Infinitiv, Imperativ, Frage)

Verwendung und verschiedene Bedeutungen von es

verschiedene Verwendungen von Partizip I und II

Negation

konditionale Angaben (verbal, nominal) hypothetische Bedingungen
(Konjunktiv II)

lässt sich, ist … zu, -bar (Passiversatz)

Modalpartikeln allerdings, denn, doch, eben, schon, eigentlich, ja, mal,
übrigens unpersönliche Redeweise mit man, einen, einem, jemand

doppelte Konjunktionen zwar … aber, weder … noch, sowohl … als auch,
nicht nur … sondern auch

Vorvergangenheit: Plusquamperfekt (Verwendung)

Redewiedergabe in der Gegenwart (indirekte Rede)

Konjunktiv II mit Modalerben

Passiv mit Modalverben

Umformung von Partizipialkonstruktionen in Relativsätze

Ausdrücke mit Präpositionen

Vermutung in der Vergangenheit (Futur II)
c.) Themenbezogener Wortschatz

Medien

Technik

Autobau

Gesellschft

Literatur

Jugend von heute

Umgang mit Geld

Konsumgesellschaft

Jugendbücher

Hörbücher

Filme

freiwillige Arbeit

Klimawandel

Doping

Süchte und Drogen

Schönheitsideale
Der Schüler kann am Ende der 12. Klasse:

Kann ein breites Spektrum anspruchsvoller, längerer Texte verstehen und auch implizite
Bedeutungen erfassen.

Kann sich spontan und fließend ausdrücken, ohne öfter deutlich erkennbar nach Worten suchen
zu müssen.

Kann die Sprache im gesellschaftlichen und beruflichen Leben oder in Ausbildung und Studium
wirksam und flexibel gebrauchen.

Kann sich klar, strukturiert und ausführlich zu komplexen Sachverhalten äußern und dabei
verschiedene Mittel zur Textverknüpfung angemessen verwenden.
Verstehen (Hören und Lesen)
Der Schüler kann länferen Redebeiträgen folgen, auch wenn diese nicht klar strukturiert sind und
wennZusammenhänge nicht explizit ausgedrückt sind. Er kann ohne allzu große Mühe
Fernsehsendungen und Spielfilme verstehen. Er kann lange, komplexe Texte, Sachtexte und
literarische Texte verstehen und Stilunterschiede wahrnehmen, kann Fachartikel und längere
technische Anleitungen verstehen, auch wenn sie nicht in seinem Fachgebiet liegen.
Sprechen
Er kann sich spontan und fließend ausdrücken, ohne öfter deutlich erkennbar Worten suchen zu
müssen. Er kann die Sprache im gesellschaftlichen und beruflichen Leben wirksam und flexibel
gebrauchen, kann seine Gedanken und Meinungen präzise ausdrücken und meine eigenen Beiträge
geschickt mit denen anderer verknüpfen. Der Schüler kann komplexe Sachverhalte ausführlich
darstellen und dabei Themenpunkte mieinander verbinden, bestimmte Aspekte besonders ausführen
und seinen Beitrag angemessen abschließen.
Er verfügt über ein breites Spektrum von Redemitteln, aus de mer geeignete Formulierungen
auswählen kann, um sich klar und angemessen über ein breites Spektrum allgemeiner,
wissenschaftlicher, beruflicher Themen oder über Freitzeittheen zu äußern,ohne sich in dem, was er
sagen möchte, einschränken zu müssen. Der Schüler behält durchgehend ein hohes Maß an
grammatischer Korrektheit, Fehler sind selten, fallen kaum auf und werden in der Regel selbst
korrigiert. Er kann sich beinahe mühelos spontan und fließend ausdrcken, nur begrfifflich schwierige
Themen können den natürlichen Sprachfluss beeinträchtigen, kann aus einem ohne weiteres
verfügbaren Repertoire von Diskursmitteln eine geeignete Wendung auswählen, um seine Äußerung
angemesseneinzuleiten, wenn er das Wort ergreifen oder behalten will, oder um die eigenen Beiträge
geschickt mit denen anderer Personen zu verbinden. Er kann klar, sehr fließend und gut strukturiert
sprechen und zeigt, dass er Gliederungs und Verknüpfungsmittel beherrscht.
Schreiben
De Schüler kann sichschriftlich klar und gut strukturiert ausdrücken und seine Ansicht ausführlich
darstellen. Er kann in Briefen, Aufsätzen oder Berichten über komplexe Sachverhalte schreiben und
die für sich wesentlichen Aspekte hervorheben. Er kann in seinen schriftlichen Texten den Stil wählen,
der für die jeweiligen Leser angemessen ist.
a.) Grammatik
Textgrammatik: Bezüge innerhalb eines Textes
Wortstellung im Satz
Textvereinfachung
Nomen-Verb-Verbindungen
b.) Themenbezogener Wortschatz

Generationskonflikte oder Wie sich Jung und Alt benehmen

Ausbildung und (Traum-)Beruf

Sprache im Wandel der Zeit

Familie – ein Erfolgsmodell?

Kindererziehung

Psychologie

Umgang mit Konflikten

Politik in Europa und Deutschland

Von Menschen und Tieren

Männlich – Weiblich

Kunst und Wissenschaf

Technik

Literatur

Filme
Auf dieser Stufe läßt sich keine verbindliche Eingrenzung des Wortschatzes vornehmen,da
authentische Texte verwendet werden. Zu betonen ist, dass diese Texte eine große Zahl von Wörtern
aufweisen, die sich aus bereits bekannten Wörtern zusammensetzen, ableiten und inhaltlich
erschließen lassen. Von den Teilnehmenden wird erwartet, dass sie über die nötigen Strategien zum
Erschließen dieser Wörter und das entsprechende strukturelle Wissen zur Wortbildung verfügen. Die
Texte der Prüfung enthalten kein fachspezifisches Vokabular das zum Lösen der Aufgabe notwendig
wäre.
c) Themenbereiche für die Abiturvorbereitung:

Angaben zur Person, Familie

Mensch und Gesellschaft

Umwelt

Schule

Arbeitswelt

Lebensweise

Freizeit

Reisen

Technik
d) Themenbereiche für die mündliche Prüfung im DSD 2
Das im zweiten Teil der mündlichen Prüfung präsentierte Projekt sollte einem der folgenden
Themenbereiche entstammen. Man kann innerhalb des Themenbereiches einen Schwerpunkt setzen.
Da die meisten Bereiche sehr umfangreich sind, bietet sich eine Eingrenzung in der Regel an.
Vergangenheit und Gegenwart
Tradition und Religion
Natur und Umwelt
Mobilität
Medien und Konsum
Jugendkultur
Sport, Freizeit
Alltag und Familie
Jugend und Erwachsenenwelle
Schule und Ausbildung
Fantasiewelten
Begegnung mit Fremden
Kultur und Wissenschaft
Individuum und Gesellschaft
Politisches Leben und soziale Fragen
Wirtschaft und Arbeitswelt
Sinnfragen, Lebensgesatlung
Recht und Gerechtigkeit
e) Projekte
11. Klasse
12. Klasse
Fußball in Deutschland und in Ungarn
Asylpolitik in Dl. und in Ungarn
Die Bio-Welle
Migranten in Deutschland
Deutsche Erfinder
Statussymbole
Energiepolitik in der Zukunft
Antisemitismus
Bedrohte Sprachen
Altersversorgung
Übergewicht
Kunst und Ware
Gentechnik
Werbungen
Der deutsche Witz
Jugendkriminalität
Körperkult
Rauchverbot
…
Glück
(Projekte für dei DSDII Prüfung)
…
10. Prüfungsystem im Kempelen Farkas Gymnasium
Prüfung
schriftlich
mündlich
Kl. 7.Kl.
schulinterne Prüfung
X
Themenbereiche:
Leseverstehen
Familie
Schreiben
Wohnen
Sprachbausteine
Essen
Situationsspiel
Freizeit
(Paarprüfung)
Sport
Präsentation
eines
Themas (Bildvorlage)
Gesudheit
Reisen
Verkehr
Freunde
Schule
Kl. 9.
„Jahrgangsarbeit”
Ein Projektthema wird
mit Hilfe des Lehrers in
15
-20
Seiten
(auf
Deutsch)
bearbeitet
präsentiert.
und
Kl.10.
schulinterne Prüfung
X
Die
Anforderungen
übereinstimmen
mit
den
Anforderungen
des
ungarischen
Abiturprüfungs (A2,B1)
Kl.11.
Probeabitur
X
Die
Anforderungen
übereinstimmen
mit
den
Anforderungen
des
ungarischen
Abiturprüfungs (B2)
Kl. 12.
ungarisches
DaF
Abitur
X
(40-2002.
(V.24.)OM )
DSDII
11. Fördermaßnahmen für das Fach Deutsch
Schüleraustausch seit 1990 (22Jahren) mit der Integrierten Gesamtschule Bonn-Beuel, Siegburger
Straße 321/ 53229 Bonn. Projekte: Beliebte Plätze – Broschüre, Die Welt ist ein Dorf, Integration
junger Menschen in Europa – Anzeige- und Fotoausstellung/ 9-10J.
Schulprojekte in Österreich: Eine Woche jedes Schuljahr im Mai in einer österreichischen Schule (16
UE), Projektunterricht und landeskundliche Informationen (12 UE), Präsentation (2UE) / 7-9. J.
Intensivkurse für 5J. und 6.J.: In einer Woche werden 20 UE nach dem Ende des Schuljahres von den
Deutschlehrern der Schule gehalten. Als Rahmenprogramm
werden Stadtrallys, Ausflüge,
Sportnachmittage organisiert. Am Ende der Woche gibt es Gruppenpräsentationen in einem
bearbeiteten Thema.
Differenzierung: Nachhilfe für Leistungsschwach
OKTV (Landeswettbewerb für DaF.)
OÁTV (Landeswttbewerb für DaF)